Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-16 / 112. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 16. | www.ujszo.com Az oroszok kivonultak Harkiv környékéről HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Berlin. Az orosz csapatok kivonultak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környékéről, miután február vége óta támadták - közölte az ukrán hadsereg. Finnország tegnap hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba. Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz erők visszavonulnak az északkeleti Harkiv városából és az utánpótlási útvonalak őrzésére összpontosítanak, miközben aknavetős, tüzérségi és légicsapásokat indítanak a keleti Donyeck tartományban, hogy kimerítsék az ukrán erőket és lerombolják az erődítményeket. Oleh Szinegubov regionális kormányzó arról számolt be, az elmúlt napon nem érte ágyútüz Harkivot. Hozzátette, Ukrajna ellentámadást indított Izjum, a Harkivtól 125 km-re délre fekvő város közelében. Izjumot április eleje óta Oroszország tartja ellenőrzése alatt. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna a háború új, hosszú távú szakaszába lépett. Amerikai szenátusi küldöttség érkezett szombaton az ukrán fővárosba, Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetőjével az élen. Az amerikai politikusok Kijevben találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Zelenszkij Telegram-fiókján közzétett videón látható, amint a Kentucky államot képviselő McConnell és republikánus szenátortársai, Susan Collins Maine államból, John Barrasso Wyomingból és John Cornyn Texasból üdvözlik őt. Útjukra azt követően került sor, hogy Kentucky másik szenátora, a szintén republikánus Rand Paul a jövő hétig blokkolta a szenátus jóváhagyását további 40 milliárd dolláros támogatásról, amelynek célja segíteni Ukrajnának és szövetségeseinek ellenállni Oroszország három hónapja tartó inváziójának. Miután az orosz erőknek a február 24-i támadás után nem sikerült elfoglalniuk Kijevet, Vlagyimir Putyin orosz elnök keletre, a Donyec-medencére helyezte át a harcok központját, olyan ipari régióra, ahol Ukrajna 2014 óta harcol a Moszkva által támogatott szakadárok ellen - írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. Az oífenzíva célja, hogy bekerítse Ukrajna legtapasztaltabb és legjobban felszerelt csapatait, amelyek keleten állomásoznak, és elfoglalja a Donyec-medence azon részeit, amelyek továbbra is Ukrajna ellenőrzése alatt állnak. A légicsapások és a tüzérségi sortüzek rendkívül veszélyessé teszik az újságírók számára a mozgást keleten, ami akadályozza a teljes körű tudósítást a harcokról. A sajtójelentésekből azonban úgy tűnik, hogy egyik fél sem ért el nagyobb áttörést. Oroszország elfoglalt néhány, Donyec-medencei települést és várost, köztük Rubizsnét, amelynek a háború előtt mintegy 55 ezer lakosa volt. Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az ukrán erők is előrelépést értek el keleten, az elmúlt napban hat várost vagy falut foglaltak vissza. Szombati esti beszédében azt hangoztatta, hogy a helyzet a Donyec-medencében továbbra is nagyon nehéz, az orosz csapatok még mindig megpróbálnak valamilyen formában felülkerekedni a harcokban. Hozzátette: lépésről lépésre kényszerítik az orosz erőket, hogy elhagyják az ukrán földet. Heves harcok folynak a luhanszki régióban a Szeverodonyeck városához közeli Donyec folyónál, ahol Ukrajna ellentámadásokat indított, de nem sikerült megállítania az orosz előrenyomulást -jelentette ki Oleh Zsdanov független ukrán katonai elemző. Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin, és az ország elnöke, Sauli Niinistö vasárnap közösen jelentették be, hogy Finnország hivatalosan is kezdeményezi felvételét a NATO-ba. A finn kormányfő azt mondta, hogy a javaslatot ratifikálásra a parlament elé küldik. Nem fogja blokkolni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a török kormány - mondta a NATO külügyminisztereinek berlini találkozója után Jens Stoltenberg. Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint Ankara új tagokkal szembeni fenntartásai áthidalhatóak, s egyben úgy véli, „Ukrajna megnyerheti ezt a háborút”. (MTI, Tx, 444) Novák: Magyarország szuverén marad Novák Katalin államfő látogatókkal a Sándor-palota teraszán (MTi-felvétei) Minősített felelősségének nevezte Novák Katalin köztársasági elnök szombaton, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol „közös életünkről és világban betöltött helyünkről". Budapest. Novák Katalin beiktatási ünnepségén Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren kiemelte: ebből a személyes magyar világnézetből következnek cselekedetei köztársasági elnökként. Az államfő úgy fogalmazott: együtt vagyunk itt Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk. Kiemelte, hogy a háború vet árnyékot az ország életére. Kifejtette: Ukrajna megtámadása az első döbbenet után egyszerre követelt azonnali, ugyanakkor jól átgondolt, hoszszú távú válaszokat, Magyarországtól is. Ahogy az első menekültek február 25-én megérkeztek az országba, a magyarok mérlegelés nélkül siettek a segítségükre. Azóta 700 ezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre, a magyarok több száz millió forint adományt gyűjtöttek össze, ellátják a sebesülteket, élelmiszert küldenek az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget, fedelet, ételt, munkát adnak a családoknak. Magyarország emberségből jelesre vizsgázott - mondta Novák Katalin, aki szerint tudni kell azt is, mi a válasz a háborúra, s mi a magyar nemzet múltjából és remélt jövőjéből fakadó érdek. Novák Katalin tíz pontban ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait. A putyini agresszió elítélése mellett kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. A magyarok békét akarnak - mondta, követelve a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését. Jelezte: Magyarország nem semleges, „az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz. Az államfő közölte: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hőzni a békéért, és nem akadályozza szövetségesei áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak. Novák Katalin a béketárgyalások folytatásáért közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is. „Azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok, a meg nem értettség romantikája mellett minél többször tapasztaljuk meg a megértettség és megbecsülés komfortos érzését” - hangsúlyozta, kiemelve: az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy a magyarok ismét emelt fővel élnek, sajátos magyar nézőpontból, magyar szemmel, a magyar érdekeket szem előtt tartva nézik a világot. Legyünk figyelemmel arra, hogy a nemzeti büszkeségből ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem - hangsúlyozta. Az újonnan megalakult Országgyűlés képviselőinek figyelmét arra hívta fel, hogy becsüljék meg a bizalmat, tiszteljék a demokratikus törvényhozás alkotmányos kereteit. (MTI) Autonómiajubileum Dél-Tirolban, Európa kisebbségi újságíróival Székhelyén, a dél-tiroli Bolzanóban/Bozenben tartotta meg idei, a ezervezet megújulását célzó közgyűlését a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS), amelyen a hagyományokhoz híven gálaesten osztották ki a szervezet szakmai elismeréseit, a MIDAS-, illetve Otto von Habsburg-díjat. Bolzano. Az Európa számos szegletéből összegyűlteket Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke - egyben a pozsonyi Új Szó lapigazgatója - köszöntötte, megnyitó beszédében kifejtve: külön öröm, hogy éppen az autonómiája 50. évfordulóját jubiláló Dél-Tirolban kerülhetett sor a rendezvényre, hiszen Dél-Tirol sikeres példája a konfliktuskezelésnek és az európai kisebbségvédelemnek, így méltán fontos viszonyítási alap minden európai őshonos kisebbség számára. Az idén fennállása 30 évét ünneplő, bolzanói/bozeni Eurac Research magán-kutatóközponttól Josef Prackwieser az immár ötvenéves dél-tiroli autonómia történetét, jelenét mutatta be, Günther Rautz pedig a kisebbségvédelem európai szakaszairól tartott előadást. Ezt követte az európai kisebbségi sajtót tömörítő szakmai szervezet kimondott közgyűlése, ennek témája a megújulás volt, hiszen az EURAC égisze alatt alakult MIDAS tavaly volt húszéves, eljött hát a kiértékelés ideje: mi volt jó, mi volt kevésbé sikeres, mi az, amin újítani, változtatni kellene, egyáltalán: az azóta sokat változott világban kellene-e igazítani az eredeti célkitűzéseken, elképzeléseken. A fentiek kapcsán kialakult építő jellegű vitában több jó elképzelés, új tevékenység körvonalazódott, például a tagok közötti újságírói csereprogram indítása, valamint egy olyan-platform létrehozása, amelyen a tagok egymással osztanának meg rendszeresen érdekes tartalmakat, cikkeket. A folytatásban a résztvevők a társházigazda Dolomiten napilap szerkesztőségét és igen korszerű, további kiadói tevékenységet végző - könyvek, naptárak stb. - nyomdáját látogatták meg, majd festői környezetben, a dél-tiroli város fölötti hegyekben, egy 14-15. századi kastélyban rendezték a díjkiosztó gálaestet. A helyi hivatalosságok, politikusok, a Trentino autonóm régió képviselőinek körében szervezett eseményen - kisebbségi témákkal foglalkozó tavalyi írásaival, több évtizedes meghatározó újságírói tevékenységével - a kolozsvári Szabadság napilap politikai publicisztája, szerkesztője, Székely Kriszta nyerte el a MIDAS-díjat; laudációt Balázs Bence, a MIDAS döntőbíróságának tagja, a Szabadság főszerkesztő-helyettese mondott, a díjat Slezákné Kovács Edit adta át. A többségi sajtó kisebbségvédelemmel (is) foglalkozó újságírói számára létrehozott Otto von Habsburg-díjat pedig az osztrák Stephan Wabl nyerte el a bécsi Wiener Zeitungban megjelent, a jugoszláviai háború idejéig visszanyúló mostari riportjával; őt Jorgen Mollekasr, a MIDAS igazgatótanácsának tagja méltatta, a díjat pedig a díj névadójának lánya, Habsburg Walburga nyújtotta át. A pénteki zárónapon a közgyűlés Európa minden szegletéből érkezett résztvevői a helyi kultúrával és történelemmel ismerkedtek, de Innsbruckba is ellátogattak, ahol néhány órára bekapcsolódtak egy igen érdekes kezdeményezés, a minőségi sajtó jelenét és jövőjét firtató, először megrendezett háromnapos Journalismus Fest konferencia rendezvényeibe, (balázs) A MIDAS-díjat Slezákné Kovács Edit (balról a harmadik), az Új Szó lapigazgatója adta át (MIDAS-felvétel)
