Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-06 / 104. szám
8 KÜLFÖLD 2022. május 6. | www.ujszo.com Helyreállították a közlekedést Kárpátalján Ukrán válaszcsapás után. A makijivkai raktárát az orosz hadsereg üzemanyag-ellátására használják. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. A mariupoli Azovsz tálban még mindig harcolnak az ukrán ellenállók. Kijev már számolhat az amerikai nehézfegyverekkel. Már Bulgária is hajlandó segítséget nyújtani Ukrajnának. A váratlan fehéroroszországi hadgyakorlatot megtévesztésnek szánták a britek szerint. Viktor Mikita, Kárpátalja megye kormányzója közölte, a keddi orosz rakétacsapás után Volócnál helyreállították a károkat, és a szokásos rendben közlekednek a vonatok a régióban. A támadás következtében senki sem sebesült meg. Megjavították a megrongált elektromos alállomást és a gázvezetéket, így a gázszolgáltatás is újraindult a térségben. Ugyanakkor kiemelte: a rakétatámadás fő célja az volt, hogy megbénítsa a közlekedési infrastruktúrát a régióban. Leszögezte, hogy Kárpátalja most egy humanitárius régió, ahol a vasúti kommunikációt csakis humanitárius rakományok mozgatására és emberek evakuálására használják. Kedd este Oroszország a volóci vasútállomás melletti transzformátorállomás ellen intézett rakétatámadást. Most először hajtottak végre csapást kárpátaljai terület ellen az orosz erők. Lopnak ós rombolnak Az orosz csapatok szerda este a keleti országrészben lévő Dnyipro központját lőtték, ott is károk keletkeztek a vasúti infrastruktúrában - közölte Borisz Filatov, a megyeszékhely város polgármestere. Az állami vasúttársaság vezetőjének közlése szerint a vasutasok közül senki sem sebesült meg. A kelet-ukrajnai Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az orosz csapatok a régió csaknem 3 évnyi szükségletét fedező mennyiségű, mintegy százezer tonna gabonát vittek ki az országból vagy semmisítettek meg, miközben a vetés még el sem kezdődött. A stratégiai fontosságú közlekedési csomópont, a javarészt kiürült Kramatorszk kiemelt célpontja az oroszok nagy keleti offenzívájának, ha ezt sikerülne megszállni, elvághatnák a keleti frontot tartó ukrán védők összeköttetését a hátországgal. Áttörni azonban még nem sikerült az oroszoknak a frontot, így a várost rakétákkal támadják. A tegnapi rakétacsapásnak Alekszander Honcsarenko polgármester tájékoztatása szerint 25 polgári sérültje volt, közülük hatan szorulnak kórházi ápolásra. A támadás célpontja nem katonai célpontok voltak, kilenc lakóépületet, köztük legalább három többszintes panelházat, egy iskolát és egy óvodát ért találat. A nagy orosz keleti offenzívától legtávolabb eső mellékfronton, a legnyugatibb megszállt területek határán hajtottak végre sikeres ellentámadást az ukrán erők. Kijev tájékoztatása szerint az orosz erők Mikolajiv és Herszon megyék határán több település fölött is elvesztették az ellenőrzést. A végsőkig ellenállnak Az ukrán vezérkar szerint folytatódtak a harcok Mariupolban, az Azovsztal acélgyár területén is, ahol az orosz sereg hétfőn indított akciót a város utolsó védőinek megsemmisítésére. Itt az oroszok a légierejüket is bátran bevetik, mivel a föld alá rejtőzött ukrán erők azokat nem tudják támadni. Szerda éjjel folyamatosan lőtték az acélgyárat az orosz erők, akik drónokat is bevetettek a támadás során. Petro Andruscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója közölte, a harcok egyes területeken már az üzem kerítésén belül folynak, és úgy fogalmazott: „Mariupol utolsó 11 négyzetkilométernyi szabadsága pokollá változott.” Egyoldalú fegyvemyugvást hirdettek az Azovsztal acélműnél, és humanitárius folyosókat nyitottak a távozni kívánó civilek számára a gyártelepet körülzáró donyecki népi milícia és az orosz hadsereg katonái - közölte tegnap a Rosszija 24 orosz hírcsatorna. Sokkal több embert is meggyilkolhattak a megszállók, amikor március 16-án lebombázták a mariupoli drámaszínházat. Az AP hírügynökség azt állítja, bizonyítékot talált arra, hogy közel 600-an halhattak meg a támadásban. A hírügynökség 23 túlélő beszámolója alapján modellezte le, hogy hányán lehettek a színházban a támadáskor. Az elemzések szerint a civilekkel teli épületre egyetlen lézerirányítású bombát dobtak célzottan úgy, hogy a színház mellett jól láthatóan fel volt festve a földre a gyerekek szó. Amerikai ágyúk jöttek A bolgár parlament szerdán jóváhagyta az Ukrajna humanitárius és katonai-műszaki támogatásáról szóló kezdeményezést, Szófia azonban továbbra sem fog fegyvereket szállítani Kijevnek. A parlamenti ülés kezdete előtt a kijevi vezetés hivatalos kéréssel fordult a bolgár kormányhoz, hogy segítsen a háborús károkat szenvedett ukrán harceszközök bulgáriai javításában, az ukrán gabona Várna kikötőjén keresztül történő exportjában, az energetikai együttműködés erősítésében, Ukrajna európai integrációjában és a menekültek humanitárius ellátásában. A bolgár törvényhozás voksolásával jóváhagyta ezeket a kéréseket. Átvették az ukrán fegyveres erők az Egyesült Államok által biztosított M777-es vontatott tarackok 90%-át - állítják amerikai kormányzati források. Az USA összesen 90 ilyen fegyverrendszert küldött az ukrán erőknek, 144 ezer tüzérségi lőszerrel együtt, melyből 90 ezer érkezett eddig Ukrajnába. Közösségi oldalakon kering egy videó is, melyen az ukrán katonák már vizsgálnak egy M777- es vontatott tarackot. Azt nem tudni, hogy a videó Ukrajnában készült-e. Németország igen hatékony és modern fegyverzetet, a Bundeswehrben 1998-ban rendszeresített Panzerhaubitze 2000-es (PzH-2000) önjáró tarackokat adhat Ukrajnának. A Welt értesülései szerint hét löveget adhatnak át az ukrán haderőnek azután, hogy a kijevi vezetés konkrétan ilyen lövegeket kért Németországtól. Az önjáró tarackok 155 mm-es lövegűkkel 30-47, rakétarásegítéses gránáttal akár 67 km távolságból is képesek megsemmisíteni célpontjukat. Megtévesztő hadgyakorlat A brit védelmi minisztérium hírszerzésijelentése szerint Oroszország megpróbálhatja felfújni a fenyegetést, amelyet a fehérorosz hadgyakorlatok jelenthetnek Ukrajnára nézve. Ezzel Oroszországnak az a célja, hogy Ukrajna haderejét az ország északi részére irányítsa, és távol tartsa a donbaszi harcoktól. A legfrissebb brit hírszerzési tájékoztató szerint a fehérorosz hadsereg váratlan gyakorlatai „a szezonális normákkal összhangban vannak”. Jelenleg nem várható olyan eltérés a szokásos gyakorlati tevékenységtől, amely veszélyt jelentene a szövetségesekre és partnerekre - tette hozzá a brit védelmi minisztérium. A Kreml „képtelenségnek” nevezte a híreket, hogy Oroszország május 9-én hivatalosan is hadat üzenne Ukrajnának. Oroszország ugyanis még mindig speciális katonai műveletnek nevezi azt, hogy lerohanta Ukrajnát. (MTI, Portf444, Tx) Atomfegyverrel gyakorlatoznak Az orosz hadsereg a világ egyik legmilitarizáltabb térségében, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő kalinyingrádi enkávéban gyakorlatozott atomtöltet hordozására is képes Iszkander-M rakétáik szimulált indításával. A gyakorlat során egy és több célpont elleni csapásokat imitáltak a képzelt ellenfél rakétarendszerei, légitámaszpontjai, védett infrastruktúrája, felszerelése és parancsnoki állásai ellen. A mobil Iszkander-egységek azt is gyakorolták, hogy egy kilövés után milyen gyorsan tudnak helyet változtatni, elkerülendő a megtorló csapásokat. Kipróbálták a rakéták indítását vegyi vagy radioaktív szennyezésnek kitett környezetben is. Oroszország ukrajnai háborújának elakadása óta időről időre igyekszik emlékeztetni a világot, hogy vannak ám atomfegyverei is... (444.hu) Az Egyesült Királyság jövőjéről is szólhat a tegnapi választás Boris Johnson kormányfő szavazni megy. Nehéz helyzetben van. (TASR/AP) Kulcsfontosságú helyhatósági és helyi parlamenti választást tartottak tegnap az Egyesült Királyságban. London. A helyi választás két, legnagyobb figyelemmel kísért tétje az, hogy a konzervatívok Angliában hogyan teljesítenek, illetve hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin az előzetes felméréseknek megfelelően — az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először - többségbe kerül-e a belfasti parlamentben. Johnson és a Konzervatív Párt népszerűségét alaposan kikezdte a partygate-nek nevezett botrány. Az év elején kiderült, hogy a kormányfő hivatalában a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit is tartottak Johnson részvételével. A Scotland Yard emiatt áprilisban pénzbírságot rótt ki Boris Johnsonra és feleségére, Carrie Johnsonra, valamint Rishi Sunak pénzügyminiszterre. Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak. A másik, különösen szoros figyelemmel kísért választást Észak-Irországban tartották, ahol a belfasti parlamentet (Stormont) választják újra. A felmérések azt valószínűsítik, hogy az ír sziget 101 évvel ezelőtti megosztása óta most először az újraegyesítésért küzdő katolikus Sinn Féin párté lehet a legnagyobb létszámú frakció az új Stormontban. Ez azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak első ízben lenne katolikus vezetője Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke személyében. A Sinn Féin, amely a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb erejével, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) koalícióban kormányozza Észak-írországot, máris jelezte - és ez választási programjában is szerepel -, hogy a csütörtöki választás után napirendre kell venni az ír sziget egyesüléséről szóló népszavazást. Az észak-írországi rendezésről kötött, 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi ilyen referendum kiírását, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Észak-írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. A Sinn Féin várható győzelme azért is különösen jelentős, mert a párt a merényleteiről is ismert paramilitáris szervezettel, az ír Köztársasági Hadsereggel (IRA) is történelmi kapcsolatban van. Észak-írország a brexit után különleges terület lett, ami az Egyesült Királyság tagjaként ugyan kilépett az Európai Unióból 2020. január 31- én, de az uniós közös pi^c része maradt. Márpedig az északírek többsége 2016-ban az uniós tagságra, azaz a brexit ellen szavazott. Emellett a demográfiai trendek sem a britpárti unionistáknak kedveznek: míg korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy ne a protestánsok legyenek többségben - az államot eleve egy protestáns többségű államnak tervezték -, addigra a 2021-es népszámlálás szerint már a katolikusok vannak többen. Ebből adódóan vagy az északír protokollnak (aminek következtében gazdasági határ keletkezett Észak-írország és az Egyesült Királyság többi része között), vagy az Egyesült Királyságnak lesz vége - a kampányok szerint. (MTI, Azonnali, ú)
