Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-12 / 109. szám

8 I KÜLFÖLD 2022. május 12. | www.ujszo.com Az USA hírszerzése hosszú háborúval számol Ez nem részlet a Mad Max posztapokaliptikus filmből, hanem az oroszok brutális háborújának lenyomata Kijevnél (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Az amerikai hírszerzés szerint az ukraj­nai háború intenzívebbé és kiszámíthatatlanabbá válhat a következő hónapokban. To­vábbra is heves harcok foly­nak a kelet-ukrajnai Harkiv környékén, a dél-ukrajnai Herszon megye teljes meg­szállását készítik elő az oro­szok. Ukrán katonákat kápez ki a Bundeswehr az egyik legmodernebb német önjáró löveg használatára. Ukrajna közölte, hogy fegyve­res erői kedden falvakat foglaltak vissza az orosz csapatoktól Harkiv­­tól északra és északkeletre, és ez­zel olyan ellentámadást indítottak, amely változtathat a háború mene­tén, és veszélyeztetheti Oroszor­szág előrenyomulását. Jurij Szaksz, Olekszij Reznyikov védelmi mi­niszter tanácsadója elmondta, hogy Harkiv hatótávolságán kívülre szo­rították az orosz erőket. Ez Ukrajna második legnagyobb városa, melyet a háború kezdete óta folyamatosan bombáztak az oroszok. Az ukrán ellentámadás a háború új szakaszát jelezheti. Oroszország hetekig masz­­szívan támadta Ukrajnát, anélkül, hogy áttörést ért volna el. Másrészt az oroszok megszállták Popaszna városát. Ez az első érdemi sikerük a nagy keleti offenzívájuk során. Herszon teljes bedarálása Oroszország elkezdte a felkészü­lést a dél-ukrajnai Herszon megye teljes megszállására, ennek érde­kében megerősítette tüzérségét az általa 2014-ben önkényesen elcsa­tolt Krím félsziget északi részén - közölte Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője. A tisztségviselő szerint Oroszország céljai között szerepel a Donyec-medencében lévő két régió, Donyeck és Luhanszk megye teljes elfoglalása, emellett pedig a Krím­mel szomszédos Herszont is telje­sen el akarja foglalni. A megyeszék­hely, Herszon már több hete orosz ellenőrzés alatt áll. Motuzjanik sze­rint a dél-ukrajnai régióra elsősor­ban azért van szüksége Oroszor­szágnak, mert ivóvizet és áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget. A szóvivő közölte azt is, hogy az elmúlt napokban Oroszor­szág több mint kétszeresére növelte a Kalibr típusú robotrepülőgép-hor­­dozók számát a Fekete-tengeren, és most hét ilyen hajó van ott, össze­sen legfeljebb 50 lövedékkel. Olek­szandr Markusin, a Kijev megyei Irpiny város polgármestere beje­lentette, a tűzszerészek végeztek a település teljes aknamentesítésével. A város kb. egy hónapig volt orosz kézen, az ukrán erők március 28-án vették vissza az ellenőrzést fölötte. Április 11-én elkészült egy ideigle­nes híd, ami összeköti a régióban Ir­­pinyt, Bucsát, Hosztomelt és Vorzeit a fővárossal, Kijevvel. A Donbasz nem lesz elóg Az amerikai hírszerzés úgy vé­li, hogy az ukrajnai háború való­színűleg kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet a következő hó­napokban - mondta Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a szená­tus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán. A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazga­tója szerint semmijei nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne. Még ha Orosz­ország sikereket is ér el a kelet-uk­rajnai Donbasz régióban, „nem va­gyunk biztosak abban, hogy a don­­baszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak” - jelentette ki Haines. Kifejtette, hogy a hírszerző közös­ség úgy értékeli, Putyin „elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, amely­nek során eredményeket akar elérni a Donbaszon túl is”. A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás kifulladására szá­mít. Vlagyimir Putyin orosz elnök döntéseit a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni - tet­te hozzá Haines, aki úgy véli: Pu­tyin összekötő folyosót alakítana ki Transznyisztria felé, majd átterjesz­tené az ukrajnai konfliktust Moldo­­vába is. Ezt megakadályozandó, az amerikai képviselőház 40 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot szavazott meg. Az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indí­tania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg. A DNI vezetője kifejtette: az Egyesült Ál­lamok nem hisz abban, hogy fennáll az atomfegyver használatának köz­vetlen veszélye. Haines szerint Pu­tyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést ész­lelne akár a rendszerére, akár Orosz­országra nézve, vagy azt hinné, el­vesztette az ukrajnai háborút. Végre lép a Bundeswehr Megkezdődött egy csoport uk­rán katona kiképzése a német vé­delmi ipar egyik legkorszerűbb ter­méke, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tü­zérségi kiképzőközpontjában. Az orosz támadás ellen védekező uk­rán hadseregből több mint 60 ka­tona, szakértő és tolmács érkezett a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli tüzérségi iskolába, ahol egy 40 na­pig tartó tanfolyamon sajátítják el a PzH 2000 használatához szüksé­ges ismereteket. Az ukrán katonák az 1956 óta működő tüzérségi isko­lában megtanulják vezetni a lánc­talpas futóművel szerelt jármüvet, megtanulnak tüzelni a löveggel, és az üzemzavarok elhárítására is ki­képzik őket. A PzH 2000 a kategó­riájában a legmodernebbnek számító nyugati gyártású eszköz. Az önjáró löveg a terepen is igen mozgékony, a páncélzatával együtt erős védelmet biztosít a személyzetnek és a beren­dezéseknek, 155 milliméteres űrmé­retű tarackágyújával pedig akár 50 km távolságban elhelyezkedő célok­ra is képes csapást mérni. A német szövetségi kormány a holland kor­mánnyal együttműködve 12 ilyen eszközt ad át az ukrán hadseregnek. Fehéroroszország különleges mű­veleti csapatokat telepít az Ukraj­nával közös déli határához közeli 3 területre. Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök orosz gyártmányú rakéták szerepéről (Iszkander típu­sú) beszélt az ország védelmének megerősítésében. Minszk hónapok óta panaszkodik, hogy a szomszé­dos NATO-országok (Lengyelor­szág, Litvánia, Lettország) kato­nákat vonultatnak fel a határa kö­zelében, válaszul Minszk növeli hadgyakorlatai számát. (mti.Tx, Portf.) Elhunyt az első ukrán államfő 89 évesen elhunyt Leonyid Makarovics Kravcsuk, a független Ukrajna első elnöke. Kravcsuk 1991 decembere és 1994 tava­sza között töltötte be a függetlenné vált Ukrajna államfői tisztsé­gét. Borisz Jelcin néhai orosz elnökkel és a múlt héten elhunyt Sztanyiszlav Suskeviccsel, a független Fehéroroszország első elnökével közösen Kravcsuk 1991. december 8-án írta alá azt a megállapodást, amely megszüntette a Szovjetuniót, és létre­hozta a három szláv szovjet utódállam: Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország új szövetségét, a Független Államok Közössé­gét (FÁK). 2020 júliusától a kelet-ukrajnai válság rendezésé­re létrehozott háromoldalú, Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kontaktcsoport ukrán küldöttségét vezette. (mtij Nagyon súlyos gazdasági és politikai káoszba fulladt Srí Lanka Ez nem közlekedési baleset, hanem a népharag következménye. A szigetor­szág csődhelyzetben van, összeomlottak a szolgáltatások. (TASR/AP) A hadsereg biztonságos hely­re menekítette a lemondott Mahinda Radzsapaksza mi­niszterelnököt a Srí Lanka-i fővárosban, Colombóban lévő hivatalos rezidenciájáról, mi­után több ezer tüntető áttörte a létesítmény kapuját. Colombo. A rezidencia főbejára­tán behatoló tüntetők gyújtóbombá­kat is bevetve megpróbálták megro­hamozni azt a kétszintes épületet, ahol a tisztségéről leköszönt politi­kus, aki egyébként az államfő, Go­­tabaja Radzsapaksza testvére, csa­ládjával tartózkodott. A rendőrség könnygázt vetett be, és figyelmez­tető lövéseket adott le a levegőbe, hogy megakadályozza a tömeg be­hatolását az épületbe. Az elmúlt he­tek halálos áldozatokat követelő ese­ményeit követően, amelyek a kor­mányfő lemondását is kiváltották, a politikust biztonsága érdekében meg nem nevezett helyre szállítot­ták. Támogatói és a kormányellenes tüntetők közötti összecsapásokban mintegy 10 ember meghalt, köztük egy parlamenti képviselő is, és 250- en megsebesültek. Az erőszakos megmozdulások során 104 épületet és hatvan járművet is felgyújtottak. A védejmi minisztérium a biztonsá­gi erőket felhatalmazta, hogy nyis­sanak tüzet a fosztogatókra, illetve azokra, akik mások életét, vagy tes­ti épségét veszélyeztetik. Kormány­­ellenes csoportok megakadályozták a forgalmat a colombói repülőtérre vezető főúton, hogy a Radzsapak­­sza-fivérek és a híveik, akiket a tün­tetők a válság okozóinak tartanak, nehogy elhagyhassák az országot. Az ENSZ bírálta a Srí Lanka-i erőszak kiszélesedését, és felszólí­totta a hatóságokat: akadályozzák meg az újabb erőszakos cselekmé­nyeket és kezdjenek párbeszédet a lakossággal. „Mélységesen megdöb­bentett a Srí Lanka-i erőszak azó­ta tapasztalt kiszélesedése, amióta a miniszterelnök támogatói békés tüntetőkre támadtak Colombóban, csakúgy, mint a hatalmon lévő párt tagjai ellen a tömeg által intézett támadások” — írta közleményében Michelle Bachelet, az ENSZ em­beri jogi főbiztosa. Az emberi jogi főbiztos arra bátorította Srí Lanka kormányát, hogy kezdjen komoly párbeszédet a társadalom minden rétegével, s velük együtt találja meg a megoldást a társadalmi-gazdasági kihívásokra. A 22 millió lakosú szigetországot hetek óta tüntetések sújtják amiatt, hogy a kormány képtelen megbir­kózni az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiánnyal, amely az ország 1948-as függetlensége óta a legsú­lyosabb gazdasági válságot idézte elő. Sri Lanka az államcsőd szélén van, naponta órákig nincs áramszol­gáltatás az üzemanyaghiány miatt. Colombo tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amelytől segítséget remél. Az or­szágban kijárási tilalmat rendeltek el. Az államfő, Gotabaja Radzsa­paksza öt hét alatt kétszer is szük­ségállapotot hirdetett, széles körű jogköröket biztosítva a biztonsági erőknek, beleértve a gyanúsítottak letartóztatását és hosszú ideig tar­tó, bírósági felügyelet nélküli fogva tartásának jogát is. (MTI, 444)

Next

/
Thumbnails
Contents