Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-25 / 120. szám

www.ujszo.coml 2022. május 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mínusz egy nap Majdnem mindent el lehet már lopni a mai világban VERES ISTVÁN r ppen fékezett egy Felicia, li ’ amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Szlováki- M ában a következő tanévtől eltörölték a félévi szünetet. A tópar­ton ültek, kapásra várva, de a hír hallatán azonnal mély letargiába es­tek, és remegő kézzel halászták elő papramorgós üvegeiket a tarisznyá­ból. Ez közönséges rablás, szólalt meg Bandika. Majdnem mindent el lehet már lopni a mai világban, ezt tudtam. De hogy az iskolai szüne­tet is? Ervin a kapásjelzőt figyelte, mert süllőt szeretett volna fogni. Az volt ugyanis a kódvenc hala, de már évek óta nem akadt a horgára. Most is csak a durbincsok rágcsálták a bedobott halszeletet. Vagy lehet, hogy nem is rágcsálták, csak fociz­tak vele. Képzelje, az első süllőmet is a félévi szünet napján fogtam, még iskolás koromban. Egynapos szünetben az ember mit kezdjen magával, hát elmentem a holtágra, vittem a kis tranzisztoros rádiót is, a Wu Tang Clan kazettával. Direkt a rezes fényű villantót raktam fel, mert sütött a nap, hát be is akadt egy majdnem kilós fogas. Mi azért sírtunk gyerekkorunkban, mert Antall József halála miatt elsötétült a Kacsamesék, most megjön egy generáció, akinek elveszik a félévi szünetét. Itt tartunk, barátom. Meg­szorító intézkedések a vakációpoli­tikában. Oka van legalább? Azzal indokolja a minisztérium - ejtette vissza a papramorgós üve­get a halszagú tarisznyába Ervin -, hogy a félévi szünet semmilyen pozitív hatással nem volt a diákok tanulmányi eredményeire. Bandi­ka olyan képet vágott, mint egy su­gárfertőzött sügér. Hát ennyi erővel betilthatnák a Mikulás-ünnepséget meg a gyereknapot is. Hát a szünet nem azért van, hogy jobban tanulja­nak a gyerekek, hanem hogy ne ta­nuljanak egyáltalán. Gondolom én, de nem vagyok pajdagógosz, sem inspektor. Eltelt fél óra, majd a durbincsok ismét dekázni kezdtek a halsze­lettel, horogra viszont egyik sem akadt. Bandika és Ervin unalmuk­ban kedvenc kelet-ázsiai szigetük­ről, Tajvanról kezdtek beszélgetni. Milyen érdekes, hogy a Tajvanként ismert ország neve hivatalosan Kí­nai Köztársaság. Ami persze nem azonos a „nagy” Kínával, a Kínai Népköztársasággal. Gondolja, hogy Washington tényleg beavatkoz­na, ha a kínaiak el akarnák foglalni Tajvant, ahogy Biden mondta nem­rég Tokióban? - sóhajtott Bandi­ka. A, dehogy. Ez csak szöveg. De Kína sérti most fogja elfoglalni Taj­vant, azt már megtette volna febru­ár-márciusban. Bandika ettől picit megnyugodott, és elmesélte, hogy Tajvanon eddig négy városban járt, Tajcsungban, Csilungban és Csung­­liban. Ez csak három, szólt Ervin. Mindegy, a legjobb Csilungban volt, a legjobbat pedig Csungliban ettem. Azt hiszem, ha el kellene in­nen költöznöm, Csungliba költöz­nék. Vagyis nem, Csilungba. Eljön meglátogatni? Ervin megrázta a fejét. Én már nem megyek sehová, az útlevelem lejárt 2018-ban, újat meg nem fogok csináltatni, mert nagyok a sorok állítólag. Mindenki­nek útlevél kell, nem is tudom, mi­nek. Akkora iránta a kereslet, hogy a múltkor már a piacon is árulták. Ki volt rakva szépen a paradicsom, az uborka meg a krumpli mellé, egy nagy kupac frissen szedett útlevél. Gondolom, háztáji. Persze hogy háztáji, bólintott Bandika. Valamit magára adó turista 2022-ben már csak fóliában nevelt, vegyszermen­tes bioútlevéllel utazik. A szerző a Vasárnap munkatársa Világszerte nőtt a kivégzések száma Aggasztóan nőtt a kivégzé­sek és halálbüntetések száma a világon - olvasható az Am­nesty International éves je­lentésében. A szervezet szerint a növekedés annak köszönhető, hogy több ország visszaállt a szokásos kerékvágásba a koronavírus-járvány tetőzése után. A jelentés rámutat: Iránban és Sza­­úd-Arábiában soha nem látott számú embert végeztek ki. Iránban tavaly 314 kivégzés történt, Szaúd-Arábiá­ban pedig 65. Az Amnesty szerint a trend folytatódik, az idén csak egy napon 81 embert öltek meg az utóbbi országban. Iránban továbbra is kötele­ző a halálbüntetés bizonyos típusú és mennyiségű drog birtoklása esetén, ilyen ügyekben 2021-ben több mint ötször annyi embert végeztek ki - ösz­­szesen 132 elítéltet -, mint 2020-ban. 2021-ben legkevesebb 579 embert végeztek ki 18 országban, 20 száza­lékkal többet, mint 2020-ban. Sokkal több embert ítéltek halálra Banglades­­ben (2021: 181, 2020: 113), Indiában (202Í: 144,2020:77) és Pakisztánban (2021:129,2020:49). Több országban - Sierra Leonéban, Pápua Uj-Guine­­ában, Kazahsztánban - is eltörölték a halálbüntetést az utóbbi hónapokban, Malajziában, a Közép-afrikai Köztár­saságban és Ghánában pedig elkezd­ték előkészíteni az eltörlését. „Kína, Észak-Korea és Vietnám továbbra is titkolja, hány embert ítélnek halálra és végeznek ki” - mondta az Amnesty főtitkára, Agnes Callamard. Vang Ji kínai külügyminiszter a napokban találkozott az ENSZ em­beri jogi főbiztosával, Michelle Bachelettel Kínában, és Vang Ji re­méli, hogy az ENSZ segít tisztázni a „Kína befeketítését célzó álhíre­ket”, szerinte ugyanis „egyes orszá­goknak és Kína-ellenes erőknek az a céljuk, hogy az emberi jogi kérdé­seket felhasználva sarokba szorítsák Kínát”. Vang Ji állítja: Kína tiszteli az emberi jogokat, és ők „csak sajá­tos jelleggel állnak hozzá.” Az Am­­nestynek más a véleménye. „Amit Kínában látunk, az nagyon komoly aggodalomra ad okot” - mondta Ag­nes Callamard. (telex, MTI) Lassulóban a szlovák gazdaság DUDÁS TAMÁS A legújabb gazdasági adatok azt mutatják, hogy bár a szlovák gazdaságban még van lendület, az előrejelzésekből egyre vi­lágosabban kirajzolódik egy borúsabb gazdasági jövő. 2022 első negyedévében évközi szinten a szlovák GDP 3 százalék­kal növekedett, ami jó hír az előző két negyedév gyengébb teljesítménye után. A gazdaságot elsősorban az omikron variáns után megéledő hazai fogyasztás vitte előre, de pozitív szerepet játszottak a befektetések is. A Szlovák Statisztikai Hivatal szerint ez a teljesítmény azt jelenti, hogy a szlovák gazdaság már visszatért a globális koronavírus-járvány előtti szintjére. Ez mindenképpen jó hír, de el kell mondani azt is, hogy a vi­segrádi országok közül az év első negyedévében éppen Szlovákia gaz­dasági növekedése volt a legalacsonyabb. Összehasonlításképpen: a kor­mányintézkedésekkel megtámogatott hazai fogyasztás Magyarországon 8 százalékos gazdasági növekedést eredményezett. Az első negyedév végét is beárnyékolták már az orosz-ukrán hábo­rú negatív hatásai, és ezek az év hátralevő részében csak erősödni fog­nak. A világgazdaság legfontosabb csomópontjai közül ezeket a negatív gazdasági hatásokat a legjobban éppen Európa fogja megérezni, ennek következtében az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében több mint egy teljes százalékponttal csökkentette az EU GDP-növekedésének ki­látásait. A magas energia- és élelmiszerárak visszafogják a háztartások fogyasztását, és a háború okozta bizonytalanság rányomja a bélyegét a vállalati befektetésekre is. Különösen nagy hatása van az orosz-uk­rán háborúnak az erős ipari bázissal rendelkező országokra, melyekben a beszállítói hálózatok ismét akadozni kezdtek. A legnagyobb gondok­kal újfent az autóipar küzd, melynek az elhúzódó csiphiányon kívül az Ukrajnából érkező alkatrészek kiesésével és az orosz gazdaság elleni szankciókkal is meg kell küzdenie. Tekintve, hogy a szlovák gazdaság alappillére az autóipar, nem any­­nyira meglepő, hogy az Európai Bizottság elemzői éppen Szlovákia növekedési kilátásait csökkentették a legjobban az egész EU-ban. Míg februárban még egészséges, 5 százalékos GDP-növekedésre volt kilátás, májusban ez már csak soványka 2,3 százalékra csökkent. Kis, nyitott gazdaságként Szlovákia rendkívül érzékeny a külső gazdasági sokkok­ra, és az orosz-ukrán háború hatásai több irányból is fenyegetik az or­szág gazdasági teljesítményét. Az autóipari export már most is gyengül, és a több évtizedes rekordszinten mozgó infláció miatt a hazai fogyasz­tásra sem lehet igazán számítani. Szlovákia gondjaira már felfigyeltek a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek is, melyek közül a S&P Global Ratings az eddigi stabil­ról negatívra rontotta Szlovákia adósbesorolásának kilátását. Ez még nem feltétlenül jelenti Szlovákia besorolásának lerontását, de figyel­meztetésként szolgálhat a szlovák kormány számára is, hogy a gazda­ság kockázatai jelentősen növekednek. A hitelintézet elemzői elsősor­ban az orosz nyersolaj és földgáz exportjának leállásától tartanak, de rámutatnak a költségvetési hiány és az ebből következő államadósság növekedésére is. A külső gazdasági hatások ellen a szlovák kormány semmit sem te­het, de továbbra is érvényes, hogy a hazai fogyasztás visszaesését gaz­daságpolitikai intézkedésekkel részlegesen lehetne enyhíteni. Sajnos a magas infláció hatásainak tompítására szolgáló gazdaságpolitikai cso­mag újabb koalíciós válságba torkollt, ezért félő, hogy ez a gazdasági és költségvetési kockázatokat nem csökkenteni, hanem növelni fogja. Szlovákia előtt ismét bonyolult hónapok állnak, és ezek sikeres átvésze­léséhez légből kapott ötletek helyett elemzéseken alapuló józan gazda­ságpolitikára lenne szükség. FIGYELŐ Az oroszok tényleg lopják a gabonát Új műholdfelvételek igazolják Vo­­lodimir Zelenszkij ukrán elnök állításait, miszerint az oroszok fo­lyamatosan lopják az élelmiszert Ukrajnából - írja a CNN. A Maxar Technologies május 19-én és 21- én készített képeket két orosz öm­­lesztettáru-szállító hajóról, amint terménytároló silók mellett dokkol a krími Szevasztopol egyik kikö­tőjében, ahonnan gabonát rakod­nak a fedélzetre. A MarineTraffic. com hajómegfigyelő oldal szerint azóta mindkét hajó elhagyta a ki­kötőt. Ukrán tisztviselők és ipari források a CNN-nek elmondták, hogy az orosz erők a megszállt te­rületeken több silót is kiürítettek, a gabonát pedig délre szállították. Eközben Oroszország leállította az ukrán exportot a fekete-tengeri ki­kötőkből, ami globális élelmiszer­válsághoz vezethet. (24 hu) Navalnij: Putyin vérfürdőt csinálhat Ha valaki tönkreteszi a függet­len médiát, politikai merénylete­ket szervez, és kitart a birodalmi téveszméi mellett, akkor őrült, aki képes vérfürdőt csinálni a 21. századi Európa közepén - állít­ja Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető, aki a Time-ba írt egy rövid cikket Vlagyimir Pu­­tyinról. Rámutatott: az orosz el­nök „ismét emlékeztetett arra, hogy a »csak egy kis választási csalással« kezdődő út mindig dik­tatúrával végződik, ami pedig há­borúhoz vezet.” Navalnij szerint a világ vezetői évek óta álszenten beszélnek a „pragmatikus megkö­zelítésről” és a nemzetközi keres­kedelem előnyeiről. „Ezzel lehető­vé tették, hogy hasznot húzzanak az orosz olajból és gázból, miköz­ben Putyin hatalma egyre erősebb lett” - írja Navalnij. (444.hu) Amelyik tanárnak nincs gyereke, annak elég az ígéret is! (Lubomlr Kotrha)

Next

/
Thumbnails
Contents