Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-23 / 93. szám
4 HÁBORÚ 2022. április 23. | www.ujszo.com Egészen Moldováig nyomulnának az oroszok Az orosz agresszorok által hátrahagyott területeken az ukrán katonák még rakétákat is találnak (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Mariupol kikötőváros közelében óriási tömegsírt fedeztek fel. Sérült katonák, civilek ás halottak vannak a körbezárt Azovsztal acélgyár bunkeréiban. Washington különleges taktikai drénokat és nehéztüzérségi ágyúkat küld Kijevnek. Az oroszok nemcsak Donbaszt, hanem egész Dél-Ukrajnát is el akarják foglalni, amivel már Moldova létét is fenyegetik. Mariupol utolsó ukrán védőinek egyike azt mondta, az oroszok által blokád alá vett Azovsztal acélgyár területén a civilek a lerombolt épületek romjai alatt estek csapdába. Szvatoszlav Palamar, az Azov alakulat vezető tisztje szerint bár fogytán vannak a tartalékaik, több orosz támadást is visszavertek. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elrendelte az orosz támadások leállítását, az új stratégia, hogy „egy légy se juthat ki” az üzem területéről, azaz ki akarják éheztetni a bennlévő embereket. Palamar elmondta, az oroszok hajókról is lőtték a gyárat, és a bunkerromboló bombákat dobtak le rájuk, miközben civilek százai húzódnak meg a gyár alatt. Gyakorlatilag a hatalmas üzem összes épülete romokban hever. Nem tudni, összesen hány civil rekedt a gyár alagsoraiban, és az ukrán katonák nem tudták elérni őket az ágyúzások miatt. Egyes bunkerek bejáratát nehéz betonlapok zárták el. „Azokkal a civilekkel tartjuk a kapcsolatot, akik elérhető helyen tartózkodnak. Tudjuk, hogy három hónapos kisgyerekek is vannak ott” - mondta Palamar. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint még mintegy 50 ezren rekedhettek az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban. Csütörtökön az evakuálásra váróknak csak egy töredéke jutott ki az ostromlott városból. 5000 embert vártak a megnyitott zöld folyósón, de csak 79-en érkeztek. Óriási tömegsír Műholdfelvételek segítségével újabb tömegsírt fedeztek fel az ukrán hatóságok, amely további bizonyíték az oroszok által elkövetett háborús bűncselekményekre. „A megszállók rejtegetik a bizonyítékokat a bűneikről. A Mariupol ostroma közben meghalt civilek holttestét orosz katonák teherautókra rakták és a várostól húsz kilométernyire, egy temetőhöz közeli út mentén, 30 méter hosszú sírokban elásták” - mondta Vadim Bojcsenko, a város ukrán polgármestere. A tömegsírban akár 9 ezer holttestet is elföldelhettek a városi tanács szerint. Az ukránok szerint több mint 20 ezren veszthették életüket a kikötőváros ostromában, és nagyjából százezren nem tudtak elmenekülni a korábban 430 ezres nagyvárosból. Egész Dél-Ukrajna kell Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai kerület parancsnokhelyettese azt mondta, hogy a katonai műveletek második fázisában Donbasz teljes ellenőrzése és Dél-Ukrajna elfoglalása a kitűzött céljuk. Az oroszok egészen Moldováig, egész pontosan a senki által el nem ismert szeparatista területig, a Dnyeszteren Túli Köztársaságig nyomulnának, ahol orosz bázis található. A tábornok szerint a térségben az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak. Ezzel teljesen elvágnák Ukrajnát a tengertől, és aggódhatnak a moldovaiak is, mert közvetlen szomszédságukba kerülnének az oroszok. A tábornok, aki az első hivatalos orosz, aki nyilvánosan megnevezte az invázió második fázisának céljait, elmondta, a Donyec-medence feletti ellenőrzés szárazföldi folyosót nyit a Krím felé, és érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit, valamint ,4 . az ukrán agrár- és kohászati export jó részét megvalósító fekete-tengeri kikötőket. „Úgy tűnik, most az egész világ ellen harcolunk, csakúgy, mint a nagy honvédő háborúban, amikor egész Európa, az egész világ ellenünk volt. És ez most is így van, ők soha nem szerették Oroszországot. Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni” - mondta Minnyekajev. Közben Maia Sandu moldáv elnök átadta az első iratokat az unió képviselőjének, amelyek szükségesek országa uniós csatlakozásához. A tábornok által felvázolt elképzelés merész annak függvényében, hogy már most óriási az oroszok embervesztesége. Egy Kreml-közeli lap 13 ezer orosz halott katonáról posztolt, majd hamar törölték is az írást. A Kreml-közeli Readovka nevű lap jelezte, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint 13 414 katona halt meg eddig Ukrajnában, és van 7000, akinek nem tudni a hollétéről. Azt is közölték, hogy 116 matróz halt meg a Moszkva hajón, és több mint 100 katonát eltűntként kezelnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök stábjának egyik tanácsadója elismerte, az orosz erők csütörtökön 42 falut foglaltak el a donyecki régióban, de szerinte ezeket az ukrán hadsereg vissza tudja foglalni. Korábban az ukrán elnök arról beszélt, hogy országszerte már ezer települést szabadítottak fel, de a megszállt helyek száma ennél nagyobb. Ukrajnának havi 7 milliárd dollárra van szüksége, hogy ellensúlyozza a háború okozta gazdasági veszteségeket - közölte Zelenszkij a Világbank tanácskozásának megküldött videóüzenetében. Az elnök kijelentette, a világnak haladéktalanul ki kell zárnia Oroszországot a nemzetközi pénzügyi intézményekből, és sürgette az államokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Moszkvával. Beszélt arról is, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádjával Oroszország elzárta az ukrán export útját, ami veszélyt jelent az élelmezés biztonságára. David Malpass, a Világbank elnöke 60 milliárd dollárra becsülte az orosz hadművelet következtében az ukrán infrastruktúrában és épületekben eddig keletkezett károkat. Újabb amerikai fegyverek Az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának, hogy ezzel segítse a kelet-európai ország küzdelmét az orosz erők elleni harcban - jelentette be Joe Biden amerikai elnök. Az elnök szerint a segélyt „közvetlenül a szabadság frontvonalába” küldik. Biden azt is bejelentette, az összes orosz kötődésű hajót kitiltják az USA kikötőiből. Az amerikai védelmi tárca (Pentagon) szerint a mostani segítség várhatóan egyebek mellett 72 darab nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet, 144 000 tüzérségi töltényt, és legalább 120 darab Phoenix Ghost nevű taktikai drónt tartalmaz. A drónokat egyszeri támadásra fejlesztették ki, használat után megsemmisülnek. Természetesen arra is használhatók, hogy képeket küldjenek a megfigyelt terepről. A 72 db 155 milliméteres tarack akár egy önálló tüzérzezred létrehozására is elég, vagy akár 9 gyalogoszászlóalj támogató tüzérütegeként is hasznosíthatják. Mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amelyekkel képesek lesznek akár 35 km-es távolságban lévő célpontokat is eltalálni. Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is „nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot”. Az amerikai kormány több milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. Franciaország Milan típusú páncéltörő rakétákat és Caesar típusú önjáró lövegeket szállít Ukrajnának - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök. Párizs eddig nem árulta el, milyen típusú fegyvereket szállít Kijevnek, csak annyit közölt, 100 millió euró értékben adományozott felszerelést Ukrajnának. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy Oroszország kibertámadásokat fontolgat az Ukrajnának támogatást nyújtó országok ellen - figyelmeztetett az USA, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Uj-Zéland hírszerzési szövetsége, a Five Eyes. A hírszerzési értesüléseket megosztó hálózat szerint Moszkva kiberbűnözői csoportokkal is együttműködhet, hogy kormányok, intézmények, cégek ellen hajtsanak végre támadásokat, sőt, egyes ilyen csoportok nyilvánosan támogatásukról biztosították az orosz kormányt. A Five Eyes úgy véli, az orosz állam által finanszírozott kiberbűnözők képesek behatolni informatikai rendszerekbe, kártékony szoftvereket telepíteni és nagy mennyiségű adatot eltulajdonítani, miközben rejtve maradnak. Orosz kényszersorozás Kényszersorozásba kezdtek az orosz megszállók Herszonban az ukrán vezérkar szerint. Azt állítják, az orosz hadsereg bejelentette az ott élő férfiak mozgósítását. Herszon városát és a megye nagy részét a háború első napjaiban szállták meg a Krímből kitörő orosz alakulatok, azóta egyre fokozzák az ukrán lakosság elnyomását, illetve a hírek szerint április 27-re „népszavazást” készítenek elő a megye „függetlenségének”, egy újabb szakadár „népköztársaság” kikiáltásának céljából. Zelenszkij azzal vádolta Oroszországot, hogy a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja függetlenségéről tartott népszavazásokat el akarja csalni. „Arra kérem Ukrajna déli régióinak - Herszon és Zaporizzsija - lakosait, legyenek nagyon óvatosak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat adnak a betolakodóknak. Ha megkérnek, tölts ki néhány kérdőívet, add meg az útlevéladataidat, akkor tudnod kell, ez nem fog rajtad sokat segíteni” - mondta. „Ha valaki új annektálást akar, az újabb erőteljes szankciókat vonhat maga után Oroszország ellen. Olyan szegénnyé teszi ezzel Oroszországot, amilyen az 1917-es polgárháború óta nem volt” - mondta. Oroszország azt tervezte, a megszállt területekről elhurcolt ukránokkal új nagyvárosokat építtet Szibériában - mondta Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter „Szibéria új' városairól” címmel jelentetett meg cikket 2021. szeptember 6-án. Akkor kevesen figyeltek fel rá, „de mi odafigyelünk az ilyesmire” - mondta Danilov, aki szerint Sojgu terve szerint 3-5, nagyváros építését végeztették volna el az ukránokkal. (MTI.Tx, 444,Npsz) Katonásdlt játszó kisfiú Csernyihivben. Túl élethűek a feltételek... (TASR/AP) Sztárépítész újjáépítené Harkivot Felajánlotta segítségét Norman Foster világhírű brit építész a háborúban súlyos károkat szenvedett Harkiv újjáépítéséhez. A szecessziós épületeiről ismert kelet-ukrajnai város újjáépítésére vonatkozó tervét videókonferencián ismertette a 86 éves építész Ihor Terehov harkivi polgármesterrel. Harkivban, amely Ukrajna második legnagyobb városa, az épületek egynegyede pusztult el. Az egyebek mellett a berlini Reichstagot újjáépítő és a londoni Millennium-hidat megtervező Foster azt mondta, a világ legjobb elméit és tehetségeit gyűjtené össze a tervezés, az építészet, a dizájn és a mérnöki munka terén, hogy haladéktalanul megkezdődhessen Harkiv újjászületése. A sztárépítész elképzelése szerint megterveznék a jövő városát, amelyben a múlt legbecsesebb örökségét a legjobb és a legkörnyezetkímélőbb infrastruktúrával és épületekkel ötvöznék. ~ (MTI)
