Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-27 / 96. szám
181 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. április 27. | www.ujszo.com Terjednek az okosórák az egészségügyben A korábbi, alapvetően sporttal és fitnesszel kapcsolatos felhasználási mód mellett a felhasználók egyre inkább arra használják okosóráikat, hogy egészségüket is figyeljék: az új hardverek, szoftverek és applikációk személyre szabott egészségügyi klinikává alakították ezeket az eszközöket (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban egyre nagyobb szerep jut az okoseszközöknek az egószsóges életmódban, ezekkel sokszor még időben észlelhetők bizonyos betegségre utaló jelek, éppen ezért lenne fontos az éltaluk generált adatok védelme, valamint hogy a műszerek egyre pontosabb méréseket végezzenek, illetve, hogy az orvosok is elfeledkezzenek a meglévő szkepticizmusukról - állapítja meg a Deloitte legfrissebb tanulmánya. A Deloitte Global előrejelzése szerint 2022-ben világszerte 320 millió hordozható egészségügyi és wellnesseszköz kerül majd forgalomba, 2024- re pedig ez a szám valószínűleg eléri a 440 millió darabot. Ez a szám az okosórákat és ún. „okostapaszokat” is magában foglalja. Utóbbi kategória olyan orvosi viselhető eszközöket foglal magában, melyeket egészségügyi szakemberek írnak fel, de egyre inkább recept nélkül is elérhetővé válnak, és elfogadottságuk rohamosan nő a fogyasztók körében. A Deloitte 2021 Connectivity and Mobile Trends felmérése szerint a válaszadók 39%-ának van okosórája. A korábbi, alapvetően sporttal és fitnesszel kapcsolatos felhasználási mód mellett a felhasználók egyre inkább arra használják okosóráikat, hogy egészségüket is figyeljék: az új hardverek, szoftverek és applikációk személyre szabott egészségügyi klinikává alakították ezeket az eszközöket: „Az egyszerű pulzusmérő ma már alapfelszereltségnek számít, de egyre népszerűbbek az olyan hatósági engedéllyel rendelkező szenzorok is, melyek alkalmasak rendellenességek kimutatására, mint például az agyvérzés egyik fő okának számító pitvarfibrilláció. Ahogy ezek az eszközök egyre kifinomultabbá válnak, valószínűleg nőni fog azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik krónikus állapotok kezelésére és súlyos betegségek tüneteinek észlelésére használják őket” - mondja Hosszú Gábor, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának igazgatója. A világjárvány rávilágított az okosórák egészségmegfigyelésben betöltött szerepének jelentőségére. A Covid-19 terjedésével a vér oxigéntelítettségét (Sp02) mérő okosórák széles körben elérhetővé váltak, és alacsony érték esetén riasztották tulajdonosukat - ez olyan életveszélyes tünet, amelyet az emberek nehezen észlelnek segítség nélkül. Az okosórával rendelkező amerikai fogyasztók több mint 10%-a ma már a Covid-19 tüneteinek észlelésére is használja készülékét. A világjárvány még az okosórák eladását is ösztönözte: az okosórával rendelkező amerikai fogyasztók 15 százaléka a vírus megjelenése után vásárolta azt. Folyamatos innováció A gyártók egyre több igénynek próbálnak megfelelni: egyes okosórák már rendelkeznek olyan optikai érzékelőkkel, amelyek a fotopletizmográfiának (PPG) nevezett technológia segítségével folyamatosan mérik a vér mennyiségének és összetételének változásait. A gépi tanulással előállított algoritmusok ezen érzékelők adatait felhasználva információkat nyújtanak a felhasználók aktivitási szintjéről, stresszhelyzetéről vagy például a szívmintázat rendellenességeiről. A gyártók egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy az okosórák a PPG, a Raman-spektroszkópia és az infravörös spektrofotométerek segítségével képesek legyenek a vérnyomás mérésére. A hagyományos, időszakosan végzett vérnyomásmérések nem mindig észlelik a krónikus magas vérnyomás jeleit, amely szívbetegséget, szívrohamot és agyvérzést okozhat. A pontos, folyamatos, észrevétlen vérnyomásmérés bővítheti az okosórák piacát: világszerte 1,3 milliárd felnőtt szenved magas vérnyomásban. Mit tud az okostapasz? A jelenlegi okosórák érzékelő technológiájának képességei korlátozottak: nem tapadnak szorosan az ember bőrére, illetve nincs érzékelőjük a bőr alatt. A többnyire orvostechnikai cégek által kifejlesztett okostapaszokat jellemzően egyetlen célra tervezték, például cukorbetegség kezelésére vagy betegek megfigyelésére. Ezek közvetlenül az ember bőrére tapadnak, ún. „minimálisan invazív” típusaik mikroszkopikus tűkkel hatolnak fájdalommentesen a bőrbe, és bioérzékelőként funkcionálnak, illetve tudnak időnként gyógyszereket juttatni a szervezetbe. Az okosórákkal elletétben az intelligens tapaszok a technológiák szélesebb körét alkalmazzák, például a szívritmus-változékonyságot mérő tapaszok gyakran használnak elektrokardiogramtechnológiát, amely közvetlenül és pontosabban követi a szív elektromos aktivitását, mint az okosórák. A terjedés akadályai Azok az egészségügyi szolgáltatók, akik a viselhető technológiát krónikus egészségügyi állapotok monitorozására, valamint az életfunkciók, az alvásminőség és a gyógyszerek nyomon követésére használják, hasznosnak találják a technológiát, de hátrányokról is beszámolnak. A Deloitte amerikai orvosok körében végzett legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy ha a technológia nem növeli a hatékonyságot, nem épül be a munkafolyamatokba, akkor az egészségügyi dolgozók nem érdekeltek használatában. A válaszadó orvosok mindössze 10%-a mondta azt, hogy pácienseik okoseszközének adatait integrálta elektronikus egészségügyi nyilvántartásába. Ez azért van, mert a legtöbb orvosnak vagy nincs hozzáférése a betegek viselhető eszközeiből származó adataihoz, vagy kézzel kell azokat beírnia. Ezen túl egyes orvosok nem bíznak a viselhető eszközökből származó adatokban: a pitvarfibrillációra figyelmeztető eszközöknél például sok téves pozitív eredményt figyeltek meg, amely egészséges pácienseket szükségtelen vizsgálatoknak tett ki, feleslegesen terhelve mind a beteget, mind az egészségügyi rendszert. Adatvédelem, biztonság Ahogy más felhasználói adatokkal kapcsolatos területen, az adatvédelem itt is fókuszban van: a Deloitte 2021-es Connectivity and Mobile Trends felmérése szerint az okosórák vagy fitnesztrackerek tulajdonosainak negyven százaléka aggódik az eszközök által gyűjtött adatok védelme miatt. Ez az arány 60%-os azon okosórák tulajdonosai körében, akik kizárólag egészségi állapotuk nyomon követésére használják eszközüket. Mint minden csatlakoztatott eszköz, a viselhető egészségügyi és wellnesseszközök is ki vannak téve kiberbiztonsági fenyegetéseknek. A felhasználókra nézve a következmények súlyosak lehetnek: hamis riasztások például arra is késztethetik a betegeket, hogy túladagolják gyógyszereiket, a gyógyszeradagoló okostapaszok esetében pedig ez észrevétlenül is megtörténhet. Az adatok védelme szempontjából kritikus fontosságú, hogy a vállalatok a kiberbiztonságot beépítsék a termékfejlesztésbe, a szoftverekbe, az ellátási láncokba és a felhőalapú számítástechnikába. „Ezek a nehezítő tényezők nem jelentenek leküzdhetetlen akadályokat, és valószinűleg nem fogják megállítani a fogyasztói viselhető egészség- és wellnesseszközök növekedését a következő két évben. A készülékek egyre pontosabbak lesznek, az alkalmazások pedig egyre okosabbak, lehetővé téve az emberek számára az egészségügyi mutatók és állapotok szélesebb körének nyomon követését. Az is valószínűnek tűnik, hogy a szabályozó hatóságok további javallatokra is engedélyezni fogják a viselhető eszközöket” - mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere. (szí) Betiltotta a Twitter a klímaváltozást tagadó hirdetéseket Betiltotta a Twitter a Föld napja (április 22.) alkalmából az éghajlatváltozásról megtévesztően kommunikáló hirdetéseket. A mikroblog-szolgáltató pénteken bejelentette: azért döntöttek a tilalom bevezetése mellett, mert felismerték, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hamis információk terjesztése alááshatja a környezetvédelmi erőfeszítéseket. „Úgy véljük, a Twitter nem gyarapíthatja a vagyonát a klímaváltozást megkérdőjelező nézetek népszerűsítésével, a megtévesztő hirdetéseknek nem szabad elvonni a figyelmet a klímaválságról szóló fontos eszmecserékről” - magyarázta a vállalat közleményében. A Twitter közölte: nem engedik megjelenni ezentúl azokat a hirdetményeket, amelyek „szembemennek a tudományos konszenzussal”. Annak eldöntésére, hogy ez pontosan mely tartalmat érint majd, a cég az ENSZ klímaszakértőinek adatai alapján fog dönteni - tették hozzá. Az ENSZ Éghaj lat változási Kormányközi Testülete(IPCC) korábban megállapította, hogy „vitán felül” az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést. Átlagosan 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a fosszilis energiahordozók több mint 150 éve történő használata során, az iparosodás kora előtti időhöz képest. 2030-ra a felmelegedés akár az 1,5 vagy az 1,6 Celsius-fokot is elérheti, tíz évvel korábban, mint ahogy azt korábban becsülték az ENSZ adatai szerint. (MTI) „Úgy véljük, a Twitter nem gyarapíthatja a vagyonát a klímaváltozást megkérdőjelező nézetek népszerűsítésével, a megtévesztő hirdetéseknek nem szabad elvonni a figyelmet a klímaválságról szóló fontos eszmecserékről" - magyarázta a vállalat közleményében (Shutterstock)
