Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-30 / 99. szám
4 HÁBORÚ 2022. április 30. | www.ujszo.com Az ENSZ-főtitkár közelében lőtték Kijevet ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Joe Biden elnök újabb 33 milliárd dollárt adna Ukrajnának, ebből 20 milliárdot fegyverre. Az oroszok az ENSZ-főtitkár látogatása idején lőtték Kijevet. Az ukrán haderő már használja a Nyugat által küldött páncélozott járműveket. A Bundestag döntése: Berlinnek nehézfegyverzettel is támogatnia kell Ukrajnát. Csütörtök este két hatalmas robbanás rázta meg Kijevet, miközben António Guterres ENSZ-főtitkár a városban járt, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az orosz támadásban legalább egy újságírónö életét vesztette és többen megsérültek. „Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Kedden António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, csütörtökön pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek” - írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Guterres Kijevben elítélte az ukrán főváros elleni, civileket is veszélyeztető támadásokat, és kijelentette, az orosz háborús műveleteket elszenvedő Ukrajna „az elviselhetetlen szívfájdalom központja lett”. A szinte teljesen orosz ellenőrzés alá került Mariupolban rekedt civilek kimenekítéséről is szólt. Guterres apokaliptikusnak nevezte a mariupoli állapotokat, kiemelve, hogy az Azovi-tenger partján fekvő városban kialakult helyzet „válság a válságban”. Támadás Nyú Jork ellen A legfrissebb brit hírszerzési jelentés szerint különösen hevesek voltak a harcok a donbaszi Liszicsanszk és Szeverdonyeck környékén, valamint Izjumtól délre, Szlovjanszk irányába, amerre az orosz csapatok megkíséreltek előrenyomulni. A hírszerzési jelentés külön kiemelte, hogy az erős ukrán ellenállás miatt az orosz területi nyereségek korlátozottak voltak, és az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek. Ellenséges légitámadás érte a Donyeck megyei Nyú Jorkot, hárman életüket vesztették, hárman megsebesültek. Erről Pavlo Kirilenko, a megyei katonai közigazgatás parancsnoka számolt be. Valamenynyi áldozat civil volt. A Donyeck a szövetségi parlament (Bundestag) pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben. A Bundestag kiállt Ukrajna önvédelemhez fűződő joga mellett, és felszólította a szövetségi kormányt a többi között arra, hogy folytassa és lehetőség szerint gyorsítsa fel a védekezéshez szükséges katonai felszerelések szállítását Ukrajnába, beleértve az úgynevezett nehézfegyvereket, például páncélozott harcjárműveket és az összetett rendszereket. A Bundestag arra is felszólította a kormányt, hogy kutassa fel a körkörös cserének nevezett támogatás további lehetőségeit, és használja is ki e lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak Szlovénia után más országokkal is meg kell állapodnia, hogy az adott ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol. Berlin eddig védekezésre szolgáló könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Kijevet. A gazdaságilag erős demokráciáknak össze kell fogniuk, hiszen „az Ukrajna ellen indított orosz háború nem csak Ukrajna ellen irányul” - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. A németek többsége egyetért azzal, hogy hazájuk nehézfegyverekkel is támogatja az Oroszország indította háborúban védekező ukrán hadsereget. Márciusban még a lakosság 63 százaléka ellenezte, hogy Németország ilyen fegyverekkel is segítse az ukrán hadsereget, a támogatók aránya pedig 31% volt. Április végére az ellenzők aránya 39%-ra süllyedt, és 56% helyesli a kezdeményezést. Zelenszkij fegyverben Zelenszkij a Time amerikai magazinnak adott interjújában arról beszélt, csak pár percen múlt, hogy orosz csapatok nem találták meg őt és családját a háború első óráiban. Az oroszok lövései egyszer csak az ukrán elnöki hivatalnak helyt adó épület falain belül hallatszottak. A katonaság akkor arról tájékoztatta Zelenszkijt, hogy orosz ejtőernyősök érkeztek Kijevbe, hogy megöljék vagy elfogják őt és a családját. A kormányzati negyedben lévő őrök lekapcsolták a villanyt, golyóálló mellényeket és fegyvereket hoztak Zelenszkijnek és mintegy tucatnyi segítőjének. Az orosz csapatok kétszer is megpróbálták megrohamozni az épületegyüttest, ahol eleinte még ott voltak Zelenszkij gyerekei és a felesége is. (MTI, Tx, 444, Portf.) megyei Nyú Jorkot II. Katalin orosz cárnő által betelepített mennoniták (anabaptista, azaz újrakeresztelő keresztény felekezet) alapították, akiket a szovjethatalom idején, a múlt század 30-as éveiben a Távol-Keletre deportáltak, ám később visszatérhettek otthonaikba. A helységet 1951-ben Novgorodszkojéra keresztelték át, és csak 2011 nyarán kapta vissza a Nyú Jork nevet az ukrán parlament döntése nyomán. Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszországi Föderáció raktárai és bázisai elleni csapásokat is - jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. A tisztségviselő hangsúlyozta, a világ elismeri Ukrajnának a jogát erre, és utalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban tett kijelentésére. Egyébként az ukrán válaszcsapások során már meghalt orosz katona orosz területen. Joe Biden emeli a tétet Joe Biden amerikai elnök 33 milliárd dollár katonai, gazdasági és humanitárius segítséget kér a kongresszustól Ukrajna támogatására a következő öt hónapban. Ebből több mint 20 milliárd dollár katonai segély lenne, 8,5 milliárd dollár a gazdasági segély, és 3 milliárd dollár jutna humanitárius célokra. „Minden akciónk az igazságról szól. Ukrajna szabadságába és biztonságába való befektetés nem olcsó, de az még drágább, ha engedünk az agressziónak” - mondta. Ráadásul az elnöki javaslat felhatalmazná az amerikai Az oroszok a május 9-i felvonulásra készülnek. Lesz mit ünnepelni? (TASR/AP) Végre Berlin is aktívabb Németországnak nehézfegyverzettel is támogatnia kell az Oroszország kezdeményezte háborúban védekező Ukrajnát - határozott Rakétatámadás Kijev ellen. Ezzel megalázták az ENSZ intézményét. (TASR/AP) hatóságokat, hogy az orosz oligarchák befagyasztott amerikai vagyonának értékesítéséből befolyó öszszeget Ukrajnának adományozzák. A Biden-kormány szerint az USA és az Európai Unió eddig a Vlagyimir Putyin elnökhöz közelálló orosz oligarchák 30 milliárd dollárnyi vagyonát fagyasztotta be, főleg luxusjachtokat, helikoptereket, ingatlanokat és műkincseket. Érkező nyugsti fegyverek Elkezdték felhasználni az ukrán haderő tagjai az Ausztrália által leszállított Bushmaster PMV 4x4-es páncélozott katonai járműveket, melyeket felszereltek Mk 19-es sorozat-gránátvetőkkel és M240-es géppuskával is, az orosz haderő elleni műveletekben. A Bushmaster PMV egy viszonylag újfajta ausztrál katonaijármű, elsősorban gerilla-hadviselés elleni műveletekre tervezték, így kiváló terepjáró és személyvédelmi képességekkel, improvizált robbanóeszközök és aknák elleni védelemmel rendelkezik. Kikötött a spanyol haditengerészet Ysabel nevű szállítóhajója a lengyel Gdyniában, rajta mintegy 200 tonna fegyver és más, katonai felszerelés, melyet az ukrán haderő vehet majd kézhez. Pontosan nem tudni, hogy milyen technikai eszközöket szállított a spanyol hajó Ukrajnának, az ismert, hogy fegyverek mellett 30 teherautó és 10 terepjáró is volt a fedélzeten. Ez a legnagyobb fegyverszállítmány, melyet Madrid az orosz-ukrán háború kezdete óta Ukrajnának küldött. Kanada katonai segélyként Ukrajnának átadott, 155 milliméter kaliberű M777-es típusú tarackok kezelésére képez ki ukrán katonákat -jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter. Az USA szintén kiképzést nyújt egy kis ukrán kontingensnek tarackok és egyéb fegyverrendszerek kezeléséhez Ukrajna területén kívül. Ottawa a múlt héten jelentette be, hogy átad négy, 30 kmes hatótávolságú M777 tarackot Ukrajnának, az addig leszállított 4500 darab M72-es típusú páncéltörő gránátvetőn és 7500 darab kézigránáton felül, illetve mérlegeli páncélozott járművek és harci drónok kameráinak leszállítását is. Az orosz állami média már harmadik világháborút vizionál Az elmúlt napokban az orosz állami média a közönséget olyan megrázó kijelentésekkel bombázta, hogy közeleg a III. világháború. Moszkva. Minden nagyobb csatorna egy elkerülhetetlen, soha nem látott eszkaláció gondolatát hirdeti Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, amit a kollektív Nyugatnak a Kreml elleni háborújaként mutat be. A hazafias oroszokat most azzal a gondolattal táplálják, hogy a legrosszabb eredmény is jó, mert a hazáért meghalok a paradicsomba mennek. Az orosz tévé 60 perc című adásában Vlagyimir Avatkov, a külügyminisztérium orosz diplomáciai akadémiájának munkatársa orwelli perspektívát mutatott be az aktuális eseményekről: „Ami most történik, az nem Ukrajnáról szól, hanem a jövő világrendjéről, amiben nincs helye a hegemóniának, és ahol Oroszországot nem lehet elszigetelni.” A műsorvezető Olga Szkabejeva úgy jellemezte a németországi csúcstalálkozót, amin Ukrajna védelmi képességeinek növeléséről beszéltek, hogy ez valóban „a III. világháború, már nem csak egy különleges hadművelet, 40 ország ellenünk van. Háborút hirdettek.” Mihail Markelov politológus az orosz agresszió globális ellenfeleit megtestesült gonoszként ábrázolva kijelentette: „A 40 különböző ország képviselői a mai kollektív Hitler.” Margarita Szimonjan, az RT állami propagandacsatorna vezetője hozzátette: „Úgy gondolom, a legreálisabb út a III. világháború útja, ami azon alapul, hogy ismerjük magunkat és vezetőnket, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, tudjuk, hogyan működik itt minden, lehetetlen - nincs esély rá -, hogy feladjuk.” Szimonjan szerint az az elképzelés, „hogy minden atomcsapással fog végződni, számomra valószínűbb, mint a másik kimenetel.” Mire Vlagyimir Szolovjov műsorvezető úgy fogalmazott: „De mi a mennybe jutunk, míg ők egyszerűen meg fognak dögleni.” Andrej Szidorov, a Moszkvai Állami Egyetem világpolitikai részlegének dékánhelyettese egyenesen úgy véli, Moszkvának Amerikát kell célba vennie. Ez is jelzi, Moszkva a Nyugat és Oroszország közötti háborúként állítja be a konfliktust. Moszkva korábban jelezte, az a világ, amiből kizárják Oroszországot, nem ér semmit... Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon „történelmi birtokai” felett Ukrajnában - vélekedett Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. Az „újraegyesítés” első lépése a kémfőnök szerint lengyel csapatok Ukrajna nyugati régióiba történő vezénylése lenne, az orosz agresszió elleni védelem jelszavával, NATO-mandátum nélkül. Nariskin közölte, ez gyakorlatilag Ukrajna kettészakadásához vezetne és lényegében egy, az első világháború utáni történelmi alku megismétlésére irányuló kísérlet, amikor az antant által képviselt Nyugat elismerte Lengyelországjogát, hogy Ukrajna egy részét a bolsevik fenyegetéssel szembeni védelem jegyében megszállja, majd beolvassza és polonizálja. Ilyen vad eszmefuttatások láttán nem is annyira abszurd Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó véleménye, aki szerint Oroszország NATO-tagállamokra is támadhat. „Putyin NATO-tagállamokat fog megtámadni. Egész egyszerűen, hogy rávilágítson a globális intézmények gyengeségére. Lengyelországnak és más környező országoknak résen kell lenniük az Ukrajnában zajló események miatt” - mondta. Lescsenko szerint Putyin nemcsak el akarja törölni Ukrajnát a térképről, de a világrendet is el akarja pusztítani. (444, MTI, ú)
