Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-14 / 111. szám
HÁBORÚ Kisebb frontszakaszon támadnak 2022. május 14. | www.ujszo.com az oroszok ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz haderő hevesen támadja Rubizsnye települést, jelenleg a keleti offenzíva a Luhanszk régióban erre a városra koncentrálódik. Kijev tárgyal az orosz féllel a súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről Mariupolbél. Félmilliárd eurés hadisegélyt ad Ukrajnának az Európai Unió, az olajembargé témájában folynak az egyeztetések. Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye ukrán kormányzója szerint az oroszok „minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy áttörjék a védvonalakat”, több várost, Rubizsnyét, Zolotét, Nizsnét és Szeverodonyeck elővárosait is megpróbálták lerohanni. A háború előtt durván 50 ezres lélekszámú Rubizsnye városa valójában március eleje óta folyamatos támadás alatt áll, április végén pedig szárazföldi alakulatok is behatoltak a településre. Oroszbarát források már többször is jelentették korábban, hogy teljesen elfoglalták a települést, de ukrán oldalon ezt a mai napig nem erősítették meg. A kormányzó tájékoztatása szerint a tegnap indított offenzíva során ismét megpróbáltak folyamátkelést is kierőszakolni a Donyec folyón (a Vágnál bővizűbb). Az ukrán tüzérség szétlőtte a Donyecen kiépített pontonhídjukat, ezzel csapdába ejtve a folyón átkelt orosz alakulatokat. Legalább egy orosz zászlóaljharccsoport tankjait, lövészpáncélosait semmisítették meg a folyónál az ukrán erők. „A folyami átkelés rendkívül kockázatos manőver, ami jól mutatja az orosz parancsnokokra nehezedő nyomást, hogy eredményeket érjenek el a kelet-ukrajnai műveletekben” - olvasható a brit védelmi tárca közleményében. Az ukrán északi hadműveleti parancsokság közölte, hogy az oroszok több rakétát lőttek ki az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Novhorod-Sziverszk város iskoláira. Az eddigi információk szerint hárman vesztették életüket és 12-en megsérültek. Az oktatási intézményeken kívül károk keletkeztek egy közigazgatási épületben, egy kollégiumban, egy üzletben és több ma-Háborús utcai látványosság Kijevben. A járókelők egy kilőtt orosz harckocsit szemrevételeznek. (TASR/AP; gánházban. A csernyihivi régióval határos északkeleti Szúrni megyére eközben oroszországi területről nyitottak nehézfegyverekkel tüzet az orosz erők. Kijevi jelentés szerint Zaporizzsja és Mikolajiv irányában az orosz erők tüzérségi támadásokat hajtottak végre ukrán állások ellen. Elmaradó orosz étkarolás Minden igyekezet ellenére az orosz haderő a jelek szerint feladta j a keleti arcvonalat védő ukrán főerő átkarolását célzó nagy keleti offenzíváját, és egy annál sokkal korlátozottabb cél megvalósítására, Szeverodonyeck városának bekerítésére koncentrálhat. A frontalakulataik általános, eleve alacsony és egyre csökkenő moráljára tekintettel azonban még az is kérdéses, hogy abban sikerrel járhatnak-e, pláne úgy, hogy az ottani frontot a Harkiv alatt megvert alakulatokkal próbálják megerősíteni, melyek harcértéke erősen kérdőjeles. Ráadásul az, hogy az oroszok a széles front helyett csak Szeverodonyeck környékére koncentrálnák a támadásukat, az ukrán védők helyzetét is könnyíti, mert így azok is koncentrálhatják erőiket. Az oroszok ráadásul ebben a háborúban sűrűn beépített környezetben kevés sikert értek el - lényegében csak Mariupolt (leszámítva az Azovsztal acélgyár területét) vették be hatalmas áldozatok árán, a város teljes körbezárása után bő másfél hónappal. Parancstagadó oroszok Szerződéses orosz katonák sora tagadja meg, hogy Ukrajnában vessék be. A brit Guardian lapnak csak álnéven, Dmitrijként riyilatkozó szerződéses katona például április végén tagadta meg, hogy újra Ukrajnába vezényeljék. Alakulata februárban már megjárta a frontot, ; így szembesülhetett azzal, milyen i keményen harcolnak az ukránok. ; Mihail Benyas, a parancsmegta| gadó katonáknak jogsegélyt nyújtó | ügyvéd szerint „száz és száz” katona lépett már kapcsolatba csapatá: val. Mindannyiukat arról tudta tájékoztatni, hogy mivel Oroszország i hivatalosan nem áll háborúban, a parancsmegtagadást legfeljebb a seregből való leszerelésükkel büntethetik. „Parancsnokaik ugyan börtönnel fenyegetik őket, de mi megmondjuk nekik, hogy nyugodtan mondhatnak nemet. Ha orosz földön utasítják vissza, hogy harcoljanak, nincs jogalap büntetőeljárásra ellenük” - mondta. Sebesültek menekítése Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására az ukrán kormányzat tárgyalásokat folytat az orosz féllel a mariupoli Azovsztal üzem területén tartózkodó, súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről - erősítette meg Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A politikus nagyon nehéznek írta le a tárgyalásokat. Korábbi hírek szerint Moszkva - miután beleegyezett a mariupoli civilek evakuálásába - ragaszkodik ahhoz, hogy az Azovsztalban lévő ukrán katonák adják meg magukat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Verescsuk hangsúlyozta, hogy a tárgyalások lassan haladnak, de csupán 38 súlyosan sérült ukrán katona kimenekítéséről van szó. Musztafa Dzsemiljev krími tatár vezető azt állította: Törökország felajánlotta Oroszországnak, hogy kiviszi az ukrán katonákat Mariupolból, és garantálja, hogy nem harcolnak többé, hanem Törökországban maradnak, de Moszkva ebbe nem egyezett bele. 500 milliós hadisególy Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője további 500 millió eurós katonai támogatást ígért Ukrajnának. Borrell elmondta, hogy a katonai támogatást nehézfegyverekre, például tankokra és tüzérségre fordítanák, és mintegy 2 milliárd euróra emelnék az EU támogatását. Az esetleges olajembargóval kapcsolatban közölte: „Biztos vagyok benne, hogy lesz megállapodásunk. Szükségünk van rá, és meg is lesz. Meg kell szabadulnunk az oroszországi olajfüggőségtől.” Az EU külügyminiszterei hétfőn találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák az olajembargó kérdését. E lépést ezidáig gátoló Magyarország állítólag 750 millió euró ellenében elállna az uniós szankciós csomag megvétózásától. A 750 milliós öszszeg talán alkualap is lehet ahhoz, hogy a magyar kormány ne ellenezze az EU tervezett szankcióit, amelyek idővel nagyon fájnának Oroszországnak, de költséggel jár az uniónak is. (MTI, Tx, 444, Npsz) Újabb hajót lőttek ki az ukránok Az alig egy éve hadrendbe állított Vszevolod Bobrov hajó a Kígyó-szigetre szállított utánpótlást, amikor találat érte. Az orosz flotta egyik legmodernebb teherhajója - e típusból csak 2 van a flottának — kigyulladt. Ugyan a hírek szerint sikerült visszatérnie Szevasztopol kikötőjébe, de súlyos károkat szenvedett. A szovjet futballistáról és jégkorongozóról elnevezett, 9500 tonna vízkiszorítású, 95 m hosszú, többfunkciós, teherhordásra, vontatásra is alkalmas hajót akkor érte támadás, amikor a Moszkva által elfoglalt, a háborúban máris legendássá vált, Románia közelében található Kígyó-szigeten akart elhelyezni rakétavédelmi rendszert. Kijev szerint a Vszevolod Bobrovot saját fejlesztésű Neptun hajóelhárító rakétával lőtték ki. A Moszkva cirkáló elvesztésével megnőtt a jelentősége a pár futballpályányi szigetnek, amellyel az oroszok a hadihajót pótolnák. (444,Tx) Mint Thor kalapácsa, olyan ütős a finn és a svéd hadsereg A svéd Visby korvett. A kinézete is jelzi, magas színvonalat képvisel. (TASR/AP) Finnország ás Svádország csatlakozása a világ legerősebb katonai szövetságáhez, a NATO-hoz súlyos stratágiai vereság Oroszországnak. A kát ászaki állam meglepően komoly katonai erőt kápvisel. Helsinki/Stockholm. Vlagyimir Putyin elnök februárban részben azzal az indokkal rohanta le Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO további terjeszkedését Oroszország határán, ehhez képest sikertelen háborúja eredményeként elérte, hogy Finnország csatlakozásával megduplázódjon, 1340 km-rel nőjön a közvetlen NATO-orosz határ hoszsza. A finnek és a svédek csatlakozásával ráadásul a Balti-tenger lényegében a NATO beltengerévé válik, érdemben korlátozva az orosz északi flotta mozgási szabadságát. A finnek egyik nagy hozzájárulása a katonai szövetséghez aknatelepítő hajókkal jól felszerelt flottájuk, amivel könnyen tengeri blokád alá vonhatják Szentpétervárt és a kalinyingrádi enklávét. Finnország, amely a második világháború után rákényszerített semlegesség éveiben is folyamatosan készült egy esetleges szovjet támadásra, a NATO tagjaként már nem csupán saját haderejére, hanem a katonai szövetség teljes erejére támaszkodhat. Ugyanígy Svédország is, amely amúgy az ukrajnai háború kezdetén azonnal lépéseket tett, és páncélos erőket dobott át Gotland szigetére egy potenciális orosz agressziót megelőzendő. A két ország csatlakozásával a NATO is jól jár, mind a finn, mind a svéd hadsereg igen ütőképes, és nem csupán az országok méretéhez képest. Finnország, ahol a mai napig fenntartják a hadkötelességet mind a férfiak, mind a nők számára, a világ 4. legnagyobb tartalékos haderejével bír, az aktív állománnyal és a félkatonai egységekkel együtt közel milliós sereget képes hadba fogni. Tehát a finn hadsereg még a NATO (USA utáni) 2. legnagyobb hadseregénél, a töröknél is több katonát tud rövid távon mozgósítani. Tüzérségüknél a NATO-ban csak az amerikai erősebb. A finnek 662 ágyúja és 115 önjáró tarackja hatalmas tűzerőt jelent. Összehasonlításként az ukrán hadsereg 72 tarackot kapott most az amerikaiaktól, és már ez is elég lehet ahhoz, hogy átfordítsa az erőviszonyokat a keleti fronton. Finnország légiereje se elhanyagolható, 55 elfogóvadászuk van. A kötelező sorkatonaságot 2018- ban újra bevezető svéd haderőből a haditengerészet rendelkezik globálisan is kiemelkedő képességekkel, elsősorban kisebb hajóosztályokban, korvettekben és őrnaszádokban, illetve tengeralattjárókban és aknásító hajókban. Légiereje az erősebbek közé tartozik, 71 elfogó vadászgépükkel a NATO 8. legnagyobbja, minőségben felülmúlja a méretre nagyobb lengyelt. A svéd légierő önmagában nagyobb és sokkal fejlettebb az oroszt megizzasztó ukránnál. Szárazföldi erejük kifejezetten mozgékony, lényegében teljes egészében gépesített, lövészpáncélosból nagyon jól felszerelt, ráadásul a svéd hadiipar is izmos. (444, ú)
