Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-22 / 92. szám
www.ujszo.coml 2022. április 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 • • Üzenet a tolvajnak Akiktől már nem lehet elvenni semmit, azoknak már csak adni szabad SZÁZ ILDIKÓ Nem menti fel tette alól a tolvajt, ha nem ismeri személyesen áldozata hányatott sorsát, nehéz életútját. Előre is elnézést kérek azoktól az olvasóktól, akik az erőszakmentes konfliktuskezelés hívei. De én ezt az embert úgy orrba vágnám vagy fenéken billenteném, hogy megemlegetné! Holott túl vagyok néhány konfliktuskezelés-tanfolyamon és békéltetőként is van némi gyakorlatom. Meg kellene értenem a tolvaj lelki világát, azon nyomasztó vagy kényszerű körülményeket, amelyek hatására odaállt a földszinti íakás ablakához és egy erőszakos mozdulattal belökte. Körülnézett, felmérte a konyhaasztalon lévő holmik értékét, meg se rettent, amikor meglátta valamivel arrébb a rengeteg gyógyszeresfiolát, a speciális fertőtlenítő eszközöket. Lazán szétnézett, mint egy bolhapiacon, keresett, kutatott, válogatott. Napok óta forr bennem az indulat, és nem bírok napirendre térni a történtek felett, mert amikor meglátogattam egy megannyi gonddal és betegséggel küzdő családot, azzal a hírrel fogadtak, hogy tolvaj járt náluk. Még a lépteit is hallották, jó ideje figyelhette őket odakintről. Egy felnőtt ember derékmagasságában lehetnek a lakás ablakai, mégis félelmetes, ha visszaélnek az itt lakók kiszolgáltatottságával. Lopni csaknem lehetetlen onnan, ahová már csak adni és hozni szabadna! Mert elvenni tőlük az illetéktelenül behatoló már csak egy valamit tud, a békéjüket. Megfosztja a beteg családtag miatt folyamatosan aggódót, amúgy is éberen alvót a pihenéstől, az álom adta menedéktől. Azoktól a merész álmoktól, hogy egyszer a gyógyulás biztos ösvényére léphetnek, és onnantól kezdve kitárul féltve gondozott kis kincsük előtt a világ! Érkezésemkor éreztem, ahogy pókhálóként még mindig félelem szövi át a szűk folyosót, a szerényen bútorozott szobák sarkait, minden kis résbe behatol, és nem enged szabadon lélegezni, mosolyogni. Akarva-akaratlanul is rávetítettem a történteket a jelenlegi helyzetre, mert csaknem minden otthonban félelem honol a háborús hírek hallatán. Talán nincs is olyan település, ahol ne adtak volna menedéket ukrán anyáknak és gyerekeiknek, akik közül néhányan már végérvényesen otthontalanok, hadiözvegyek és félárvák lettek. Amikor azt olvasom a kommentek özönében, hogy ők aztán nem segítenének, mert rajtuk sem segít senki, mindig elképzelem, ahogy a karosszék nyugalmából, szőnyegezett, meleg otthonuk biztonságából kiszólnak egyesek. Üzenetem nekik is szól. Akiktől már nem lehet elvenni semmit, mert már mindenük odalett, azoknak már csak adni szabad, legyen az szép szó, együttérzés, támogatás, megélhetési lehetőség, jövőkép. Üzleti érzék (TASR/AP-felvétel) yy két éve Robert Fico egy parlamenti ülésen élesen bírálta Igor Matovicot, mire az akkori kormányfő sokatmon- I dóan vágott vissza: jobb lesz, ha csendben várja, mikor kopogtat nála a bűnüldöző ügynökség, a NAKA. Mára közel kerültünk ahhoz, hogy Matovié fenyegetése valóra váljék. Tegnapelőtt jelentették be, hogy Róbert Ficót és Robert Kalinákot bűnszervezet megalakításával, hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítják, valamint adótitkok megsértésével Andrej Kiskát és Matovicot igyekeztek lejáratni. Egyelőre az egykori belügyminisztert állították elő, az exkormányfo esetében viszont képviselői mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni a törvényhozástól. Ezért rendelhették be Ficót csak jövő keddre kihallgatásra, mert addig a képviselők dönthetnek a kérelemről. Hacsak a főügyész nem áll elő valamilyen váratlan húzással. Fontos rendőrségi információk hiányában korai bármilyen következtetéseket levonni a NAKA egyik legnagyobb, egyben legkockázatosabb akciójáról. Ha összerakjuk az eddig napvilágra került tények és események mozaikját, indokoltnak tűnhet a bűnüldözők lépése. A több tucat letartóztatott, korábban fontos állami pozíciót betöltő személy - akik főleg a Smer, néhányan a Szlovák Nemzeti Párt jelöltjei voltak - közül többen beismerő vallomásokat tettek. így rajzolódott ki a nyilvánosság előtt az általuk működtetett korrupciós háló képe, amelynek a szereplői eurómilliókat vágtak zsebre, fontos döntéshozókat fizettek le. A Fico-rezsim idején a hajuk szála sem görbült, hiszen a rendőrséget az eddigi információk alapján Norbert Bödör tartotta szemmel, Tibor Gáspár pedig országos rendőrfőkapitányként főleg a Smer vezéreinek igényei alapján irányította. A nagy kérdés nem az, hogy Fico és Kalinák tudott-e ezekről a korrupciós összefonódásokról. Csak a nagyon naivak és a Smer elvakult hívei hihetik, hogy ezekről fogalmuk sem volt, és minden piszkos ügy a hátuk mögött zajlott. A nyomozók minden bizonnyal azt firtatták, mennyit tudtak ezekről a Smer vezetői, s mennyiben voltak haszonélvezői a nagy öszszegeket vándoroltató korrupciós láncolatnak. Az úgynevezett vezeklő tanúk nyilván sokat csiripeltek a nyomozóknak. Ám azt a bíróság dönti el, beismerő vallomásaik hitelesek-e, s ezeken felül a rendőrségnek vannak-e további, a két megvádolt politikus ellen egyértelmű, terhelő bizonyítékai. Tomás Gális szlovák publicista szerint figyelmeztető lehet, ami 22 évvel ezelőtt történt: Vladimír Meciart nagy dirrel-durral előállították, aztán kellő bizonyítékok híján, sokak megrökönyödésére kénytelenek voltak felmenteni őt még a gyanú alól is. Ilyen döntésben bízik Fico és Kaliflák, valamint az ugyancsak megvádolt Marek Para, a Smer udvari ügyvédje. Az ellenzéki párt elnöke váltig hangoztatja, hogy a volt két kormánypárt vizsgálati fogságban levő vagy szabadlábon védekező emberei Matovic és Mikulec belügyminiszter bosszújának áldozatai. Fico szerint ugyanolyan kíméletlen koncepciós per folyik ellenük, ugyanúgy meg akarják semmisíteni a politikai ellenzéket, mint a múlt század harmincas éveiben a hitleri Németországban. Hozzáteszi, ezzel a cirkusszal a kormány igyekszik elterelni a közfigyelmet arról az egyre nagyobb közfelháborodást kiváltó tényről, hogy a kormánykoalíció képtelen hathatós megoldást találni a megélhetési költségek drasztikus növekedése miatt bajbajutott százezreknek. Eduard Heger kormányfő ezt azonnal cáfolta és közölte, a bűnüldözők autonóm módon, nem politikai nyomásra cselekednek. Amiben - Maros Zilinka és Daniel Lipsic, továbbá a rendőrség egyes alakulatai közötti csatározást ismerve - Fico hívei, de kormánypárti szavazók is kételkednek. Az elkövetkező napok, hónapok, talán évek döntik el, melyik tábor tamáskodása indokolt. A Donbasz elfoglalása élet-halál kérdése a Kreml számára Az orosz hadsereg teljes erejével a kelet-ukrajnai Donbasz régió meghódítására fókuszál. Donyeck és Luhanszk megyét már 2014-ben megkísérelte elfoglalni az orosz szeparatisták révén, akkor egyharmaduk került az oroszbarát alakulatok kezére. „A háború előtt az ukrán hadsereg körülbelül fele a Donbasznál állomásozott, a szeparatistákkal szembeni frontvonalon, ezt a vonalat tartották. Ennek az ukrán főerőnek a bekerítése az orosz hadműveletek egyik célja. A másik, hogy megszerezze Donyeck és Luhanszk megye teljes területét” - mondta Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. A bekerítését úgy kell elképzelni, mint egy harapófogót: az orosz erők déli szárnya Donyeck mellől indulna észak felé, az északi szárny Harkiv mellől délre - ez 500 kilométeres frontvonalat jelent. A hadművelettel körbezárhatnák az ukrán haderő közel felét - azonban ezt addig nem lehet elindítani, amíg a végsőkig ellenálló Mariupolban harcok folynak. Miért olyan fontos Donbasz az oroszoknak? Egyrészt a háborúban a moszkvai vezetés egyelőre nem érte el a célját. Nem sikerült Ukrajnát elfoglalni egy villámháborúban, de eredményt kell felmutatni Vlagyimir Putyin elnöknek. A Kreml eredeti célja az volt, hogy egyszerre hódítsák meg az ország északi, déli és keleti részét, azonban kudarcot kudarcra halmoztak: komoly veszteségek árán kénytelenek voltak visszavonulni a Kijev környékéről. Kelet-Ukrajna elfoglalása azért is fontos Moszkvának, mert jelentős stratégiai előnyökkel járna. Ukrajna szén- és acéltermelő területei végig az orosz határ mellett húzódnak, egészen az ostromlott Mariupol kikötővárosig. Ez a régió az ukrán hazai össztermék közel 20 százalékát adja, az ország többi része nagyrészt mezőgazdaságra épül. Tehát a Donbasz nemcsak nyersanyagokban gazdag, hanem iparilag is fejlett. A keleti rész bekebelezésével teljesülne az orosz elnök néhány ideológiai célja is. Donbasz eleve Oroszország szíveként jelenik meg a moszkvai propagandában. Jelezzük, szó sincs ún. ősi orosz földről, ugyanis a térség két nagyvárosa alig 200 éves, ráadásul britek alapították: Donyecket egy walesi vasmester alapította 1869-ben, Luhanszkot pedig 70 évvel korábban egy skót iparos. Ha sikerülne legalább ezeket orosz ellenőrzés alá vonni, akkor Putyin győzelemként adhatná el odahaza a háborút május 9-én, az orosz nemzet politikai-katonai naptárának legjelentősebb dátumán. Az ünnep a Szovjetunió 2. világháborúban Németország felett aratott győzelmének évfordulója. Olyankor a moszkvai Vörös téren impozáns katonai díszszemlét tartanak, s ha bevennék Donbaszt, lenne mit ünnepelni. Csakhogy a 2. világháború utáni legvéresebb európai ütközetekre kell felkészülni. A Kijev környékéről Donbaszba visszatérő orosz erőket a legjobb esetben is csak összefoltozták, más, megfogyatkozott egységek katonáival töltötték fel. A katasztrofális orosz katonai morálról és az állandó logisztikai problémákról szóló jelentések azt mutatják, hogy az orosz egységek tényleges harci ereje nem átütő. Ezen az új parancsnok kinevezése sem okvetlenül segít. A Kreml új hadszíntérparancsnokot nevezett ki, Alekszandr Dvornyikov tábornokot, az orosz hadsereg korábbi grozniji és Szíriái parancsnokát, aki az ottani brutális taktikáiról hírhedt. Már önmagában ez jelzi, hogy az ukránok nem számíthatnak könyörületre. Az orosz tűzerő koncentrációja és a nagyobb létszám kimerítheti az ukrán állásokat, de ennek is óriási ára lesz. A donbaszi nyílt terep komoly előnyt kínál az ukrán védőknek, ugyanis akár több tucat katonából álló szakasz, akár páncélozott járművekkel teli zászlóalj próbál előrenyomulni, olyan területeken kell átkelnie, ahol nincsen fedezék. Márpedig az ukránok bebizonyították, hogy az orosz erők feltartóztatásában hatásos a stratégiájuk: lerombolják a saját infrastruktúrájukat, például gátakat, hogy árvizet okozzanak, hidakat, utakat. Az sem mindegy, hogy a nyugati fegyverellátás mennyire lesz gördülékeny. Az USA már nehézfegyverzetet, nagy teljesítményű ágyúkat küld, sőt a korábban tabunak számító repülőket, helikoptereket. A rettegett Javelin páncéltörők és a helikopterek rémének számító Stingerek mellett érkeznek a Switchblade öngyilkos drónok is - a sufnituningolt orosz tankok kezelőinek legnagyobb rémületére... Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abban bízik, ha elég fegyvert kap, akkor a jelenlegi patthelyzetet győzelemre tudja váltani. Az oroszok győzelme a térségben rémisztő üzenet lenne a Nyugatnak, és megmenthetné Putyin háborús céljait, míg egy vereség történelmi kudarcot jelentene az orosz elnök számára. (hvg, Tx, 444, atv, shz) Bosszú? g // ■ ■■■■■ / A SZILVÁSSY JÓZSEF
