Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-27 / 96. szám
8 I HÁBORÚ 2022. április 27. | www.ujszo.com Provokációk sora Moldova szakadár területén Az orosz határ közeli 1,4 milliós Harkiv már a háború első napjaitól folyamatosan az agresszorok támadásától szenved. A város lakosságának legalább egyharmada orosz ajkú, de ez sem érdekli a támadókat. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Chisinau. Robbanások sorozata történt a Moldovához tartozó a Dnyeszter Menti Köztársaságban, ahol az orosz hadsereg állomásozik. Továbbra is heves harcok folynak a keleti Donbasz térségében. A megszállt dél-ukrajnai Herszon nagyvárosban az orosz megszállók levették az ukrán zászlókat az önkormányzat épületéről, a térségben azonban folytatódnak az összecsapások. A kelet-ukrajnai Kreminna (Luhanszk megye) elesett a brit védelmi minisztérium jelentése szerint. Korábbijelentésekben már írták, hogy az orosz erők ellenőrzésük alatt tartják Luhanszkban a 18 ezer lakosú várost. Izjum városától délre súlyos harcokról érkeztek jelentések, miközben az orosz erők északról és keletről Szlovjanszk és Kramatorszk felé próbálnak előrenyomulni. Az ukrán erők öt orosz támadást visszavertek, és valamivel több mint 200 orosz katonát öltek meg Dél-, illetve Kelet-Ukrajnában - közölte az ukrán vezérkar. A harcok során öt harckocsit, valamint 8 páncélozott járművet is megsemmisítettek - áll a közleményben. Oroszország megerősíti a határvédelmét és az ellenőrző pontokat Brjanszk, Kurszk és Belgorod térségében, amelyek szomszédosak Ukrajnával - hívta fel a figyelmet az ukrán védelmi tárca. Hétfőn ugyanis két orosz olajtároló is kigyulladt Brjanszknál, ami 150 kilométerre lehet az ukrán határtól. A gyanú szerint ugyanis ukrán szabotázsakció miatt keletkezett a két hatalmas tűz az olajtárolókban, amely az orosz haderő üzemanyag-ellátásában is gondokat okozhat. Teljesen jogszerűnek tartja a brit fegyveres erőkért felelős parlamenti államtitkár, ha Ukrajna az őt ért orosz támadás miatt orosz területeken lévő célpontokat semmisít meg. James Heappey visszautasította az orosz állítást, hogy ez - azon az alapon, hogy a NATO fegyverszállítmányokkal segiti Ukrajnát - a NATO-val való összecsapást jelentené. Mikolajiv ellenáll Bár az orosz hadsereg már februárban behatolt a háború előtt 300 ezres Herszonba, a Krímtől északra fekvő régió központjának legitim önkormányzatát csak most távolították el. Hétfő este hatoltak be az orosz katonák az épületbe, levették az ukrán zászlót, elvették a kulcsokat, hazaküldték az önkormányzat dolgozóit. Mindeközben a megyében az orosz erők veszteségeket szenvedtek el az ukrán erőktől. Állítólag hetven orosz katonát likvidált az ukrán hadsereg és jelentős mennyiségű lőszert zsákmányoltak Novodmitrivkánál és Belouszivnál. Az orosz erők a Herszontól nyugatra eső Mikolajiv bevételét a háború kezdete óta tervezik, ám csak egy február 27-i páncélos betörésig jutottak, amit az ukrán erők - részben civil ellánállás révén - visszavertek. A város azóta az orosz tüzérség 70 kilométerre lévő állásaitól fenyegetve éli életét. Mikolajiv kitartása az akadálya annak, hogy az orosz megszállók elfoglalják az egymilliós Odeszszát és végleg elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől. Odessza elfoglalása révén az oroszok elérnék a hivatalosan Moldovához tartozó, ám 1993 óta orosz támogatással szakadár államként létező Dnyeszter Menti Köztársaságot, amelynek megszerzését az orosz fél hivatalosan is megcélozta. Forrongó szakadár rógió Robbanások sorozata rázta meg a Dnyeszter Menti Köztársaság legnagyobb városa, Tiraszpol állambiztonsági minisztériumát. A szakadár régió belügyminisztériumának illetékesei szerint egy gránátvető lövedéke találta el az épületet. Mindez azért is aggasztó, mert a múlt héten az orosz hadsereg egyik vezetője arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni hadjáratuk célja Donbasz és Dél-Ukrajna elfoglalása, hogy a Krím mellett a Dnyeszter Menti Köztársasággal is szárazföldi összeköttetést alakítsanak ki, hogy „megvédhessék” az ott élő oroszokat. Az incidens után a chisinaui kormánynak a Dnyeszter-mellékkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó irodája hétfőn közleményt adott ki, amely szerint a tiraszpoli minisztérium épületére leadott lövések „célja az volt, hogy ürügyet teremtsenek a nem az alkotmányos hatóságok ellenőrzése alatt álló Dnyeszter melletti területen a biztonsági helyzet kiélezésére”. Oroszország és a 2,6 millió lakosú - volt szovjet köztársaság - Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból. A mintegy félmillió lakosú Dnyeszter Melléki Köztársaság, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja. A térségben orosz „békefenntartók” is állomásoznak. Tudatosan lőtt állomások Hétfőn hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának -jelentette ki a legutóbbi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Az állomások és a vasúti infrastruktúra az orosz erők kulcsfontosságú célpontjává váltak Ukrajnában, avasútvonalaknak mind az utánpótlás szállításában, mind a civilek evakuálásában nagy szerepe van. Az ukrán haderő parancsoksága szerint az oroszok a vasutakat támadják, így próbálva megakadályozni, hogy a nyugati fegyverek elérjék az ukrán erőket. „Megpróbálják elvágni a partnerországoktól érkező katonai ellátás útvonalait. Ezért a katonai csomópontokat lövik most” - közölte a fegyveres erők parancsnoksága. A Harkivi Regionális Ügyészség vizsgálatot indított, miután azt állítják, hogy az orosz erők koncentrációs tábort hoztak létre az észak-ukrajnai Vovcsanszk városában. A jelentések szerint az orosz megszállók ukrán civileket kínoznak a táborban. Az ügyészség szerint a békés civileket fizikai és mentális erőszakkal kínozzák a táborban, amelyet egy gyár területén hoztak létre. Oleh Szinyehubov, a harkivi területi közigazgatás kormányzója azt is elmondta, hogy a megszállók kifosztották a gyárat, és az ott találtakat Oroszországba vitték. 15 ezer orosz halott? Az Egyesült Királyság védelmi minisztere, Ben Wallace elmondta, az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta hozzávetőleg 15 ezer orosz katonát öltek meg. Közölte, „a halálos áldozatok számával párhuzamosan a felszerelés vesztesége is növekszik, a források szerint eddig összesen több mint kétezer páncélozott jármüvet semmisítettek meg vagy foglaltak el. Ez legalább 530 harckocsit, 530 páncélozott szállítójárművet és 560 gyalogsági harcjárművet foglal magában.” „Oroszország több mint 60 helikoptert és vadászrepülőt is elveszített” - tette hozzá Wallace. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár tegnap Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A megbeszélések középpontjában az ostrom alatt álló Mariupol áll, ahol bár az oroszok győzelmet hirdettek, még mindig nem foglalták el az Azovsztal acélművet. Ukrajna arra kérte Guterrest, biztosítson humanitárius folyosót az Azovsztalban menedéket kereső civilek evakuálására. A világszervezet főtitkára elmondta, hogy humanitárius kontaktcsoport létrehozását javasolta Oroszország és Ukrajna részvételével, hogy szavatolni lehessen a humanitárius folyosók hatékonyságát és tiszteletben tartását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csak annyit mondott, Oroszország kész együttműködni az ENSZ-szel. Putyinnal való találkozója után az ENSZ-főtitkár várhatóan Kijevbe utazik, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. Nagyon hamar várható az Oroszország elleni 6. uniós szankciócsomag, ami az olaj- és a gázellátást érinti - mondta Kadri Simson, az unió energiaügyi biztosa.. (MTI, Tx, 444, Infost.) Lengyel és német páncélosok Lengyelország tankokat küldött Ukrajnába - jelezte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A lengyel sajtó értesülése szerint 40 T-72-es harckocsiról van szó. Morawiecki arra a kérdésekre, hogy fontolgatják-e még repülőgépek küldését Ukrajnába, azt mondta, hogy „nincsenek ilyen igények, nincsenek ilyen kérések.” Lengyelország páncéltörő és légvédelmi rakétákkal, tarackágyúkkal, lőszerrel és drónokkal látta el eddig a kijevi kormányerőket. 50 darab Gepard típusú páncélost küld a német kormány Ukrajnának a Spiegel német lap információi szerint. A Leopard-1 harckocsialvázra épített 45 tonnás Gepard csapatlégvédelmi önjáró löveg a gépesített és harckocsicsapatok nagy hatékonyságú légvédelmi eszköze. Emellett ukrán katonák kiképzését is vállalják a Panzerhaubitzer 2000 típusú német tankokra, amelyeket a hollandok adnak át Kijevnek. (444,24.hu) Lavrov: A NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal A nyugati katonai támogatás azt jelenti, hogy a NATO „lényegében háborúban áll Oroszországgal", Moszkva pedig a Kijevnek küldött fegyvereket legitim célpontnak tekinti - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Moszkva. Hosszan és helyenként fenyegetően beszélt az orosz állami televízióban hétfő este Szergej Lavrov külügyminiszter az ukrajnai invázióról és eszkalálódásának lehetőségéről. Lavrov hangsúlyozta, hogy megnövekedett a nukleáris konfliktus kockázata, méghozzá azért, mert a NATO országai folyamatosan fegyverrel látják el Kijevet, és ezzel nyilvánvalóan beavatkoznak a két ország háborújába. Konkrétan úgy fogalmazott: a NATO egy Oroszországgal folytatott „proxyháborúban” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fenyegetni próbál (TASR/AP) vesz részt azzal, hogy Kijevet fegyverekkel látja el. A külügyminiszter szerint az ukrajnai konfliktus lezárásáról szóló bármilyen megállapodás lényege nagyban függ majd a helyszínen kialakult katonai helyzettől. Kérdezték egy esetleges harmadik világháború kockázatairól, és arról is, hogy a jelenlegi helyzet mennyiben hasonlítható az 1962-es kubai rakétaválsághoz. Oroszország, felelte Lavrov, sokat tesz azért, hogy megtartsa azt az elvet, ami szerint mindenáron igyekszik elkerülni a nukleáris háborút. „Ez a mi alapvető álláspontunk, amelyre mindent alapozunk. A kockázatok most jelentősek. Nem szeretném ezeket a kockázatokat mesterségesen felerősíteni. Sokan ezt szeretnék. A veszély komoly, valós. És nem szabad alábecsülnünk” - vélekedett. Egyben Washingtont is hibáztatta a párbeszéd elmaradásáért: „Az Egyesült Államok gyakorlatilag minden kapcsolatot beszüntetett, egyszerűen azért, mert kénytelenek voltunk megvédeni az ukrajnai oroszokat”. A külügyminiszter szerint a modern fegyverek, köztük a Javelin páncéltörő rakéták, páncélozott jármüvek és fejlett drónok szállítása provokatív intézkedés, ami a konfliktus meghosszabbítását, nem pedig a lezárását szolgálja. „Ezek a fegyverek legitim célpontjai lesznek a különleges művelet keretében fellépő orosz hadseregnek” - mondta Lavrov, aki felidézte, hogy a nyugat-ukrajnai raktárakat már többször is célba vették az orosz erők, és nem is tehettek mást. Az orosz külügyminiszter eközben azzal is vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy csak „úgy tesz, mintha” tárgyalna, majd, jó színésznek” nevezte őt. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az orosz politikus csak azért beszél a harmadik világháborúról és az atomháborúról, mert Moszkva úgy érzi, vereséget fog szenvedni Ukrajnában. „Oroszország az utolsó reményét is elvesztette, hogy el tudja riasztani a világot Ukrajna támogatásától” - írta a Twitteren Kuleba. Lavrov fenyegetése visszhangtalan maradt, ugyanis amerikai meghívásra tegnap több mint 40 országból gyűltek össze illetékesek a németországi Ramstein légi bázison, hogy megvitassák, hogyan fegyverzik fel az ukránokat, hogy meg tudják állítani az orosz inváziót Kelet-Ukrajnában. A tanácskozást az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin vezette, aki egyenesen Kijevből érkezett. A kulcskérdésnek azt nevezték, hogy összehangolják a segítséget és nehézfegyverzeteket, tüzérségi tarackokat, fegyverekkel ellátott drónokat és lőszereket küldjenek a frontra. (444, Tx, ú)
