Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-14 / 111. szám

www.ujszo.coml 2022. május 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Lefékezett építési szezon A drága energia és árucikkek nem mutatnak csökkenő tendenciát A építőipari pi-A j—j ac gyakorlatilag Lm m megszűnt müköd- X » A ni. A kínálat már hosszabb ideje nem képes kielégí­teni a keresletet, és így az ára min­dennek, ami összefügg egy ház fel­építésével, továbbra is rohamosan emelkedik. Az új egyensúly kiala­kításához ez bizony nem elég. Kevés az áru, ráadásul hetekig, akár hónapokig kell várni, mire szállítják. Mindenki azt kérdezi: mikor ér már véget ez a precedens nélküli helyzet? Az építőanyag-piacon egy újabb tökéletes vihar bukkant fel. A Co­­vid olyannyira tönkretette az ellá­tási és szállítói hálózatokat, hogy a külföldi behozatal túlárazott lett, ráadásul összezsugorodott. A covi­­dos kényszerleállás idején szerzett negatív tapasztalatok után a ter­melés még mindig el van tompul­va, a magas árak és az emissziós egységek pedig teljesen leállíthat­ják. A drága energia és árucikkek nem mutatnak csökkenő tendenci­át. Ellenkezőleg, úgy tűnik, tartó­san magasak maradnak, legalábbis egy.bizonyos mértékig. A követ­kezmény nyilvánvaló: a házépíté­si költségek is tartósan az egekben maradnak. És nem csak az alapanyagok ára nő. A piacon több ezer ukrán dolgo­zott, akik hazatértek. Munkaerőhi­ány keletkezett, ami tovább fokozza az építési költségeket, minek követ­keztében sokan akár hónapokkal is elhalasztják a félig megépített ház befejezését vagy egy új építkezés elkezdését. Nem úgy tűnik, hogy a szlovákiai munkaerőpiacnak lenne kapacitása pótolni ezt a kiesést. így aztán a kínálat jobbik esetben stag­nál, a kereslet pedig óriási marad. Az emberek abbéli félelmükben, hogy megugranak a kamatlábak, történelmileg rekordmennyiségű jelzáloghitellel terhelik magukat. Folytatják a befektetést ott, ahol az utóbbi évtizedben a leginkább meg­érte: ingatlanokba invesztálnak. Az egyre emelkedő infláció ingósá­gok vásárlására ösztönöz, hiszen azok - a pénzzel ellentétben - nem veszítenek az értékükből. Tehát a kereslet a magas árak ellenére sem hagy alább. Egy ilyen piacon vajon mikor csökkennek majd az árak? A köz­gazdász erre rávágja: majd ha hirte­len megugrik a kínálat, vagy nagyot zuhan a kereslet. Csakhogy itt most valamilyen csodára lenne szükség ahhoz, hogy a kínálat legalább rö­vid távon emelkedjen. Ellenkező­leg: nagyon is sok minden indokolja az áruhiány folytatódását. A keres­let visszaesése sem lesz gyors vagy drámai. A gazdasági növekedés az eurózónában lelassul, de nem áll fenn a recesszió veszélye, mely már a nyári hónapokban a kereslet destrukcióját eredményezné. Az idei építési szezon körvona­lai nem túl pozitívak. Még sincs ok kétségbeesésre. A történelmi ta­pasztalok azt mutatják, hogy sem­mi sem tart örökké, és középtávon az alapanyagok ára csökkenni fog. Azt azonban senki nem képes meg­jósolni, hogy erre már jövőre sor kerül-e. A szerző a Trend főszerkesztője Finnországban tegnap elkezdődött a 2022-es jégkorong-világbajnokság - a letiltott Oroszország és Fehéroroszor­szág nélkül (Lubomlr Kotrha) Svájc enyhített a szankciókon Svájc feloldotta az Oroszor­szág elleni nyugati szankciók keretáben szankciós listára került vagyon zárlatának egy részót - ismertette Erwin Bol­linger, a svájci gazdasági ál­lamtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője. A múlt hónapban még 7,5 milliárd, jelenleg mintegy 6,3 milliárd svájci frank esik a büntetőintézkedések ha­tálya alá. Bollinger közölte: a múlt hónap óta szankciók hatálya alá eső további 2,2 milliárd svájci frank va­gyontjelentettek a helyi pénzintéze­tek, azonban 3,4 milliárd svájci frank összegben feloldották a zárlatot. Bollinger rámutatott: csakis meg­felelő indoklással zárolhatnak va­gyont, és a zárlatot fel kell oldani, amennyiben a Seco nem tudja meg­állapítani, hogy az értéktárgyak a szankciós listán szereplő személy közvetlen tulajdonába tartoznak-e. Hozzátette: a befagyasztott össze­gek nem fokmérői a szankciók vég­rehajtása hatékonyságának, és ezek a vagyonzárlatok messze nem is a legfontosabb intézkedései az átfogó szankciós csomagoknak. Az utóbbi időben egyre erősödött a nyomás az orosz elit körében pénzügyi szem­pontból közkedvelt alpesi országon, hogy gyorsabban azonosítsa és blok­kolja a szankciós listákra került orosz állampolgárok vagyonát. A kormányzati fenntartású, de függetlenül működő amerikai Hel­sinki Bizottság, amely mindene­kelőtt európai biztonsági, együttmű­ködési és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, május elején „Vlagyi­mir Putyin orosz diktátor és cimbo­rái legfőbb támogatóinak” nevezte Svájcot. A svájci vezetés a lehető leghatározottabban visszautasította ezt a vádat. (I68.hu) I 5 Már azért is felárat kémek, hogy felvegyék a telefont - mi­közben e-mailben nem tudunk kommunikálni az online (!) utazási irodával. Néhány online portál egészen elképesztő praktikákat vet be, a cél, hogy minél több felárra rávegyék az olcsó jegyre vágyó utasokat. Nem csalók ők, csak pofátlan haszonle­sők, akik a gyakorlatlan foglalókra utaznak. A járvány előtt nagyon sokan megéltek abból, hogy lehúzták a turis­tákat. Szinte mindenhol a világon voltak olyan csoportok, amelyek nem valódi, minőségi terméket, élményt kínáltak, hanem a túlárazásból vagy akár átverésekből szerezték a bevételüket. Ki ne találkozott volna már ta­xishiénákkal, itt a piros, hol a piros átverésekkel, túlárazott éttermekkel, kávézókkal, és a háttérben felvillan néhány hír az éjszakai bárok rémtör­téneteiről, amikor a gyanútlan turistát akár több ezer eurós számla megfi­zetésére kényszerítették, holott csak egy-két italt fogyasztott... Ezek a praktikák nem tűnnek el a járvány után sem, ám egyre többen az online térben folytatják a lehúzásokat, számos cég pont arra építi az üzletpolitikáját, hogy olcsó termékkel csábít, majd a végösszeg sokszor az eredeti duplája is lesz. A lehúzások tárháza pedig végtelen, gyakorlatilag mindenért extra díjat fizettetnek. Sőt, ha náluk foglal valaki, akkor az ő ügyfélszabályzatuk lesz érvényes a jegyre, nem pedig a járatot üzemeltető légitársaságé. Ez pedig kifejezetten hátrányos lehet így, járvány idején, hi­szen még számos légitársaság rugalmasan kezeli a lemondásokat, ám egy ilyen, közvetítőn vásárolt jegynél ezt már nem kapja meg az utas. Bevallom, korábban eszembe se jutott, hogy ilyen oldalon foglaljak, nem is foglalkoztam ezzel. Ám többen is felhívták a figyelmem, milyen olcsó ez meg az az oldal, akkor gondoltam, ellenőrzőm, hol van a trükk. Mert a kereséseknél meglepően gyakran kínálja fel ezeket az oldalakat (sokat fizetnek, hogy mind több embert csaljanak csapdába). Magam is megdöbbentem, milyen új módszerek terjedtek el az utóbbi időben, hogy lesz az olcsó jegyből méregdrága verzió. Ha olcsó fapados jegyet vennénk (amely esetében a cégek hasonlóan mindenért külön pénzt kér­nek, így kevesebb lehetőség van a trükközésre), akkor felbukkan a klub­tagoknak szóló ár - az csak később derül ki, hogy ennek havi, éves ára van, amely akár 50-100 euró is lehet. Nesze neked olcsó fapados! Ha pedig a prémium légitársaságokra foglalnánk a közvetítőkön keresztül, akkor mindent külön árusítanak, miközben a légitársaságnál az előze­tesen feltüntetett ár mindent tartalmaz. Külön fizetni kell a feladható poggyászért, a rugalmasságért, az ülés kiválasztásáért és azért is, hogy ha valami gond felmerül, amit hirtelen intézni kell, akkor felvegyék a telefont (fizetés nélkül „alacsony prioritású” lesz az ügyfél). Ez aztán extra szolgáltatás... Mert e-mailt nem írhatunk, ha pedig az üzemeltető légitársaságot hívnánk, azt a választ kapjuk (a legtöbb esetben): fordul­jon a kérésével ahhoz az irodához, ahol a jegyet vette. Végül az eredeti, közvetítő oldalon kínált ár (520 euró) 970 euróra nő, ha mindenért fize­tünk, amit a légitársasági ár (545 euró) eleve tartalmaz. Nem új jelenségről van szó, csak a pofátlanság szintje nőtt. Korábban is árulták a repülőjegyeket 1 euróért, ami végül ilyen-olyan illetékek­kel nőtt, végül 50 euró vagy több lett belőle. A tengerparti nyaralásoknál szintén a meghirdetett ár dupláját is fizethettük, ha hozzáadtuk a kötele­zően fizetendőket (illetékek, adók). Ez ma már az utazási irodák és a légi­­társaságok esetében eltűnt, ideje lenne a közvetítő oldalakat is rákénysze­ríteni arra, hogy kerüljék a trükközést. Míg ez nem történik meg, addig mi csak annyit tehetünk, hogy elkerüljük a közvetítő oldalakat, vagy csak akkor foglaljunk ott, ha mindent összevetve jobban járunk. Reményked­ve, hogy az út során nem lesz baj (késés, átfoglalás, járattörlés), mert ak­kor az tizedik sikertelen telefonhívás után átkozni fogjuk a percet, amikor rákattintottunk a „kedvezőbb” jegyárra... FIGYELŐ Moszkva fenyegetést küldött Helsinkinek Finnország NATO-csatlakozási döntése máris megtorlásról szó­ló figyelmeztetéseket váltott ki Oroszországból - számolt be a Sky News. Dmitrij Polanszkij, Orosz­ország ENSZ-nagykövetének he­lyettese az UnHerdnek nyilatkozva kijelentette, hogy abban a pillanat­ban, amikor Finnország és Svéd­ország csatlakozik a katonai szö­vetséghez, az „bizonyos tükörmoz­dulatokat” fog eredményezni. „Ha ezeken a területeken NÁTO-oszta­­gok vannak, akkor ezek a területek egy csapás célpontjává - vagy le­hetséges célpontjává - válnának - mondta Polanszkij. - A NATO egy nagyon barátságtalan blokk szá­munkra - ez egy ellenség, és maga a NATO is elismerte, hogy Orosz­ország az ellenség. Ez azt jelenti, hogy Finnország és Svédország a semleges országok helyett hirtelen az ellenség részévé válik, és min­den kockázatot viselnek.” (portfolio) Szíriában a lopott ukrán gabona? Állítólag Ukrajnából lopott gabo­nát szállító orosz hajót láttak a Szí­riái Latakia kikötőjében - számolt be a Sky News. Kijev többször is azt állította, hogy Oroszország „több százezer tonna” gabonát lo­pott el Ukrajna megszállt részeiről. Az ukrán védelmi minisztérium szerint 400 ezer tonnáról van szó. A CNN szerint a Matrosz Pozi­­nyics nevű hajó a Krím partjainál horgonyzott le, majd az egyiptomi Alexandria kikötőjébe indult, ahol visszafordították. Ezután a liba­noni főváros, Bejrút felé vette az irányt, de ismét visszafordították. Értesülések szerint közel 30 ezer tonna ukrán búzát szállít, (portfolio) Átkozott akció SZABÓ LACI

Next

/
Thumbnails
Contents