Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-06 / 104. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. május 6. 7 • • 0veket becsatolni! Idén nyáron a járvány előtti szintre nőhet a turizmus B ár a hírek alapján arra következtethetünk, hogy a koronavírus-járvány idén már nem lesz hatás­sal a nyári szabadságokra, hiszen a nyaralók által leginkább kedvelt or­szágok többségében megszüntették az összes korlátozó intézkedést (Eu­róbán már az oltás sem követelmény a beutazáshoz), az utóbbi napok hí­rei alapján látható: a járvány hatása idén is beleszólhat a nyaralásokba. Nem a maszkok és tesztek, hanem járattörlések, szolgáltatások késése és kimaradása formájában. Ez pedig akár rémálommá is változtathatja a rég vágyott nyaralást. A napokban volt is erre egy pél­da, éspedig az amszterdami repülő­téren, ahol gyakorlatilag összeom­lott minden: járatok százait kellett törölni, a reptérre vezető autópályát is lezárták, az utasoknak pedig azt üzenték, hogy el se induljanak a lé­gikikötő felé. Aki szerencsés volt, és jó pár órás késés után még el tu­dott utazni, annak az érkezés után azzal kellett szembesülnie, hogy a csomagja nem érkezett meg, azt csak napokkal később küldte utána a légitársaság. A repülőtér földi ki­szolgáló személyzete pedig később arra kérte a légitársaságokat, hogy ha lehet, töröljenek sok-sok járatot, és ne engedjenek újabb utasoknak foglalni, hogy elkerüljék a fenti­hez hasonló esetet. Az ok egysze­rű: a járvány kitörése után renge­teg alkalmazottól váltak meg, most pedig, amikor újra szükség lenne rájuk, csak nagyon nehezen tudnak toborozni. De nemcsak Amszterdamban, a legtöbb helyen gondot okoz a mun­kaerőhiány a turizmusban (is). Egy utas beszámolója szerint csaknem másfél órán át vártak a csomagok­ra egy közeli repülőtéren, mert mindössze egyetlen rakodó volt az éjszakai műszakban, mindez 12 ér­kező gépre... És ez csak a logiszti­ka, hiszen a légitársaságok is sok­szor csak azért kénytelenek törölni a járatokat, mert nincs személyze­tük, pilótájuk, aki a célállomásra vezetné a gépet. Bár a szállodákban nem ilyen vé­szes a helyzet, sokszor azokat sem tudják teljesen megtölteni, hiszen nincs elegendő személyzet a teljes kapacitásra. A hotelek sokszor in­kább megelégszenek a 60-80 száza­lékos telítettséggel annak érdeké­ben, hogy a vendégek a megfelelő szolgáltatást kapva elégedetten tá­vozzanak. A járvány kitörésekor az első ágazat, ami szinte azonnal leállt, a turizmus volt. A szektorban lévő cégek pedig sokszor rögtön elbo­csátották az alkalmazottakat, akik egyik napról a másikra bevétel nél­kül maradtak. A „szerencsésebbe­ket” csak fizetés nélküli szabadság­ra küldték. Munka nélkül maradtak a pilóták, az utaskísérők, a szállo­dai személyzet stb. Egy ilyen sokk után, valamint felismerve, hogy a turizmus ennyire sérülékeny, so­kan inkább pályát változtattak, és egy másik, esetenként talán kevésbé szenvedélyes, ám annál biztonsá­gosabb szektorban helyezkedtek el. Okét már nem lehet visszacsábíta­ni, az ő hiányuk okozza a mostani problémákat is. Nem lehetett tudni, meddig tart a járvány, mivel jár, így bár érthe­tő a turizmussal foglalkozó cégek hozzáállása és az, hogy megváltak az alkalmazottaktól, most már lát­szik, hogy hozhattak volna jobb és bölcsebb döntéseket is annak érde­kében, hogy ne veszítsék el végleg a legjobb, legtapasztaltabb embere­iket, akikkel most gond nélkül új­ra lehetne építeni a turizmust - az igények alapján szinte rekordsebes­séggel. Idén nyáron nem kizárt, hogy a járvány előtti szintre nő a turiz­mus, sok országban akár rekordot is dönthet. Csakhogy hiába törölték el a (bejutazási korlátozásokat, a jár­vánnyal kapcsolatos intézkedéseket, ha (elsősorban) a szállító cégek háza tájáról ilyen viharjelzések érkeznek. A járvány utóhatása így sokak szá­mára rányomhatja a bélyegét a nya­ralásra, ugyanakkor ez a kis kocká­zat eltörpül a mellett a felismerés mellett, hogy ismét szabadon utaz­hatunk, újra miénk a nyár! Olaszország szerint Európa túlságosan kiszolgáltatott Moszkvával szemben az energiaellátás terén (Lubomír Kotrha) Meg kell oldani a családok védelmét Erőteljes döntősek kellenek az energiaárak terén, és azon­nali megoldásokra van szük­ség a vállalkozások és a csa­ládok védelme érdekében - jelentette ki az Európai Par­lament plenáris ülésén Mario Draghi olasz miniszterelnök. Mario Draghi, az Ez Európa címmel rendezett EP-vitán kifejtette: csökkenteni kell a rezsit és az üzem­­anyagárakat, adókedv ezményeket kell biztosítani, hogy a legkiszolgáltatot­tabb családok megőrizzék vásárlóe­rejüket. Szerinte Oroszország Ukraj­na ellen indított háborúja rámutatott, hogy Európa mennyire kiszolgálta­tott Moszkvával szemben az ener­giaellátás szempontjából. „Egy ilyen mértékű energiafüggőség gazdasági szempontból fenntarthatatlan, geopo­litikai szempontból pedig veszélyes”­­fogalmazott, hozzátéve: Olaszország felső határt szabna az Oroszországból származó energiahordozókra, továbbá Európának közösen kellene tárgyal­nia a gázárak csökkentése érdekében. Olaszország támogatja az Orosz­ország elleni uniós szankciókat, köz­tük az energiaszektorra vonatkozókat. „Ukrajna megtámadása az európai kontinens békéjét fenyegeti, támogat­nunk kell Ukrajnát úgy, ahogyan azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ké­ri tőlünk” - fogalmazott Draghi, majd hozzátette: „Ha megvédjük Ukrajnát, azzal magunkat is védjük”. Az olasz miniszterelnök rámuta­tott: a geopolitikai helyzet bizonyta­lanná vált, ezért határozottabb fellé­pésre, egységes döntéshozatalra kell törekedni az unió külpolitikai dön­téshozatalában. Olyan Európai Uni­óra van szükség, amely gyorsan tud dönteni. Véleménye szerint fel kell gyorsítani a bővítést, integrálni kell azokat az országokat, amelyek euró­pai jövőt szeretnének. Olaszország szeretné Ukrajnát is az Európai Uni­óban látni. (MTI) Robert Fico öröme és szégyene SZILVÁSSY JÓZSEF K ét kormánypárti szavazat hiányzott ahhoz, hogy a pozso­nyi parlament szerdán kiadja vizsgálati fogságba a Smer elnökét. Igennel a koalíciós képviselők közül kivétel nélkül mindössze az SaS honatyái voksoltak. Hozzájuk hasonlóan döntött a Za l’udí négy tagja, valamint két független képviselő. Az OEaNO frakciójából Katarina Hatráková tartózkodott, Romana Tabák pedig nem szavazott, noha ott volt az ülésteremben. Emiatt még az­nap este kizárták őket soraikból. A Sme rodina valamennyi képviselője ugyancsak tartózkodott. így aztán nem következett be az, amit Robert Fico jósolgatott, hogy majd a „véres szemű” politikai ellenfeleinek, va­lamint a szerinte bosszúálló Igor Matovié kéjes örömére és a nyilvános­ság szeme láttára, a rendőrök megbilincselve viszik el őt a börtönbe. Nem így történt, amit sokan szenzációnak tartanak, holott a tárgyi­lagos elemzők szerint a képviselőházban bizonyos mértékig indokolt döntés született. Ugyanis a kiadatási eljárás során az ellenzéki párt elnöke bármelyik tanút befolyásolhatta, tehát az előzetes vizsgálati fogsága jórészt okafogyottá vált. Ficót nem mentették fel egyetlen vád alól sem, ám tovább is szabadlábon védekezhet. Ami többek között annyit is jelent, hogy a szinte naponta megtartott sajtóértekezleteivel - amelyeken az ellenzék ellehetetlenítésére törekvő politikai koncepciós perekről harsogott, és kitartóan támadta főleg az államfőt, a minisz­terelnököt és a bűnüldöző szerveket - egyelőre megmentette a bőrét. Ráadásul az ügye rangos külföldi médiumok vezető hírei közé került. Méghozzá rövid időn belül másodszor, mert e hét elején ugyanezek a hírszolgálatok elképedve számoltak be a múlt vasárnapi, nyitrai tünte­tésről, amelyen a Smer fanatikus hívei, Eubos Blahának, az ellenzéki párt kocsmai kikiáltójának vezényletével kórusban „amerikai kurvá­nak” nevezték Zuzana Caputová köztársasági elnököt. Amivel az eu­rópai nyilvánosság előtt igazolták, hogy Szlovákiában a béka ama bi­zonyos testrészénél is sokkal mélyebbre süllyedt az alapvető politikai kultúra, ami az ország, de különösen a pártelnök Fico, illetve a primi­tív megnyilatkozásaival elhíresült Matovic szégyene. Elkeserítő a négypárti kormánykoalíció viszálykodása is. Boris Kol­lár fittyet hány a koalíciós szerződésre, gátlástalanul a saját, valamint a cimboráinak érdekében cselekszik. Most éppen kollégáival együtt Ficót mentette, egyszersmind ismét odapörkölt Roman Mikulec bel­ügyminiszternek és a rendőröknek, akik két közeli emberét, Vladi­mír Péolinskyt meg Martin Borgul’át korrupciós ügyekben gyanúsít­­gatni merészelik. Matovic pedig szokása szerint ismét mentegette őt. Miközben minden lehetséges alkalommal Richard Sulik gazdasági és Vladimír Lengvarsky egészségügyi minisztert szidja. Ez a négypárti kabinet leginkább Ukrajna megsegítésében, a mene­kültek befogadásában ért egyet, ami megsüvegelendő tény. Mindeköz­ben idehaza viszont minden égetően szükséges döntésről rendszerint hónapokig képtelenek szót érteni. Az alaposan kiherélt, úgynevezett bí­rósági reformot hosszas szócsatákat követően alighanem csak azért fo­gadták el, mert különben az unió nem küldené a helyreállítási pénzcso­mag első részletét. Nemrég Eduard Heger nagy csinnadrattával jelentet­te be, hogy milyen intézkedésekkel kívánják enyhíteni a vágtató infláció egyre aggasztóbb következményeit. Azóta annyi történt, hogy a nem teljes, 13. nyugdíj kifizetését előrehozták júliusra. A további támogatá­sok anyagi forrásainak előteremtéséről még mindig nincs egyetértés, még parlamenti jóváhagyás sem. Magyarországon és Csehországban a minap már több mint nyolc százalékkal növelték a nyugdíjakat, Len­gyelországhoz hasonlóan egyéb polgárbarát intézkedésekről határoztak. A szlovák kormány viszont még mindig nem tud egyezségre jutni a rászorulók azonnali megsegítéséről. Talán a készülő szakszervezeti tüntetések, a kilátásba helyezett országos sztrájkkal együtt végre cse­lekvésre sarkallják Pató Pál hazai utódait. FIGYELŐ Amerikai segítséggel likvidálták Putyin tábornokait Nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok hírszerzési segítségé­nek köszönhető az, hogy az ukrán haderő orosz tábornokokat tudott célba venni és likvidálni - írja a New York Times bennfentes ame­rikai forrásokra hivatkozva. Eddig az ukrán haderő saját el­mondása szerint 12 orosz táborno­kot ölt meg Ukrajnában - a kato­nai vezetők halálát részben Orosz­ország is megerősítette. A New York Times arról ír sze­nior amerikai bennfentes forrá­sok alapján, hogy nagyrészt az Egyesült Államok hírszerzésének köszönhetően sikerült likvidálni a tábornokokat, hiszen Amerika folyamatosan adatokkal látja el az ukrán haderőt az orosz csapat­­mozgásokat illetően. A tábornokokat úgy sikerült megölni, hogy az Egyesült Ál­lamok hírszerzése koncentrál­tan kereste az orosz haderő által használt mobil főhadiszálláso­kat, melyeket az ukránok saját hírszerzési információikkal és helyismereti tudásukkal kombi­náltak. Az amerikaiak nagyban támaszkodtak az orosz haderő kommunikációs csatornáinak lehallgatására. Miután sikerült felkutatni a mobil támaszponto­kat, az ukrán haderő tüzérségi támadást indított, melynek ered­ménye a tábornokok halála mel­lett sok másik, magas rendfoko­zatú tiszt halálához vezetett. Nem ez az első eset, hogy névtelen bennfentesek azt állítják, hogy az amerikai hírszerzés munkája dön­tő szerepet játszik az orosz-ukrán háborúban. (portfolio hu)

Next

/
Thumbnails
Contents