Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-27 / 96. szám
www.ujszo.coml 2022. április 27. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 117 Sok szlovák dől be az összeesküvés-elméleteknek Elon Musk 44 milliárdért megveszi a Twittert ÖSSZEFOGLALÓ Egy felmérés szerint a szlovákiaiak a legfogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, a húsz ország adatait vizsgáié elemzés szerint Szlovákia vezeti ezt a tragikus rangsort. Számos adat bizonyította, a szlovákiaiak hajlamosabbak hinni a különböző hoaxokban és összeesküvés-elméletekben. Már korábban is látható volt, mennyi ember dőlt be a koronavírus-járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos dezinformációs hadjáratnak, most pedig ugyanezt igazolják vissza az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírek alatti kommentek. 2020-ban, a Focus felmérése szerint még a tanárok harmada is elhitte, hogy az oltásokat a kormányok arra használják, hogy csipeket ültessenek az emberekbe. Tavaly a Median is végzett egy hasonló felmérést, amely szintén igazolta, hogy milyen sok honfitársunk hisz az összeesküvés-elméletekben. Köztük abban, hogy a 2001. szeptember 11-i World Trade Center épületeit ért támadásokat az amerikai kormány irányította. Vagy hogy az amerikaiak soha nem jártak a Holdon (ezt a megkérdezettek 20 százaléka hiszi), és hogy a repülőgépek mérget (chemtrail) szórnak az emberekre. „Ezek a 30 és 59 év közötti, alacsonyabb iskolai végzettségű emberek. Általános vagy középfokú végzettséggel, érettségi nélkül” - idézi az RTVS Michal Mislovicot, a MEDIAN SK ügynökség munkatársát, aki szerint ezek az emberek hisznek a leginkább az összeesküvés-elméletekben. Most az ukrajnai háború dominálja a közösségi oldalakat, és ott is a fenti tendenciát figyelhetjük meg. A legutóbb a bucsai mészárlással kapcsolatos hírek alatt a Facebookon egyre többen írnak olyan kommenteket, amelyek megkérdőjelezik a véres eseményt, sokak szerint egy Ismét bebizonyosodott, hogy a 20 megfigyelt ország közül Szlovákiában a legnépszerűbbek az ilyen posztok, itt hisznek a legtöbben az összeesküvés-elméletekben, az orosz propaganda által felvázolt alternatív valóságban (Shutterstock) színészekkel megrendezett jelenetet láthatunk a felvételeken. Ezzel kapcsolatos hír, hogy a brit Stratégiai Párbeszéd Intézet (ISD) felmérése szerint éppen a szlovákiaiak azok, akik a leginkább hisznek az orosz propagandának, annak, hogy a bucsai mészárlás (valamint a többi háborús és emberiség elleni bűncselekmény) meg sem történt. Az ISD húsz országból származó posztokat vizsgált. A hírügynökség szerint ismét bebizonyosodott, hogy a 20 megfigyelt ország közül Szlovákiában a legnépszerűbbek az ilyen posztok, itt hisznek a legtöbben az összeesküvés-elméletekben, az orosz propaganda által felvázolt alternatív valóságban. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a felmérésből az nem derült ki, hogy a szlovákiaiak valóban ennyire hisznek a hoaxokban, vagy csak annyi történt, hogy hazánkban sokkal intenzívebb „munkát” végeznek az orosz propaganda emberei, a trollok. Miután az orosz csapatok március 30-án elhagyták az ukrajnai Bucsa városát, a világmédia számtalan civil holttestet vagy túlélők beszámolóit tartalmazó felvételeket tett közzé. Ukrajna azzal vádolta a várost megszálló orosz katonákat, hogy civileket öltek meg. Oroszország azonban tagadta a bűnösséget, és az orosz állami média hamarosan alternatív elmélettel szórta tele a (közösségi) médiát, megkérdőjelezve a felvételek hitelességét. Az ISD a március 30. és április 6. között, a Facebookon közzétett, bucsai eseményekről szóló tíz legnépszerűbb bejegyzést vizsgált a 20 ország mindegyikében, hogy megállapítsa, melyik narratíva kapott nagyobb figyelmet a közösségi hálózaton az Európai Unión belüli és kívüli országokban. Az ISD csapata így összesen 200, Facebookon közzétett bejegyzést elemzett; ezek közül 44 tartalmazott olyan információkat, amelyek közvetlenül az orosz állami médiához, orosz tisztviselőkhöz vagy Kreml-barát forrásokhoz köthetők. A legtöbb ilyen posztot a szlovák Facebookon terjesztették, ahol a tíz legjelentősebb poszt közül hét tartalmazott ilyen, Kreml-barát narratívát. A legtöbb ilyen bejegyzést olyan Facebook-oldalak tették közzé, amelyek a rendszerellenes, szélsőséges és populista álláspontjukról ismertek. Szlovákia után - az uniós országokban - Csehországban és Ausztriában voltak a legelterjedtebbek az ilyen nézetek. Ezzel szemben az európai országokban (Nagy-Britanniában, Írországban, Lengyelországban és Olaszországban) egyetlen olyan poszt sem volt a vizsgált tíz között, amelyek az orosz narratívát népszerűsítette volna. Az összesen 200 elemzett hozzászólásból 55 megkérdőjelezte a bucsai eseményeket vagy a közzétett felvételek hitelességét - ezek öszszesen több mint 208 000 megosztást értek el, míg azok, amelyek nem vonták kétségbe a mészárlást, 172 000 megosztást értek el. (szí, TASR) Elfogadta a Twitter igazgatótanácsa Elon Musk 44 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát a közösségi platformra - írta hétfőn este a BBC. Musk 11 napja tett ajánlatot a Twitterre, állítása szerint ő a „megfelelő ember arra, hogy felszabadítsa a cégben rejlő rendkívüli potenciált”. Musk a Twitter működésében a közelmúltban több változtatást is javasolt, ilyen például a tartalmi korlátozások enyhítése, valamint a hamis fiókok felszámolása is. A Twitter eleinte ódzkodott attól, hogy elfogadja a milliárdos ajánlatát, azonban hétfőn felkérték részvényeseiket, hogy szavazzanak az eladás jóváhagyásáról. Elon Musk hétfőn a Twitter felvásárlásáról azt írta, hogy a platform „a szólásszabadság, a működő demokrácia alapköve, a Twitter pedig a digitális város főtere, ahol az emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdéseket vitatnak meg”. Musk hozzátette, hogy a Twittert „minden eddiginél jobbá” szeretné tenni azáltal, hogy új funkciókkal bővíti és nyílt forráskódúvá teszi. „A Twitterben óriási lehetőségek vannak, alig várom, hogy a vállalattal és a felhasználókkal együtt dolgozhassak ezeken” - írta. Bret Taylor, a Twitter igazgatótanácsának elnöke azt mondta, hogy a tranzakció jelentős prémiumot eredményez, ők pedig úgy vélik, hogy ez a legjobb út a részvényeseknek is. Elon Musk korábban is a Twitter egyik résztulajdonosa volt: 9,1 százalékos részesedése volt a cégóriásban. A világ leggazdagabb emberének vagyona a legújabb becslések szerint 219 milliárd dollárra rúg. (hvg.hu) Egy lépéssel közelebb került az EU ahhoz, hogy kötelezővé tegye az USB-C-s töltőcsatlakozó használatát (Shutterstock) Egyre valószínűbb, hogy USB-C-s kényszert vezet be az EU Miközben a szivárgások szerint az Apple továbbra is kitartana a Lightning port mellett (ás csak a Pro jelzésű iPhone-oknál váltana USB 3.0-s sebességre), addig az EU tovább dolgozik azon a sok éve húzódó javaslaton, amely kötelezővé tennó az USB-C-s töltőport használatát a mobiloknál, táblagépeknél és fej-, fülhallgatóknál. Az egységes mobiltöltési csatlakozó ötletével ugyan az Európai Bizottság több mint egy évtizede állt elő abban a reményben, hogy a mobilgyártók egységes, közös megoldást találnak, ám a törvénytervezet csak tavaly állt össze, miután a piaci szereplők maguk nem oldották meg a feíadatot. Az Európai Parlament Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága a héten elfogadta az EB javaslatát, így egy lépéssel megint közelebb kerültünk a kötelező USB-C-hez. Alex Agius Saliba EP-képviselő szerint az Európában a hordozható eszközök mellé, évente leszállított 500 millió töltő 11-13 ezer tonna e-hulladékot jelent, ezért is lenne jó az egységes töltőcsatlakozó. A bizottság a mobilok, táblagépek, fej- és fülhallgatók mellett e-könyv-olvasókra, alacsony fogyasztású laptopokra, billentyűzetekre, egerekre, okosórákra és játékokra is kiterjesztené a kényszert, amely elsősorban az Apple számára fenyegető. Az állítólag a licencdíjak miatt a Lightning megoldásához ragaszkodó Apple továbbra is állítja: az EU ötlete ártana az innovációnak, és ha a fogyasztókat töltőcserére kényszerítenék, az e-hulladékok hegyeihez vezetne. Eközben az átlagemberek fórumos visszajelzéseiből továbbra is az derül ki, hogy a felhasználók többsége sérelmezi a töltő elhagyását a dobozokból, arra csak plusz bevételi forrásként tekintenek a cégek részéről, valamint az extra doboz és kiszállítás miatt környezetkímélőnek sem tartják az ötletet. Az újabb és újabb gyorstöltési szabványok miatt az újdonságok kihasználására modern töltő kell, a legtöbben nem tartanak pluszadaptereket a fiókban (a meglévőket pedig a régi készülékkel együtt adják tovább), így az adott gyártó által kínált töltő külön megvásárlására kényszerülnek (vagy egy univerzális megoldás megvételére). Brazíliában a helyi fogyasztóvédelmi hatóság szerint az okostelefon-élmény alapvető része a töltő mellékelése. A fogyasztóvédelmi törvények megszegése miatt ott az Apple-re 2 millió dolláros büntetést szabtak ki, nemrég pedig egy bíró bő 1000 dolláros kártérítést ítélt meg valakinek, aki az iPhone-dobozból hiányzó töltő miatt perelt. (IT Café) A Tesla vezére 11 napja tett ajánlatot a Twitterre (Shutterstock)
