Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-16 / 112. szám
2022. május 16., hétfő, 28. évfolyam, 19. szám A beteg lélek itt megnyugszik... 11. oldal Tíz év alatt világszerte a duplájára nőtt az asztmások száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 300 millió betegről szól a statisztika, 2025-ig pedig már további 100 millióval lehet több az asztmában szenvedő. A fő bűnös a közúti közlekedés „Az eddig elért eredmények ellenére az egyes országok között nagy a különbség az okok feltárását tekintve, s nem tudjuk kielégítően megmagyarázni, miért olyan nagy a különbség a világ egyes országai között. Szlovákiában az előfordulás 3-5 százalék, gyerekeknél 6-7 százalék. Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal együtt azon országok közé tartozunk az unióban, ahol a legszenynyezettebb a levegő. Hosszú távon minden szennyezettségi mutatót meghaladunk. Az asztmások, az allergiások és a krónikus obstruktiv tüdőbetegségben szenvedők az elsők, akik a légszennyezettség romlását megérzik. „A levegő minőségétől függ, milyen nap vár az asztmásokra és az allergiásokra. A mérések azt mutatják, hogy egyetlen szlovákiai város levegője sem jó. A legszennyezettebb levegőjű városok - Pozsony, Malacky, Senica két-, sőt háromszorosan, a szlovákiai városok többsége pedig három- és ötszörösen is meghaladják a WHO által ajánlott felső határt - figyelmeztet Andrej Vilim, az allergiás és asztmás betegek szlovákiai szövetségének munkatársa. A levegő rossz minősége főleg a gyerekeket veszélyezteti. „A gyerekeknek még nincs eléggé kifejlődve a légző- és immunrendszerük, légutaik pedig szűkek” - figyelmeztet dr. Ondíej Mikes, a brünni Masaryk Egyetem környezetvédelmi szakembere. Az asztmás beteg ellensége a szennyezett levegő „Míg a gyermekkori asztmát többségében allergia váltja ki, a felnőttek esetében az asztmának más megjelenési formája is van, ami gyakran nehezen gyógyítha-A légcsőasztma (asthma bronchi-ale) civilizációs betegség. Bár olyan régi, mint maga az emberiség, a 20. század folyamán - főleg második felében - a betegek számának óriási emelkedése tapasztalható. Némely országban a lakosság 0,5 százalékát, némelyben pedig 25 százalékát sújtja” - mondja dr. Ivan Solovic, a Szlovák Pneumológiai és Ftizeológiai Társaság elnöke, a Vysné Hágy-i tüdőszanatórium osztályvezető főorvosa. Szlovákiában 3-5 százalék „oA Qovid megtanitßatna végYe aYYa, ßogj ßefßegj oCjan viCágméYetű szakmai s%eYve%et, amefjißneßjzava, sőt ßatdsßöYe is van. ßeßet, ßogj van, aßiügjgondolja, ßogj egideaßsta elképzeCés, utópia, de én iktatóként tudom, ßogj más megoldás nem Céteztk^oA mainálsúíjosaőőjáYvánjokjs váYnakjnég YánkL Együtt ßeßene működni, de igazáőóC. ” Kgmenesi QáőoY tó” - mondja dr. Milos Jesenák allergológus és klinikai immunológus. A szennyezett környezet nemcsak azért káros, mert rontja az asztmás beteg állapotát, hanem azért is, mert megnöveli kialakulásának esélyét a veszélyeztetett és a nem veszélyeztetett csoportban. A szövetség intenzíven dolgozik azon, hogy rábírja a laikusokat: működjenek együtt a betegszervezetekkel, hogy pozitív fordulatot tudjanak elérni ezen a téren. Európában a városok többségének levegőjét legfőképpen a közúti közlekedés szennyezi. A gépjárművek épp légzési zónánkba bocsájtják káros anyagaikat. A gyerekek rendszeresen ki vannak téve a légszennyezettségnek, hiszen mind az óvodába, mind az iskolába autóval viszik őket egészen a bejáratig. Nem csoda hát, hogy itt a legszennyezettebb a levegő. A tavaly szeptemberben napvilágot látott WHO-ajánlások igazolják, milyen negatívan hat a légszennyezettség az emberi szervezetre már alacsony koncentráció esetén is, ezért módosították a légszennyezettség felső értékeit. Tájékozódjunk a levegő minőségéről is „Azt már megszoktuk, hogy amikor elhagyjuk a lakást, automatikusan tájékozódunk, hogy milyen az időjárás. Ugyanígy kellene tennünk a légszennyezettséget illetően is. Ha nagyon szennyezett a levegő és mégis kimegyünk, egészségünket veszélyeztetjük, különösen a gyerekekét, a terhes nőkét, a szeniorokét és a krónikus betegekét, beleértve az asztmásokat is. Az aktuális helyzetről a szlovák hidrometeorológiai intézet honlapján naprakészen tájékozódhatunk. „Az asztma kutatására és kezelésére évente világszerte nagy összegeket fordítanak. A modern kezelésnek köszönhetően a betegek többsége minden korlátozás nélkül teljes értékű életet élhet, s erre kell törekednünk a jövőben is. A hatásos gyógyszereknek köszönhetően ma már csaknem senkit nem kell mesterségesen lélegeztetőre kapcsolni. Kórházba is ritkán kerülnek az asztmások, és csökkent azok száma is, akik e betegség miatt válnak rokkanttá - egészíti ki dr. Ivan Solovic, majd hozzáteszi: - A nem kezelt asztmásnak rosszabb az életminősége, nagyobb a veszély, hogy kórházba kerül vagy meghal. Annak ellenére, hogy a nem kezelt felnőttek az öszszes asztmás beteg kevesebb mint 5 százalékát teszik ki, esetükben az ellátással összefüggő kiadások 50 százalékkal magasabbak. Az asztmával összefüggő halál veszélye a 65 éves és ennél idősebbek esetében a legmagasabb.” (kovács)
