Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-12 / 109. szám
Ba rtalos Tóth Iveta tárcája a Szalonban 2022. május 12., csütörtök, 16. évfolyam, 19. szám I dén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját az Ady Endre Diákkör. Az AED nagytalálkozóját április 28. és 30. közön rendezték meg, a háromnapos esemény programjába belefért történelmi előadás, kiállítás, táncest és persze a kihagyhatadan prágai sörözés is. Az évforduló több száz olyan öregdiákot hozott össze, akik korábban Prágában tanultak. Az Ady Endre Diákkör 1957- ben alakult meg, azzal a céllal, hogy kulturális programokat, egyéb szabadidős tevékenységeket szervezzen a Prágában tanuló magyar diákoknak és dolgozó fiataloknak. Csakúgy, mint a Diákhálózat többi tagja, ma az AED is legfőképpen felvidéki magyaroknak szervezi a programjait, hogy a diákok összetartozását és közösségi életét erősítse. Az ötévente megtartón nagytalálkozó ebben az évben is egy Hrádek-sörözéssel kezdődön, ami az AED alapítása óta megszokott. A Hrádek söröző a prágai vár közelében levő, tipikus cseh kocsma, ahol az egyeden furcsaságot az alkalmankénti masszív magyar jelenlét, a rengeteg jelenlegi és volt AED-es diák jelenti. Erős közösség, erős kötelék Szável Éva és Bélák Csaba 1989-ben érkezett Prágába egyetemistaként, itt ismerkedtek meg, itt alapítottak családot, majd 18 év után Solymárra költöztek. Amint friss diákként megérkeztek Prágába, a Hrádek sörözőhöz vezetett az első útjuk, azóta tagjai az AED- nek. „Nem azért jöttem Prágába mert csehül szerettem volna tanulni, hanem mert tudtam, hogy köröm szélesedett ki, hanem a világlátásom is.” Bélák Csaba 1989 és 1991 között volt az AED elnöke. Szerinte a prágai diákkörre a szlovákiai klubok mindig is egyfajta »szellemi elitként« tekintettek. Ez valószínűleg a cseh egyetemek színvonalának tulajdonítható, de rangot-adott az is, hogy az egykori Csehszlovákia fővárosában tanultak, messze otthonról, továbbá az AED erős közössége egy kicsit mindig elhatárolta őket a többiektől. Csaba szerint a szlovákiai kluboknak teljesen más az élete, mert hétvégémé hazamennek a diákok, így a közösség is nehezebben alakul ki. „Velük ellentétben mi ritkán mentünk haza, sokat voltunk együtt. A család helyett családunkká vált az AED, és ez máig nagyon erős kötelék.” Végigjárták a kollégiumokat A nagytalálkozó alkalmából a prágai Liszt Intézetben nyílt kiállítás az Ady Endre Diákkör elmúlt évtizedeiről, továbbá Czáboczky Szabolcs történész doktorandusz tartott előadást az AED kultúrafenntartó tevékenységéről az alapítástól a rendszerváltásig. Kitért arra, hogy jelenleg több mint nyolcezer magyar nemzetiségű, legfőképpen Dél-Szlovákiából származó személy él Csehországban. A magyarság jelenléte visszanyúlik egészen az első Csehszlovák Köztársaság létrejöttéig, amikor elsősorban magyar értelmiségiek települtek át ide Kárpátaljáról és Szlovákiából. A két világháború között a prágai magyar diákság a cserkészmozgalom által kezdett el szerveződni, a Szent György Kör volt az Tari Dávid, Bohuniczky Annamária és Kozsár Miklós, a Nyitnikék alapítója a Prága város önkormányzatától kapott elismeréssel itt az AED. Rögtön az első héten megkerestek minket az idősebbek, és vittek minket mindenhova” - emlékszik vissza Éva. Évtizedekkel később is hasonló tapasztalatai vannak a Prágába érkező diákoknak, a többi között az AED jelenlegi alelnökének, Maries Krisztinának is. 2021 szeptembere óta tanul művészeti menedzsmentet a Prágai Gazdasági és Üzleti Egyetemen: „Az első naptól kezdve mindenki rendkívül befogadó és segítőkész volt, az AED-ben tényleg mindenki arra törekszik, hogy ne érezd magad egyedül. Rengeteg embert megismertem Szlovákia különböző szegleteiből, de nemcsak a baráti első csoportosulásuk. A második világháború alatt és az azt követő években a szervezett diákélet szinte lehetedenné vált a kommunista rendszerben, mely mindent és mindenkit egy mozgalomba próbált tömöríteni. A magyar diákkör az 50-es években kezdett formálódni, ekkor már megengedett volt, hogy a magyar diákok csoportba szerveződjenek. Az Ady Endre Diákkört 1957-ben alapította Varga Levente és Reiter József. Másodéves hallgatóként elindultak magyar társakat keresni, körbejárták a prágai kollégiumokat, a névjegyzékekből kikerestek magyar nevű diákokat, majd felvették velük a kapcsolatot. És jött a Nyitnikék Az AED 65. évfordulója alkalmából tartott nagytalálkozó záróestjét a Staropramen sörgyár dísztermében tartották meg. A terem hosszú, fehér abroszos asztalai körül több mint 280 öreg- és jelenlegi diák, szervező és fellépő várta az est fénypontját: a Nyitnikék néptánccsoport fellépését. A tánccsoport, illetve alapítója, Kozsár Miklós előző nap hivatalos elismerést vehetett át Prága város önkormányzatától a tánccsoport Csehországban folytatott 47 éves tevékenységéért. A Nyitnikék a Prágában tanuló magyar diákok néptánccsoportja, mely az AED égisze alatt alakult meg 1975 telén. Az együttes fenntartója jó ideje a Cseh Műszaki Egyetem, a művészeti program azonban változadan: felvidéki táncokat adnak elő. Többször turnéztak Magyarországon és Szlovákia magyarlakta területein, sőt, a Cseh Műszaki Egyetem képviseletében Üzbegisztánba is eljutottak. Az AED és a Nyitnikék kapcsolata hagyományosan szoros. A tánccsoport rendszeresen fellép az AED nagytalálkozóin, rendezvényein és klubestjein, és a diákkör is gyakran támaszkodott a Nyitnikékre, mielőtt szervezetként bejegyezték. A néptánccsoport tagjainak távozása miatt többször felbomlott, a legutóbb 2003 tavaszán alakult újjá, és Bakó Katalin vezetésével azóta is aktívan működik. A nagytalálkozó egyik szervezőjeként Maries Krisztina elmondta, az eseménysorozat zárultával csupa jó visszajelzést kaptak. „Nagyon jó volt látni a generációk találkozását. Jó látni az embereken, milyen nagy örömmel jönnek vissza és mennyi mindent megéltek Prágában. Az idősebbeknek szerintem ez kimondottan egy nosztalgiakirándulás.” Az Ady Endre Diákkör a Diákhálózat legrégebben fennálló diákköre. 65. évfordulója pedig Szável Éva szerint csupán a kortalanságát bizonyítja: ,A prágaidiák-érzés nem múlik el. Az voltam és mindig is az leszek. És ez valahol fiatalon is tartja az embert egy kicsit.” Márkus Maja Az otthonosság érzete Előadását Czáboczky Szabolcs azzal zárta, hogy az AED feladata egy olyan helyet és baráti közösséget teremteni, amely otthonos, és ahol a magyar diákok az anyanyelvükön tudnak beszélni, amellett, Az első út mindig a Hrádek sörözőbe vezet (A szerző felvételei) Prágai nosztalgiák Beszámoló a 65 éves Ady Endre Diákkör nagy találkozójáról Miután megalakult az AED, a 60-as években tetőzött a csehszlovákiai magyar klubmozgalom. Az évtized végén több mint 200 magyar klub működött Csehszlovákiában, persze nem mind egyetemi környezetben. A 70-es években azonban ez megváltozott, a magyar diákok kénytelenek voltak visszahúzódni a közéletből. Több klub megszűnt, de az AED megszakítás nélkül működött tovább. Bár a rendszerváltás váradanul érte az embereket, a nyolcvanas évek végének Európáját átrajzoló eseménysorozat a Csehországban működő magyar diákszervezetek szempontjából is fontos volt. Bélák Csaba jól emlékszik arra, hogy a bársonyos forradalomban az AED-es diákok is aktívan részt vettek. Mivel 1989 után már be lehetett jegyezni polgári társulást, így elnöksége alatt, 1990 tavaszán jegyezték be hivatalosan az AED- et, addig a szervezet féllegalitásban működött. Ugyanebben az időszakban alakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), a csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete. 1991-ben jött létre a Diákhálózat, a szlovákiai magyar egyetemisták kulturális és érdekvédelmi szervezete, amely magába foglalja a szlovákiai, csehországi és magyarországi diákklubokat is. hogy magyar kulturális programokon vehetnek részt. Ez utóbbi gondolattal egyetért Maries Krisztina is: „Sokkal elveszettebbnek érezném magam Prágában az AED nélkül. Ez a közeg az, amely az otthonosság érzetét biztosítja. Sokkal nagyobb jelentőségű a magyar kultúra ápolása itt, mint Szlovákiában, ahol ez a lehetőség adott.” Az AED egész évben szervez kulturális programokat: augusztusban a gímesi művelődési és gólyatábort a frissen érkező diákoknak, ősszel gólyabált, decemberben Mikulás-bulit, tavasszal a három napon keresztül tartó Márciusi mulatságokon vehetnek részt a diákok. A Diákhálózat többi tagja mellett más külföldi szervezetek is rendszeresen részt vesznek az eseményen. Bár a klub élete szinte teljesen megszűnt az utóbbi két évben a koronavírus terjedése és a kapcsolódó intézkedések miatt, az AED igyekezett alkalmazkodni és új lehetőségeket találni: egyebek mellett online előadásokat és sörözéseket tartottak. Ennek hála más diákszervezetekkel is közelebbi kapcsolatba kerültek. Most, hogy lazultak a korlátozások, újra megvalósulhattak a nagyobb volumenű programok, például az ötévente esedékes nagytalálkozó is. A folyó tanévet sörszlalommal fogja zárni az AED, miközben felfedezik Prága egyes részeinek jellegzetes kocsmáit. Jelenleg a diákkör 70 taggal és vagy egy tucat olyan diákkal számol, akik aktívan részt vesznek a programok szervezésben .
