Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-27 / 96. szám
www.ujszo.coml 2022. április 27. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Kipukkan az ingatlanlufi, vagy még nőnek az árak? Az építési munkák ára 2021 februárja és 2022 februárja között átlagosan 12,9, az építőanyagoké pedig csaknem 25 százalékkal nőtt (TASR-feivétel) Itt a Zöld háztartások projekt újabb fordulója BRANISLAVTOMA Pozsony. A korábbi várakozásokkal ellentétben a szlovákiai ingatlanárak növekedése nem állt le, még fel is gyorsult a drágulás üteme, ami az elemzők szerint a továbbra is kedvező feltételekkel elérhető jelzáloghitelekkel magyarázható. Minek kellene történnie, hogy az ingatlanárak meginduljanak a lejtőn? „Az építőanyagok ára meredeken emelkedik. Ráadásul óriási hiány van belőlük, az általam megrendelt építőipari cégnek az ígért néhány hónap helyett így majdnem háromnegyed évébe telt, amíg végre felépítette a garázsomat” - írja le tapasztalatait Tomás Martaus, aki egy nyelviskola tulajdonosaként egy kisebb észak-szlovákiai faluban él. „Nem hiszek az ingatlanbuborék kipukkadásáról szóló híreknek. Minden drágul” - tette hozzá Martaus. Hasonló problémával kénytelen szembenézni azonban szinte mindenki, aki most építkezik, és a tapasztalataikat a Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják. Ezek szerint az építési munkák ára 2021 februárja és 2022 februárja között átlagosan 12,9 százalékkal nőtt. Ennél is rosszabb a helyzet az építőanyagok esetében, amelyek ára egy év alatt csaknem 25 százalékkal emelkedett. Ingatlanbuborók Az ingatlanbuborék azonban hamarosan kipukkadhat, a már megépült ingatlanok értéke ugyanis leginkább a jelzáloghitelek elérhetőségétől függ. Csak az olcsó hiteleknek köszönhetően lehet például 210 ezer euróért eladni egy régebbi, háromszobás lakást Pozsony Károlyfalu (Karlova Vés) városrészében. Tíz évvel ezelőtt a hasonló méretű ingatlanok ára még 90 ezer eurónál kezdődött. A fiataloknak még manapság sem okoz gondot, hogy éves jövedelmük akár nyolcszorosának megfelelő banki hitelhez jussanak. A jelenleg érvényes hitelpiaci szabályok lehetővé teszik, hogy a fiatalok már néhány évvel az egyetem elvégzése után hatalmas összegekhez jussanak hozzá. Egy informatikus például általában nettó 1500 eurót keres havonta. Ha a barátnője például egy boltban dolgozik havi 900 euróért, a közös jövedelmük 2400 euró. Egy ilyen jövedelemmel a bankoknál akár 230 ezer eurós hitelhez is hozzá lehet jutni. Enyhe árcsökkenés A már megépült ingatlanok felsrófolt árszintje nem az építőanyagok jelenlegi árától függ, a magas árszintet a jelzáloghitelek maximális összege befolyásolja, amelyek miatt nagyobb az ingatlanok iránti kereslet. A hitelek elérhetőségének az esetleges korlátozásával így közvetve csökkenhetne az ingatlanok ára is. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a bankok csökkentenék az ügyfeleknek nyújtott hitelek felső határát. Ez esetben a fent említett fiatal pár havi nettó 2400 eurós jövedelemmel már nem 230 ezer eurós jelzáloghiteit kapna, hanem csak 210 ezret, vagyis a vásárlóereje több tízezer euróval csökkenne. Erre pedig az ingatlantulajdonosoknak is reagálniuk kellene, mégpedig úgy, hogy alacsonyabb összeget kérnének az ingatlanért, ellenkező esetben képtelenek lesznek túladni rajta. És persze nem azért, mert az emberek elvesztenék az érdeklődésüket az ingatlanok iránt, pusztán csak azért, mert az anyagi lehetőségeik korlátozottabbak lesznek. Robbanásveszély Látványosabb áresést csak egy igazi válság hozhatna. Ez utóbbit akár néhány héten belül az orosz gázszállítások leállítása is kiválthatja. Enélkül ugyanis a hazai ipar megbénulna: a vállalatok nagy számban bocsátanák el a dolgozókat, és több ágazatban is kénytelenek lennének befagyasztani a béreket. A bankok erre - ahogy a múltban is - a hitelezés erőteljes visszafogásával reagálnának. Hogy mindez milyen hatással lenne az ingatlanpiacra, arra példaként a legutóbbi pénzügyi válság említhető, amelyet követően az ingatlanárak látványosan csökkentek. A nyugati országok és Oroszország közötti kereskedelmi háború hasonló eredményhez vezethet. A jövő azonban kiszámíthatatlan. Továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy mégsem lesznek nagyobb korlátozások a stratégiai nyersanyagok kínálatában, és a szlovák gazdaság teljesítménye is felfelé ível majd. Ez esetben az ingatlanárak is tovább nőnének, valószínűleg azonban sokkal lassabb ütemben, mint eddig. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Pozsony. A Szlovák Innovációs és Energiaügynökség (SIEA) elindítja a Zöld háztartások projekt harmadik fordulóját. Május elejétől újra lehet majd pályázni a megújuló energiaforrások felhasználását szolgáló berendezések támogatására. „A háztartások részéről már korábban is nagy volt az érdeklődés a támogatás iránt, az utóbbi hónapokban azonban kénytelenek voltak szembesülni a növekvő energiaárakkal, így a korábbinál is intenzívebben keresik a költségkímélő megoldásokat” - mondta Peter Blaskovits, a SIEA igazgatója. Az ügynökség szerinte más programokból csoportosított át szabad pénzeszközöket a Zöld háztartások III. projekthez. Összesen így több mint 15,8 millió euró áll majd a rendelkezésére. A háztartások május 2-ától biomasszakazánok, május 4-étől fotovoltaikus panelek, május 9-étől napkollektorok, május 11-étől pedig hőszivattyúk telepítéséhez igényelhetnek támogatást. Az elektronikus rendszer lehetővé teszi a pályázatok kitöltését a kijelölt napokon délután három órától a www.zelenadomacnostiam.sk weboldalon. „Az utalványok megszerzésének a feltételrendszere és a berendezések beszerzéséhez, telepítéséhez nyújtott támogatások összege sem változik. A háztartások egy bevált elektronikus rendszeren keresztül regisztrálhatják a kérelmüket, amelyen nyomon követhetik, hogy milyen közel van az utalványok beadási határideje, és szükség esetén módosíthatják a kérelmüket. Az utalvány kiállításától számítva három hónap áll rendelkezésükre a berendezések beszerelésére” - tette hozzá Blaskovits. A támogatás összege a telepítési költségek legfeljebb 50%-át fedezheti. Az utalványon feltüntetett összeg a berendezés beépített kapacitásától függ. A napkollektorok esetében a hozzájárulás maximális összege 1750 euró, a fotovoltaikus panelek és a biomasszakazánok esetében 1500 euró, a hőszivattyúk esetében pedig 3400 euró. A támogatást a háztartások utalványok formájában kapják kézhez, amelyeket a vállalkozóknál válthatnak be. Az utalványokat a SIEA közvetlenül a vállalkozóknak téríti vissza, amint a telepítés befejeződött. A projektben a háztartások közel 4 ezer konkrét, a műszaki követelményeknek megfelelő berendezéstípus és 1200, a szállításukért és telepítésükért felelős cég közül választhatnak. A SIEA 2015-ben indította el a Zöld háztartások kísérleti projektet, amely az első nemzeti projekt volt a most véget érő európai programozási időszakban. Azóta összesen 76 millió euró értékben fizettek vissza utalványokat. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8413 KJ Lengyel zloty 4,6466 Cseh korona 24,423 Magyar forint 374,46 Morvát kuna 7,5625 Román lej 4,9458 Japán jen 136,15 CT Svájci frank 1,0229 Kanadai dollár 1,3613 Q USA-dollár 1,0674 Privatbank« 1,10-1,05 25,03-23,81 Poatabank 1,10-1,04 25,40-23,45 389,26-359,32 Szí. Takarékpénztár 1,11-1,03 25,04-23,69 392,18-358,41 Tatra banka 1,11-1,03 25,29-23,58 392,82-355,40 Ő80B 1,10-1,04 25,01-23,77 Áltattnoa Hitelbank 1,10-1,03 25,20-23,64 391,32-357,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) így csökkenthetnénk az élelmiszerárakat Pozsony. A szlovákiai élelmiszergyártók szakmai szervezetei szerint az ágazatuknak sürgősen állami támogatásra lesz szüksége, ha a kormány valóban enyhíteni szeretné az ukrajnai háború negatív gazdasági következményeit és a történelmi csúcsokat döntögető inflációt. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) és a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) arra kéri a szlovák kormányt, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassa a hazai élelmiszer-termelést. „Az állam stratégiai pénzügyi támogatásának köszönhetően a szlovákiai élelmiszer-termelők stabilizálhatnák a termelésüket. A nemzeti pénzügyi támogatással és az uniós támogatásokkal együtt enyhíthetnének az inflációs nyomáson, biztosítva az élelmiszerek elérhetőségét a lakosság számára” - mondta Emil Macho, az SPPK elnöke. A szakmai szervezetek 15,7 millió eurós támogatás mihamarabbi elosztását követelik. Ebből 10 millió eurót az élelmiszer-termelés, a többit pedig a mezőgazdasági termelők támogatására fordítanának. Emellett szükség lenne a megnövekedett nyersanyagköltségek és a magas energiaárak kompenzálására. A javaslatuk szerint az élelmiszer-feldolgozókat besorolnák a védett fogyasztók közé, szabályozott árakkal és átvételi mennyiségekkel, így biztosítva a biztonságos gáz- és villamosenergia-ellátást az ágazat számára. „A kormány lassan reagál, és mi nem tudjuk, hányadán állunk” - figyelmeztet Marián Solty, az SPPK alelnöke. „Az állam által hozott intézkedéseket elégtelennek tartjuk. Fokozni kell az élelmiszeripar támogatását, ugyanis ez az egyetlen esély arra, hogy megfizethető élelmiszereket állítsunk elő” - tette hozzá Daniel Poturnay, a PKS elnöke. (mi) Melléklet az Új Szóban! ÁPRILIS 28-AN, CSÜTÖRTÖKÖN T TI C70 keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! LJ ) A tartalomból: Minek utazik valaki jégországba? Tengerparti nyaralások, akciós utazások Miénk a nyár!
