Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-12 / 109. szám

RÉGIÓ Anyanyelven gyógyítanak Légen 2022. május 12. | www.ujszo.com SOMOGYI KATALIN A légi Vitalita egészségügyi központ elsősorban az agyi­­ér-katasztrófa utáni gyógyke­zelésre specializálódik. Mos­tanra sikerült elérni, hogy a betegek a mindennemű terá­piás kezeléseket anyanyelvű­ken, magyarul kapják meg. LÉG Egy magafajta nonprofit egész­ségügyi szervezet, amilyen Légen is működik, soha nem tudná saját esz­közökkel elérni, hogy a területén egy csúcstechnikájú rehabilitációs rész­leg működjön. Légen mégis sike­rült. Sőt, még ennél is tovább léptek. A néhai Benyovszky-kastély második emeleti adminisztratív részlegéből, Slovák Gyula igazgató vezetésével megszervezték a földszint, valamint az első emelet „belakhatását”, nem is akármilyen bérlőkkel. A földszinten egy robotikus rehabilitációs klinika működik, szinte már futurisztikus technológiával, az első emeleten pe­dig nyílik az Aranykert Pszichote­rápiás Központ. Ám ami ebben az esetben a legfontosabb, mindenhol A gép, amely egyedülálló Szlovákiá­ban, a teljesen mozgásképtelen em­bert is megmozgatja (A központ felvétele) magyar ajkú szakemberek várják a betegeket. „Annak idején a kovácovái központ alternatívájaként indultunk, azzal, hogy a légi központ fogja ellát­ni Dél-Szlovákia klienseit. Évek múl­tán döbbentünk rá, hogy elfelejtettük a legfontosabbat: azt, hogy a páci­ensekkel anyanyelvükön foglalkoz­zunk. Nekem is gondolkoznom kell, mi is a teendőm, amikor azt hallom: predpazif, zapazif (karlendítés elő­re, hátra) akkor milyen gondban le­het az a magyar anyanyelvű páciens, aki csak alapszinten, vagy egyáltalán nem beszél szlovákul. Amikor beteg az ember, problémái vannak, akkor van a legnagyobb szüksége arra, hogy megértesse magát az orvossal, el tudja mondani gondját-baját, fáj­dalmát és hogyan másképp, ha nem az anyanyelvén?” - kezdi a beszélge­tést Slovák Gyula igazgató. Az itt gyógyuló betegeknek nem­csak fizioterápiás kezelésre van szük­ségük, bár stroke kapcsán a legtöb­ben elsősorban erre gondolnak. Szük­ség van pszichológusra, pszichiáterre és logopédusra is. Több mint három év erőfeszítése után, Légen összeállt a komplett orvosi és szakterapeuta csapat, akik valamennyien magya­rul kommunikálnak a betegekkel. Míg a fizioterápiás kezeléshez nem feltétlenül szükséges az anyanyelv, bár a fentebb említett példa alapján ez sem elhanyagolható, a pszicholó­giai kezeléshez és a logopédiaterápiá­hoz elengedhetetlen, hogy a beteghez anyanyelvén szóljanak a szakembe­rek. „Csak nemrégiben tudatosítot­tam, milyen károkat okozhattunk an­no a betegeknek, csupán azzal, hogy nem magyarul beszéltünk hozzájuk. Ebből születtek a téves megállapítá­sok, mint például, hogy a beteg nem működik együtt, vagy akár téves di­agnózis, mely szerint időskori leépü­lésről, demenciáról van szó. Pedig a beteg csupán azért nem reagált, mert nem értette, mit kér tőle a terapeu­ta” - magyarázza tovább az igazgató. Légen sikerült az, ami sok egész­ségügyi központ álma: minden le­hetőség adott a felépülésre. Sajnos nem minden kezelést fedeznek az egészségügyi biztosítók, ezek közé tartozik a kastély földszintjén mű­ködő robotikus rehabilitációs klini­ka kezelése, amely milliós beruhá­zással valósult meg. Itt működik az a Szlovákiában egyedülálló robotgép, amely egy mozgásképtelen emberi testet is képes mozgási aktvitásra bír­ni és ezzel stimulálni az agyi mozgási receptorokat. Egy ehhez hasonló gé­pezet legközelebb Budapesten talál­ható. Ehhez társul az Ágh Dávid ve­zette pszichoterápiás központ, amely a rehabilitáló betegek számára any­­nyira fontos lelki és pszichés támaszt adja, és mindezt magyarul. A Vitalita egészségügyi központ elindította együttműködését a Co­­menius Egyetem Logopédiai Tan­székével, ahonnan a magyarul beszé­lő diákok Légre járnak gyakorlatra. Igaz, hogy kevés a magyarul beszélő leendő logopédus, de hála Cséfalvay Zsolt professzornak, klinikai logo­pédusnak, a Comenius Egyetem lo­gopédiai tanszékvezető egyetemi ta­nárának, ez az együttműködés rend­szeressé vált. Az ő szakvéleménye szerint „az agysérült betegek beszéd­zavara komoly korlátot okoz a min­dennapi kommunikációban. Nagyon fontos, hogy a logopédiai diagnoszti­ka a beteg anyanyelvén történjen, mi­vel csak így kap a szakember átfogó és reális képet a zavar súlyosságáról és tud megfelelő terápiás módszert választani. Az anyanyelven történő beszéd és nyelvi zavar diagnoszti­kája, valamint terápiája nemcsak szakmai, de lélektani szempontból is kulcsfontosságú a beteg számára, hiszen gyakorolja azt a nyelvet, amit majd az otthoni közegben szeretne használni.” Ez pedig mindennél fon­tosabb, mert a páciens napról napra képes érzékelni az előrehaladást, mo­tiválva van és sikerélményben van része az eredmények láttán. Rendszeres tárlatvezetés a kastélyban TORNYAI BIANKA Először tartottak tárlatveze­tést a hótvégón az Esterhá­­zy-kastóly déli tornyában. Aki lemaradt, a Múzeumok és ga­lériák éjszakáján megnézheti az állandó kiállítást. GALÁNTA Első alkalommal nyitották meg a galántai Esterházy-kastély déli tor­nyát a látogatók előtt múlt szomba­ton. Daniela Amrichová és Slávik Andrea, a városi hivatal idegenfor­galmi osztályának referensei fél­óránként indítottak csoportokat. „Összesen 152 látogató volt, 121 felnőtt és 31 gyerek, 15 tárlatveze­tést tartottunk. Mivel szombaton volt a Galántai Futás, ezért sokan jöttek azok közül is, akik a verseny­re érkeztek” - mondta el lapunk­nak Slávik Andrea, aki a Mátyus­­föld Területi Idegenforgalmi Szö­vetség ügyvezető igazgatója is. Az Esterházy-kastély déli tornyában az Évszázadok spirálján címmel ren­deztek be állandó kiállítást. Az el­ső emeleten például olyan szobát, amelyben az 1850-es évektől az 1900-as évek elejéig használt diva­tos bútorokat, tárgyakat láthatnak az érdeklődők; az úgynevezett bie­dermeier stílust idézi a berendezés. Egyik érdekessége a sarokszekrény, amelynek állítható polcaiból arra le­het következtetni, hogy könyveket, dokumentumokat tartottak benne. A második emeleten a helyi ásatá­sokkor, feltárásokkor talált építésze­ti elemek, tárgyak kiállítása látható, valamint a kastély átépítését ábrázo­ló rajzok, dokumentumok. A har­madik emeleten Pekarovic György, a Pro Renovatione nonprofit szer­vezet elnöke, helytörténész magán­gyűjteményéből származó képes­lapokat tekintheti meg a közönség, amelyek a kastélyról készültek a 19. második végétől a 20. század ele­jéig. Az egyiket Esterházy Béla, a kastély utolsó tulajdonosainak egyi­ke írta Richter Béla erdésznek, aki a birtokot igazgatta. Az üzenetben a gróf afelől érdeklődik, mi a hely­zet az állatállománnyal, az erdővel. „Pár sorban hírt szeretnék hallani ÓnyróL Hogy áll a vadállomány őz­ben, fáczán, nyúl, fogoly és tenge­ri nyulban - továbbá a Vág folyó rendes állású e? Az erdőn nem ész­lelhető e rovar kár, a füztelepek jól diszlenek e?” - olvasható Esterházy Béla kézírása az egyik képeslapon. A tervek alapján hamarosan ál­landó jelleggel látogatható lesz a to­ronyban berendezett kiállítás. Leg­közelebb szombaton, május 14-én, a Múzeumok és galériák éjszakáján 18 és 21 óra között várják a látogatókat. A szervezők negyedórás ismeretter­jesztő filmmel is készülnek az Ester­­házy-családról. JÁTSSZON VELÜNK és nyerje meg Ön a 3 Dr. Oetker ajándékcsomag egyikét! Ön szeret sütni? Mert előfizetőnek lenni érdemes! Misámon ff UJSZO Mit kell tennie? Neuezzen be az oldalon és mi másnap kisorsoljuk a szerencsés nyerteseket, akiket e-mailben értesítünk, neuük megjelenik a lapban. Játékszabályok: Mindenki csak egyszer regisztrálhat, de az előfizetők neue automatikusan többször kerül a sorsolásba: aki Új Szó- VAGY Vasárnap-előfizető, annak a neue 5 x, aki pedig Új Szó- ÉS Vasárnap-előfizető is egyben, annak a neue 10 x. Tizenöt tárlatvezetést tartottak az első napon (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents