Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-23 / 93. szám
www.ujszo.coml 2022. április 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Vörös posztó Nem kell Kollárnak a magyarkártyához nyúlni Moszkva bírálatához LAMPL ZSUZSANNA Már említettem, hogy tagja vagyok egy kutatócsoportnak, amely politikai jellegű álhírekkel foglalkozik. A kutatási terv létrehozói kiválasztottak öt olyan közismert témát, amelyeknek szerintük nincs valóságalapjuk, ennek ellenére mint vörös posztóval a bikát, mindig fel lehet velük hergelni a népet. Az egyik, hogy a szlovákiai magyarok biztonsági kockázatot jelentenek Szlovákia számára, mert vissza akarják állítani a Trianon előtti határokat. Nos, ez a rajtam kívül szlovákokból álló kutatócsoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a többi álhírrel együtt a magyarkártyáról is bebizonyítsa, hazugság. Akik ilyenen ügyködnek, jóakaratú emberek, hiszen munkájukkal a szlovák-magyar kapcsolatok erősödését szolgálják. S manapság nagy dolog, ha valaki nem a széthú. zást és ellenségeskedést gerjeszti, hanem a békét és az egymáshoz való közeledést segíti. Persze felmerül a kérdés, van-e értelme ennek a munkának, ha bármikor jöhet egy politikus vagy más közvélemény-formáló személy, aki akár egyetlen durva mondattal képes visszafordítani a jószándékú erőfeszítések eredményét. Már 1989 decemberében elterjesztették valakik a valótlan hírt, hogy a magyarok autonómiát akarnak, ami a köztudatban azonos volt a határrevízióval. S ezt azért tették, hogy megbontsák a rendszerváltó szlovák-magyar erők egységét. Aztán később jött Slota, majd sokan mások, talán kevésbé emlékezetesek, de ugyanolyan kártevők. Legutóbb pedig Boris Kollár. Egy politikai elemző persze elmagyarázta, hogy bár nem volt szerencsés dolog, hogy Kollár Szlovákia Orbán által való felparcellázásával riogatott, de ezzel valószínűleg csak Oroszországgal szembeni kritikáját és a Fidesz győzelme miatti aggodalmát akarta kifejezni. Nem is tudom. Ami az Oroszországgal szembeni kritikát illeti, most igazán semmi akadálya annak, hogy ezt nyíltan megtegye, nem kell Nagy-Magyarország narratívába burkolni. Ami pedig a Fidesz győzelmét illeti, a szlovák parlament elnökének miért kell emiatt aggódnia? Mi köze hozzá? S az sem világos, ha azt elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnából leszakítsanak egy részt, akkor azt miért nem érti, hogy Magyarországnak miért nem ünnep a Trianon. S még egy dolog: mindig fenntartásokkal kezelem, amikor mások mondják el, mire gondolt az illető. Ilyenkor eszembe jut egy részlet az egyik Beethovenről szóló filmből. A zeneszerző rajongója lelkesen magyarázza, milyen nemes érzelmeket akart a mester kifejezni az egyik zenéjével. Beethoven meg csüggedten hallgatja, aztán csak annyit mond, hogy teljesen másképp volt. Zuhogott az eső, eltört a kocsitengely és neki csak az járt a fejében, hogy lekési a szeretett nővel való randevút. Mindnyájan jobban járnánk, ha Kollár is inkább randevúzáson törné a fejét, mert ehhez biztosan ért. A magyarkártyát meg hagyja meg nekünk, tudósoknak. Egyébként pedig egyetértek Németh Titusszal, a keddi tüntetés szervezőjével - akit gyerekkora óta ismerek, aki rendes, becsületes szülők rendes, becsületes gyereke -, hogy tiltakozni kell a magyarellenes hangulatkeltés ellen. Putyin új rakétafegyvert tesztelt, állítólag nincs ellenszere Az orosz védelmi tárca szerint a Szármát a világ legnagyobb hatáerejű ás legnagyobb hatátávolságú rakétája, Putyin szerint a teszt „elgondolkodtatja Moszkva ellenségeit". Oroszoroszág végrehajtotta az első tesztindítást a Szármát interkontinentális rakétával az Arhangelszk melletti kísérleti űrrepülőtérről. A Kreml szerint a silóból indított rakéta az indítás összes célját teljesítette, a tervezett értékeket a repülés minden szakaszában megerősítették, a tesztblokkok pedig elérték a célterületet a Kamcsatka-félszigeten lévő Kúra gyakorlótéren. Archangelszk északon, a finn határ közelében fekszik, Kamcsatka pedig Oroszország másik végén, Japánnál is messzebb, durván 5000 kilométer köztük a távolság. Az orosz védelmi tárca szerint a Szármát a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája. Atomtöltet célba juttatására is képes. A minisztérium közölte, hogy a krasznojarszki rakétakomplexumban már folynak az előkészületek a fő rakétaezred új rakétarendszerrel való átfegyverzésére. A fejlesztés alatt álló Szármát a Vojevoda helyét veszi át. Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a hadseregnek, szerinte a fegyver képes legyőzni minden modern rakétavédelmi eszközt. „A világon nincsenek és még sokáig nem is lesznek hasonló fegyverek. Ez a valóban egyedülálló fegyver erősíteni fogja fegyveres erőink harci potenciálját, biztosítja Oroszország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben, és elgondolkodtatja azokat, akik a féktelen és agresszív retorika hevében megpróbálják fenyegetni hazánkat” - hangoztatta. Putyin szerint a Szarmatot kizárólag orosz gyártmányú egységekből és alkatrészekből építették meg, így lehetséges a belföldi sorozatgyártás és a gyors rendszerbe állítást. A Szármát nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta 10 vagy több robbanótöltettel szerelhető fel az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint. Évek óta fejlesztik, ezért a tesztindítása nem okozott meglepetést a Nyugat számára, de különös hangsúlyt ad neki, hogy az orosz háborúskodás alatt történt. (mti, úsz) Drágaságom! NYERGES CSABA Azok voltak a szép idők, amikor csak a kedvest szólítottuk így. Ma már szinte mindenhez hozzátehetjük, hogy drágaságom! A mindennapi kenyerünkhöz, a legszükségesebb dolgok bevásárlólistájához, a napi éttermi menühöz, az autócseréhez. Mindenhez. Az elmúlt hetek, hónapok híradásaiban egyre többször bukott felszínre az elszabadult infláció, és sorjáznak a bejelentések arról, hogy éppen hol, hogyan, milyen százalékban gyorsul tovább az árak emelkedése. A balatoni nyaralás például 15-20 százalékkal drágulhat az idei szezonban, és azért csak ennyivel, mert valamilyen szinten csak-csak a kereslet szabja meg az árakat. Pedig az égető munkaerőhiány miatt a szakma természetesen drasztikusabb áremelést szeretne. Ráadásul az élelmiszer- és az energiaárak egekbe szökése a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban is óhatatlanul érződni fog. Közben az ember úgy érzi, zongorázni lehet a különbséget a hivatalosan bejelentett és az érzékelt drágulás között. A mi fogyasztói kosarunk mintha jóval többe kerülne, mint az állam által összeállított. Ezzel együtt az ipar és a kereskedelem területén mostanában egyre több gyártó vonja vissza perspektivikus ajánlatait, és tér át a rövid távú árképzésre. Találkozhatunk Európában olyan üzletláncokkal, amelyek ingyenes magazinjaikban már nem is tüntetnek fel árakat. Az autókereskedések honlapjain az új autók várható gyártási idejével együtt az árak is nőnek. Ugyanez igaz a használtautó-piacra. Ha pedig nem vagyunk elég éberek, és nem frissítjük időről időre a lakóingatlanunkra kötött biztosításunkat, nagyon pórul járhatunk. Mert az az ingatlanérték, ami a tíz éve kötött kötvényünkben szerepel, jó, ha a mai piaci érték felét betakarja, a Duna jobb partján legalábbis. Ezért aki nem tette meg mostanában, gyorsan hívja a biztosítási ügynökét. Ugyanakkor vakarhatjuk a fejünket, ha hozzá szeretnénk segíteni gyerekeinket az első lakáshoz. Közben a kormányok próbálják így-úgy támogatni a nehéz helyzetbe jutó családokat. Magyarországon ilyen szempontból jókor jött a választás, mert a kampányban kinyitották a csapokat. Úgy is mondhatnám, hogy igazi költségvetési csőtörés volt, és tengernyi lé elfolyt. Más kérdés, mi várható ezután. Meglesz-e ennek a böjtje? Mindenesetre már a koronavírus-járvány is drasztikusan megnövelte világszerte az éhezők számát, ezt hatványozza most az elhúzódó háború hatása. Minél tovább tart, annál több lesz az áldozat, és annál nagyobb a szenvedés. Világszerte pedig a háborúval járó gazdasági visszaesés. A gazdagabb országok lakossága, ahol kétszer-háromszor-tízszer nagyobb az átlagkereset, mint nálunk, miközben ugyanannyiba kerül a kenyér, biztosan könnyebben átvészeli ezeket a hónapokat, éveket. Apropó, kenyér. Ha nem vagyunk elég gyorsak, mire levesszük a polcról és a pénztárhoz érünk vele, akár tíz százalékkal is felmehet az ára. Úgyhogy ennek a 400 csapásnak talán egyetlen jó oldala van, a kényszerű közért-fitnesz. Miközben kocogunk a kenyérrel a kasszához, kicsit fittebbek leszünk. FIGYELŐ Kulturális örökség lett a kilőtt cirkáló A víz alatti ukrán kulturális örökség részévé nyilvánították az elsüllyesztett Moszkva cirkálót. Az UNESCO szabályai szerint az ukrán felségvizek határain belül az emberi tevékenység következtében a tengerfenékre süllyedt dolgok ukrán tulajdonnak számítanak. Az ukrán sajtóban legalábbis ezzel a felvezetéssel írták meg, hogy a fekete-tengeri orosz flotta kilőtt zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót hivatalosan felvették a „víz alatti ukrán kulturális örökség” listájára, 2064-es sorszámmal. A hírt megerősítette az ukrán védelmi tárca Facebook-oldala. A Moszkva a Fekete-tengerben valaha elsüllyedt legnagyobb hajó a maga 186 méteres hoszszával, vagyis majdnem akkora, mint 2 focipálya. A brit hírszerzés információi szerint Odeszátöl mintegy 80 tengeri mérföldre, azazl50 kilométerre sülylyedt el, a tenger ott 45-50 méter mély. Ukrán sajtóhírek szerint a Moszkva elsüllyedésének feltételezett helyszínén feltűnően nagy az orosz flotta mentő- és búvárhajóinak aktivitása. Az ukrán fél úgy tudja, az oroszok holttestek, titkosított dokumentumok és értékes fegyverrendszerek - például Vulcan osztályú, hajó elleni rakéták - után kutathatnak a mélyben, ezeket egyébként nukleáris robbanófejekkel is fel lehet szerelni. A cirkáló legénysége 510 fős volt, közülük néhány tucatnyi tengerész veszíthette életét. Pontos számot egyelőre nem tudunk, Moszkva ugyanis nemes egyszerűséggel eltűntnek nyilvánította a tengerészeket, a kétségbeesett szülők hívásaira sem ad érdemi választ. Az ukrán kormány és az ukrán nép a háború kezdete óta óriási kreatív energiákat mozgatott meg azért, hogy védelmi erőfeszítéseit a világ közvéleménye ne pusztán támogatandónak, hanem „menőnek” is tartsa. Ezért kapott hivatalos postai bélyeget a Kígyó-szigetet védő egység, saját népdalt a török Bayraktar TB2-es drón, plüssfigurát az amerikai Javelin vállról indítható páncélelhárító rakéta, emellett ikonikussá és szinte divatcikké vált Volodomir Zelenszkij elnök olívazöld katonai pólója. És végül az ukrán traktorok által elvontatott orosz nehézpáncélosökról készült képek is a közösségi háló sztárjai lettek. (444, Tx. só)
