Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-04 / 102. szám
www.ujszo.coml 2022. május 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Atomsimogató meggyógyítja, amit kell „A szerelem mindig * ppen zúgott az éji bogár, j’ amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy bizonyos ^ -A országok vezetői atomfegyverekkel fenyegetőznek. A Homályos Tekintetű Homárhoz címzett lakótelepi kiskocsmában ültek, és nosztalgiáztak. Most Ervin szólalt meg először. Gondolkodott már azon, mit fognak mondani harminc év múlva, akik most harmincévesek? Hogy mi volt ez? Ha én visszaemlékezem a harminc évvel ezelőtti állapotokra, eszembe jut például akkori kedvenc rajzfilmem, Atom Anti. Egy szuperszonikus hangyáról szólt, aki ott segített, ahol tudott. Nem is gondoltam, hogy már ennyire öregek vagyunk, mondta Bandika, és felidézte, amit az ötvenes meg a hatvanas években átélt. Akkor is atombombákkal fenyegetőztek, aztán mi lett belőle. A nép úgy megijedt, hogy elkezdett mindenki szórakozni. Két végén égették a gyertyát, és kialakult a rock and roll. Szép évek voltak, éltünk az atomhatalmak árnyékában nyugodtan, semmi kapitalizmus. O, a régi szép idők, amikor öt korona volt a kenyér. Folytassam? Ervin intett, hogy nem muszáj, és nézte tovább a távolban a naplemente maradványait. Na de ha elkezdenek atommal dobálózni, ahogy ígérik, akkor mihez kezdünk? - aggodalmaskodott újra Bandika. Ugyan már, legyintett megint Ervin. Hazudnak ezek. Aztán meg... ha el is kezd valaki atomtöltettel dobálózni, akkor nyilván kapni is fog cserébe egyet. Vagy kettőt. Bandikét az érvelés nem nyugtatta meg, elsősorban az atomsugárzás egészségügyi vonzatai miatt. De Ervin erre is tudott felelni. Gondoljon csak bele, ha a koronavírus ellen képes voltak egy év alatt oltást fejleszteni, atomtámadás hatásainak enyhítésére is lesznek biztosan gyógyszerek. Krémek, tapaszok, ampullák, bármi. Amire kereslet mutatkozik, arra kínálat is lesz, ilyen világ van. Majd az egészségbiztosító téríti, mi pedig elmegyünk gyógyfürdőbe, hogy a termálvíz kimossa az ízületeinkből a radioaktivitást. A rádióban megszólalt az Elán slágere a nővérkéről, aki Pozsony-Kramáre kórházában mindenkit meggyógyít, és olyan, mint egy angyal. A szerelem mindig meggyógyítja, amit kell, hangsúlyozta az idézetet Bandika. No majd meglátjuk, tette hozzá Ervin. Ettől meg is nyugodtak, és elkezdték tervezni a nyári kirándulást. Horvátországot unom - kezdte Bandika. Én meg Olaszországot - tette hozzá Ervin, majd megegyeztek, hogy a dél-csehországi Trebonban foglalnak szállást, és a környékbeli halastavakban próbálnak szerencsét. Már éppen indultak volna, amikor Ervinnek eszébe jutott, hogy az önkormányzat a héten a megugrott energiaárakra való tekintettel az éjszakai közvilágítás lekapcsolását helyezte kilátásba. Úgy látom, ezeket nem két végén égetik, hanem egyiken sem - morgolódott a sötétben Bandika. Minden változik, de a dal velünk marad - dúdolta Halász Judit slágerét Ervin, majd szerencsésen kikerültek egy villanypóznát, és négy perc múlva haza is értek. A szerző a Vasárnap munkatársa Jelenkorunk atomfegyverei A nemzetközi egyezmények által szabályozott atomfegyverekre az ukrajnai orosz agresszió kapcsán terelődött rá ismételten a figyelem. Vajon hány atomfegyver van, ás milyen országok kezében található jelenleg? A nyilvánosan hozzáférhető (hivatalos) információk szerint 9 atomhatalom (Kína, USA, Oroszország, Észak-Korea, Franciaország, Izrael, Nagy-Britannia, Pakisztán, India) van, s ezek kb. 13 000 körüli atomfegyverrel rendelkeznek, ám a szakemberek úgy vélik, valójában ennél több is lehet. A szám rendkívül nagy, ám ennél sokkal nagyobb volt például az 1980-as évek közepén, amikor legalább 70 ezer atomfegyver volt bolygónkon, azóta ezek jelentős részét leszerelték. Az atomfegyvereknek csak egy része van azonnal bevethető állapotban: az USA és Oroszország fegyvereiből összesen 900-at lehet 15 percnél rövidebb idő alatt elindítani. Néhány atomhatalom esetében, mint Kína, India, Pakisztán vagy Izrael, az atomtöltetek nincsenek a hordozó fegyverekbe beépítve, vagyis napokat, de akár heteket is igénybe vehet, mire bevetésre kész állapotba kerülnek. A többiek esetében sem azonnali a bevethetőség, például Nagy-Britanniának is órákba, de talán napokba telne, mire az atomrakétáit felhasználhatná. Jelenleg a legnagyobb erejű az USA B83 jelű töltete, amely 2 megatonnás hidrogénbomba, és ebből 650 darab áll rendelkezésre. Az atomfegyverek tárolása is fontos kérdés: bár országonként eltér a módozat, abban mindenki megegyezik, hogy olyan robbanásbiztos, legtöbbször föld alatti tárolókat kell kialakítani, hogy amennyiben felrobbannának, akár véletlen, akár támadás miatt, igen korlátozott károkat okozzanak. Az atomhatalmak egyetértenek: egy atomháborúnak nincsenek győztesei, és az atomfegyverek azt a célt szolgálják, hogy megelőzzék az atomháborút, pont emiatt. Ezért nem is várható, hogy minden atomfegyvert leszereljenek a jövőben. (ng.24.hu) Bajban az államkassza DUDÁS TAMÁS V alahol sejthető volt, hogy a globális koronavírus-járvány mély nyomot hagy a szlovák költségvetésben, de a szlovák közpénzek legújabb fenntarthatósági adatai még a vártnál is kiábrándítóbbak. Az Európai Bizottság múlt heti adatai szerint az EU szintjén csak Szlovéniában rosszabb a közpénzek hosszú távú fenntarthatósága, mint Szlovákiában. A kockázati szemaforban Szlovákiánál egy hosszú sor vörös mező jelzi, hogy a közép- és hosszú távú fenntarthatósággal komoly gondok vannak, és számszerűsítve a szlovák GDP 10,6 százalékának megfelelő költségvetési intézkedésre lenne szükség ahhoz, hogy a szlovák költségvetés visszatérjen a fenntartható pályára. Összehasonlításképpen: tavaly még csak a GDP 7,7 százalékának megfelelő intézkedésre volt szükség a hosszú távú fenntarthatóság visszaállításához. Ez korántsem jelenti azt, hogy a szlovák költségvetés már a közeljövőben összeomlana, de érdemes észben tartani, hogy a szlovák államadósságnak a GDP-hez mért aránya meghaladta a lélektani 60 százalékot, és költségvetési korrekció nélkül ez az arány tovább növekszik majd. Erre figyelmeztetett a Költségvetési Tanács is, mely szerint gazdaságpolitikai reformok nélkül az elkövetkező évtizedekben a szlovák államadósság exponenciálisan növekedik majd. Itt ugyan évtizedes távlatokról beszélünk, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a kockázatokat jelenleg még elhanyagolhatjuk. Az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy a mindenkori kormányok a gazdaságilag bő éveket sem használták ki a költségvetés elégséges konszolidációjára. Ennek az lett az eredménye, hogy a globális koronavírus-járvány által okozott szűk éveket rosszabb költségvetési kiindulópontból kezdtük, mint az ambiciózusabb költségvetési konszolidáció mellett lehetséges lett volna. A költségvetési fenntarthatóság kérdése annál égetőbb, hogy a szlovák lakosság a kormánytól várja a magas infláció negativ hatásainak tompítását. Nem véletlen, hogy ebből a kérdésből a politikai ellenzék is tőkét kovácsol, hiszen a magas infláció mindenkit érint. A szlovák kormány hosszú vajúdás után bemutatott intézkedései ezért pozitívan értékelhetőek, de ezek összesített költségvetési hatásai 2022-ben és 2023-ban meghaladják az 1,2 milliárd eurót. A legnagyobb költségvetési teherrel a dolgozó szülők adóbónusza jár majd, melyre mintegy 600 millió euróra lesz szükség. A szakkörök állami támogatására további 500 millió euróra lesz szükség, és a családi pótlék növelése 160 millió eurót emészt majd fel. A fenntarthatóságra gondolva ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen forrásokból tervezi a kormány ezeknek a hatalmas többletkiadásoknak a finanszírozását. Ivan Matovic pénzügyminiszter adóemelést javasol, ami a legnyereségesebb vállalatok különadóját ötvözné az online szerencsejátékra és az alkoholra kivetett adók növelésével. A közgazdászok szerint ez azonban korántsem fedezné az összes tervezett többletkiadást, és várhatóan több száz millió euró költségvetési hiány növekedéséhez járulna hozzá. Ehhez még hozzájön az önkormányzatok adóbevételeinek kiesése, mivel az adóbónusz növelése a számukra rendkívül fontos személyi jövedelemadó kiesésével jár. A kormány jó szándéka érthető, de érdemes volna mégis átgondolni, hogy a családoknak szánt általános pénzügyi segítség helyett nem volna-e mégis jobb a legjobban veszélyeztetett társadalmi csoportok kiemelt támogatására koncentrálni. Természetesen minden családnak jól jön a többletbevétel, de szem előtt kell tartani a költségvetés fenntarthatóságát is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy jövőre már Szlovákia költségvetése lesz a legkevésbé fenntartható az egész Európai Unióban. FIGYELŐ A pápa találkozót kórt Putyintól Ferenc pápa moszkvai találkozási lehetőséget kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az ukrajnai háború miatt - derült ki a Corriere della Sera című olasz napilap kedden megjelent interjújából, amelyet a katolikus egyházfővel készített. Ferenc pápa a háború kezdetén felkereste az orosz nagykövetséget, hogy magyarázatot kérjen, és felszólítsa Moszkvát a harcok befejezésére. Három héttel később Pietro Parolin bíborossal, a vatikáni diplomácia vezetőjével azt üzente Putyinnak, hogy szeretné meglátogatni őt Moszkvában. A pápa elmondta: bár ajánlata továbbra is él, még nem kapott választ, és attól tart, Putyin most nem is akar vele találkozni. Azzal a céllal utazott volna Moszkvába, hogy kísérletet tegyen a háború leállítására. A katolikus egyházfő leszögezte: egyelőre nem megy Kijevbe, mert először Putyinnal kell találkoznia. Ferenc pápa attól tart, hogy az orosz elnök nem fog megállni. Szerinte Putyin amiatt reagálhatott rosszul, mert úgy érezte: „a NATO Oroszország kapujában ugat”. A pápa - saját bevallása szerint - mindig is elutasította a fegyverkezési versenyt. Azt nem tudja megítélni, hogy helyes-e az ukránok felfegyverzése, mert ahhoz túl messze van a konfliktustól, az viszont egyértelmű, hogy Ukrajna területén fegyvereket próbálnak ki. A katolikus egyházfő szerint a háborúkat azért vívják, hogy az országok teszteljék az általuk gyártott fegyvereket - erre szolgált a második világháborút megelőző spanyol polgárháború is. „A fegyverkereskedelem botrány, és kevesen lépnek fel ellene” - tette hozzá. (MTI) Az atomháború csak egy gombnyomással indul (Shutterstock-felvétel)
