Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-12 / 109. szám
www.ujszo.coml 2022. május 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A játszma még messze nem dőlt el Orosz-ukrán háború: senki se akarja, mégis marad Geissenék remekül illenek a szlovák parlamentbe RASTISLAV BOLDOCKI FELEDY BOTOND '■....V a háború nem fog Mj f—jm hamar véget érni. ■ 1 . m Lehetnek kevésbé ÉLá intenzív szakaszok, újratárazás, átcsoportosítás és nekikészülés, de most mindkét fél abban bízik, hogy jobb pozíciókat szerezhet. Az idő mindkét oldalon sokat számít. Az ukránok abban bíznak, hogy az orosz hátország a szankciók miatt egyre nehezebben szállít majd muníciót, elfogynak a precíziós rakéták, a halott katonák növekvő száma pedig egyre inkább politikailag is kockázatossá teheti a Kreml számára az elhúzódó konfliktust. Egy alkalmas pillanatban talán komoly ellentámadásba is lendülhetnek. És ott van 2024, az orosz elnökválasztás éve, amikor akár egy komolyabb belpolitikai újrarendeződés következhet, ha roszszul mennek a dolgok. Az orosz oldalnak hasonlóak a számításai. Az ukránokat elzárhatják a tengeri kijáratoktól. Odeszszát, ha nem is foglalják el, a tengeren blokád alá vehetik. A vasúti infrastruktúra szétbombázása és az ukrán üzemanyag-ellátás kritikus pontjainak kiiktatása már rövidebb távon eredményt hozhat. A keleti frontra egyre nehezebb lesz leszállítani az ellátást még a katonáknak is, nemhogy a civileknek. Üzemanyaghiány már most kialakult, kérdés, hogy a többi alapcikkel mi történik. Mikor kapcsolnak le atomblokkokat, tesznek végérvényesen tönkre áramfejlesztőket, vagy éppen zárnak el ivóvízkutakat a városi vezetékek ellátásához. A hosszú háború az ő szemükben éppen majd Zelenszkij legitimitását veszélyeztetheti, ha a nép már nagyon szenved, talán hajlandó békét kötni - szól a gondolat a Kremlben. Addig is, Putyin és köre szerint a nukleáris fenyegetéssel, a rengeteg gazdasági válsággal elérhetik, hogy a „Nyugat” ne avatkozzon jobban közbe. Mindeközben az oroszok által megszállt területeken robog a megtorlás, a deportálások átléphették az 1 millió főt. Egészen Vlagyivosztokig szórják szét az ukránokat, jelenleg 60 „időleges befogadótáborról” tudunk tényszerűen, valószínűleg sokkal több van. Az idő tehát dolgozik az oroszoknak is. Egész pontosan az a következő hónapok kérdése, hogy ki mennyire tudja a maga javára fordítani ezt. Kaphat-e Oroszország más útvonalon a hadiiparához alapanyagokat és technikát? Az euroatlanti országok lakossága még ősszel is szolidáris lesz-e az ukránok szenvedésével? Milyen áldozatokra hajlandóak? Mit mer még kockáztatni az unió és Washington azért, hogy a fejlődő országokat a maga oldalára állítsa, vagyis választás elé kényszerítse? A játszma tehát messze nem dőlt el. Éppen a nyitott lehetőségek miatt mindkét fél a folytatásban érdekelt. Mindkét oldal joggal bízhat abban, hogy ha ügyes, akkor a szerencsét megfordíthatja. így ne számítsunk arra, hogy a nyár Ukrajnában - és így az európai országokban és politikában - nyugalmat hozna. Folytatódni fog a proxyháború, hiszen az alternatíva a forró és közvetlen háború lenne. Kiegyezésre Moszkvával Putyin hatalmának 22. évében nincs sajnos érdemi esély. Moszkva hiperszonikus rakétája Az Ukrajna területin használt hiperszonikus rakéta nem az a „csodafegyver", amelyet még 2018-ban állított hadrendbe az orosz hadsereg - tájékoztatott a CNN. Az oroszok három hiperszonikus rakétával támadtak Odesszára: két szállodát és egy bevásárlóközpontot ért támadás, két ember kórházba került, egy meghalt. A CNN emlékeztetett: nem ez volt az első eset, hogy ilyen fegyvert vetett be Moszkva. Az oroszok még márciusban jelentették be, hogy hiperszonikus rakétát vetettek be Ukrajnában, amit később az Egyesült Államok is megerősített. Lloyd Austin, az USA védelmi minisztere szerint azonban az újfajta fegyverek nem fogják elbillenteni a háború kimenetelét. De mit kell tudnunk ezekről a rakétákról? A CNN összefoglalója szerint a legfontosabb, hogy megértsük, mit is jelent a hiperszonikus kifejezés. Lényegében minden rakéta hiperszonikus, vagyis eléri a hangsebesség ötszörösét a cél felé tartva. A nagy katonai hatalmak - USA, Kína, Oroszország és Észak-Korea -jelenleg a hiperszonikus „siklójárművek” (hypersonic glide vehicle, HGV) fejlesztésén dolgoznak. A HGV képes úgy manőverezni, hogy a radar ne szúrja ki, a légvédelem pedig ne tudja leszedni. Az oroszok már hadrendbe állítottak egy ilyen rendszert, az Avangardot, még 2018-ban, erről Vlagyimir Putyin azt mondta, egyetlen nyugati légvédelmi egység sem fogja tudni kilőni. Az oroszok azonban nem ezt, hanem a Kinzhal nevű rakétát vetették be Ukrajnában, amit egy MiG-31- esről lehet elindítani, ami nagyobb hatótávolságot és több oldalról történő támadást tesz lehetővé.. Mindez viszont azt is jelenti, hogy a légvédelmi rendszerek is elbánhatnak velük. (hvg.hu) K ínosnak tűnhet Richard Sulik azon döntése, hogy bevitte a szlovák parlamentbe az extravagáns német milliomosokat, páran lélekben bizonyára egy kicsit szégyellték is magukat, látván, hogyan próbálja a szószéken előadott szenvedélyes beszédével gyermeki szándékkal megnevettetni a dúsgazdag vendégeket. Bizarr valóságshow! Néhányan talán dühösek voltak, hogy gazdasági miniszterként miért nem próbálja inkább a ránk leselkedő energetikai válságot oldani. Bizonyára Önöknek igazuk van. Ugyanakkor, őszintén szólva, csak idő kérdése volt, mikor élünk át ehhez hasonlót. Mert a politika és a sztárok valóságshow-jának az öszszekapcsolása egyre természetesebb, a különbségek mindinkább elmosódnak, a hasonlóságok pedig szembetűnőek. Geissenék szlovákiai útjáról nem véletlenül jutott eszembe éppen egy valóságshow ötlete. Akinek tetszik, nyugodtan pénzzé teheti, szívesen lemondok a szerzői jogokról vagy bármilyen tiszteletdíjról. Javaslom: zárjunk be egy nagyobb házba 150 embert! Az ideális elosztás: 75 férfi és 75 nő. Mivel azonban nem ideális, hanem egy kissé konzervatív társadalomban élünk, a résztvevők között feltehetően a férfiak lesznek többségben. A versenyzők az élet legkülönbözőbb területeiről lennének, s egyetlen közös vonásuk az volna, hogy társadalmi elismerésre és kényelmes életre vágynak - és akkor ők a nyilvánosság szeme láttára éles szócsatákat vívnak majd, mutogatják vagy éppen komolynak tettetik magukat, olykor hülyeségek is kicsúsznak a szájukon... Egyszóval magukra akarják majd vonni a figyelmet, és tetszeni akarnak a népnek. A média naprakész információkat biztosít arról, hogy éppen mit csinálnak, mekkora a vagyonuk, de a múlbeli félrelépéseiket is megszellőztetik. No és utána, ideális esetben négyévente egyszer, a nézők lehetőséget kapnak szavazni a kedvenceikre. Akik kudarcot vallanak, bepakolnak a bőröndjeikbe, zsebre teszik a busás pénzjutalmat, és visszatérnek a szürke, valódi életbe. A házba a helyükre póttagok érkeznek, és a játék újraindulhat. Tessék? Az az érzésük, hogy az ötletem nem éppen eredeti, sőt inkább B kategóriás produkciónak tűnik? Na és akkor mi van?! A plagiátorság manapság igazán trendi, ráadásul Richard Sulik sem hozott Szlovákiába A kategóriás valóságshow-sztárokat. Ismerjük el: Geissenék nem vehetik fel a versenyt Kardashianékkal! Ennek ellenére a szlovákok megőrültek értük. A szerző a Plus 7 dní főszerkesztő-helyettese FIGYELŐ zéró-Covidnak emberi jogokra, valamint az ország gazdaságára gyakorolt hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Sanghaj április eleje óta áll vesztegzár alatt. Az elmúlt napokban pedig Pekingben is parkokat zártak be, és teljesen felfüggesztették a tömegközlekedést a főváros azon részein, ahol a legtöbb fertőzöttet regisztrálták. A nemzetközi figyelmeztetés ellenére Kína kitart a koronavírus terjedésének teljes felszámolását célzó, szigorú járványügyi intézkedések alkalmazása mellett. A sanghaji Fudan Egyetem kutatói a Nature Medicine című nemzetközi orvostani szaklapban publikáltak egy tanulmányt, amely szerint Kínának a jelenlegi szigorú járványügyi stratégia elhagyása esetén mintegy 1,55 millió halálesettel kellene számolnia a május és július közötti időszakban. A szakértők által létrehozott modell az intézkedések hiányában 112 millió Covid-19-es megbetegedést, köztük 2,7 millió intenzív ellátásra szoruló beteget jelzett előre ugyanerre az időszakra. A portfolio.hu tájékoztatása szerint újabban a koronavírus új alvariánsai okoznak riadalmat világszerte, és már Kanadában is kimutatták azt a két új omikron alvariánst, nevezetesen a BA.4 és a BA.5 alváltozatot, amelyek az utóbbi hetekben a Covid-19-fertőzések megugrását okozták Dél-Afrikában. (telex, 24 hu) Fenntarthatatlan a kínai Covid-stratégia Az alapján, amit a koronavírusról tudunk, Kína jelenlegi Covid-stratégiája fenntarthatatlan -jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Kína „dinamikus zéró-Covid” néven ismert járványkezelési stratégiájának célja, hogy a fertőzéses napi esetek számát minél gyorsabban nullára csökkentse. Ennek érdekében akár egyetlen fertőzéses eset regisztrálása után is emberek tömegeit kötelezhetik karanténra, amennyiben például a fertőzött személlyel egyazon lakónegyedben laknak, vagy kapcsolatba kerültek a vírushordozóval. így történt ez a 25 milliós Sanghajban is, ahol több mint . egy hónapra otthonaikba zárták a lakosságot, erről kint élő magyarok is meséltek a Telexnek. Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója rámutatott: Kínából tizenötezer halálesetet jelentettek, amióta a vírust első alkalommal azonosították 2019 februárjában Vuhan városában, ez pedig kifejezetten alacsony ahhoz képest, hogy a világjárvány miatt az Egyesült Államokban csaknem egymillió, Indiában pedig több mint félmillió halálos áldozatot regisztráltak. Ryan ugyanakkor hozzátette, hogy a
