Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-22 / 92. szám
8 KÜLFÖLD 2022. április 22. | www.ujszo.com Putyin parancsára blokád alatt az acélmű Friss sírok a Kijev közeli Irpinyben. Az orosz hódítók nyomán mérhetetlen pusztulás és tragédiák sora marad. [TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az oroszok szerint elfoglalták a végsőkig ellenálló Mariupol kikötővárost, Putyin elnök parancsára a védők kezén levő Azovsztal acélművet pedig blokád alá vették. A keleti luhanszki régió túlnyomó része már az agresszor uralma alá került. Eddig több mint 5 millió ember menekült el Ukrajnából. Az orosz védelmi miniszter bejelentette, elfoglalták Mariupolt, a „helyzet nyugodt”. Szergej Sojgu közölte, hogy több mint 142 ezer civilt kimenekítettek, csaknem 1500 ukrán katona feladta magát, és több mint 2000 tovább védi az Azovsztal acélipari gyárat. Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a „sikeres felszabadításhoz”, közölte az Interfax orosz hírügynökség. A Reuters szerint maga Putyin utasította a helyszínen lévő orosz erőket, hogy ne rohamozzák meg az Azovsztal acélműveket, a várost védő ukránok utolsó bástyáját, hanem vonják inkább blokád alá, hogy „egy légy se” juthasson ki onnan. Tette ezt állítólag azért, hogy amennyire lehet, szavatolja saját katonái biztonságát. Putyin állítólag garanciát vállalt arra, hogy megkímélik a gyárban tartózkodók életét, ha feladják magukat. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy csak négy evakuációs busznak sikerült elhagynia szerdán Mariupolt a humanitárius folyosón kereszült, vagyis a tervezett 6000 embernek csupán a töredéke jutott ki a városból. Meghalt egy idős nő, aki túlélte Mariupol náci megszállását a második világháborúban, közölte az ukrán külügyminisztérium. A 91 éves Vanda Obiedkova egy áram, víz és fűtés nélküli óvóhelyen hunyt el. Népszavazás Herszonban A Korrespondent.net híre szerint az oroszok április 27-én népszavazást rendezhetnek Herszonban. A dél-ukrajnai nagyvárost még március elején vette be az agresszor, azóta több alkalommal is felmerült, hogy az ismert krími, donyecki és luhanszki minták alapján itt is referendumot szervezhetnek a „függetlenedésről”, létrehozva egy újabb „népköztársaságot” Ukrajna területén. A február 24-e óta tartó háború közvetlen előzménye a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” elismerése, illetye a velük sebtében megkötött együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények aktiválása volt. A herszoni népszavazás - melynek eredménye nem lehet kérdéses - a fenti példák alapján azt jelentheti, Moszkvának annak ellenére sem áll szándékában „visszaadni” a vonatkozó területeket Ukrajnának, hogy az utóbbi időben a retorikájában kifejezetten az egykori Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének „felszabadítása” szerepel az első helyen. A népszavazási ívek nyomtatása, ha igaz, már elkezdődött a Herszon megyéhez tartozó Nova Kahovkában. Szovjet zászlók lobognak Szovjet zászlókat lehet látni több helyütt is az oroszok által elfoglalt ukrán területeken, írja a CNN. Ez összefügghet azzal, hogy közeleg az oroszoknak fontos és szimbolikus május 9., a 2. világháborús győzelmük dátuma, amely ünnepnap, amelyen győzelmi napi parádékat is tart Oroszország. A brit védelmi minisztérium tegnapi jelentése szerint Oroszország valószínűleg jelentős sikereket szeretne felmutatni az éves május 9-i győzelem napi ünnepségeket megelőzően. Ez befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan és erőteljesen próbálnak meg műveleteket végrehajtani az említett dátum előtt. Az orosz erők jelenleg a donbaszi állomáshelyekről Kramatorszk felé nyomulnak, amelyet továbbra is folyamatos rakétatámadások érnek. Az orosz légi tevékenység továbbra is magas szintű, mivel Oroszország arra törekszik, hogy szoros légi támogatást nyújtson a kelet-ukrajnai offenzívához, hogy megsemmisítse az ukrán légvédelmi képességeket. A luhanszki régió 80%-a orosz ellenőrzés alatt áll, állítja a terület ukrán katonai kormányzója. Szerhij Hajdaj, a megye katonai vezetője hozzátette, ha Ukrajna nem tanúsít ellenállást, akkor „Oroszország biztosan nem fog megállni, és tovább fog nyomulni”. A tisztviselő szerint az orosz hadsereg széles frontvonalon harcol, míg az ukrán hadsereg városokban vett fel védelmi állásokat: „Megpróbálják bekeríteni a csapatainkat, de eddig nem jártak sikerrel. Jól haladunk a felszerelésük megsemmisítésével”. Hajdaj azt is mondta, nagyon súlyos a helyzet a régióban: „Luhanszk egész területét lövik, nincs biztonságos város. Az orosz hadsereg nyomul előre bármi áron, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Ez már a második hónap, hogy az emberek lényegében a föld alatt élnek.” Hajdaj a háború esetleges végéről azt mondta, talán egy politikai megállapodás révén megszűnhetnek az ellenségeskedések. Viszont úgy gondolja, nehéz bízni az oroszokban: „Állandóan hazudnak. Mindenki tudja, hogy az oroszokkal kötött megállapodás annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatják.” Izjum is pokollá válhat A BBC azokról a félelmekről ír, melyek szerint a Donbasz kapujának is hívott Izjum városa hasonló sorsra juthat, mint az a Bucsa, ahol tömegsírokat és más, népirtásra utaló jeleket talált a települést felszabadító ukrán hadsereg. Izjum az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkivtól délkeletre fekszik, nem messze a szeparatisták által ellenőrzött ún. Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok területétől. Sokáig heves harcok dúltak a város környékén, mígnem április 1-jén beszámolók szerint az oroszok teljesen elfoglalták volna. Izjum kontrollja kulcsfontosságú ahhoz, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló ukrán erőket bekerítse az orosz hadsereg. Bár az orosz katonák bevonulása előtt végrehajtottak evakuálásokat, még mindig körülbelül 10-15 ezer ember tartózkodik Izjumban. A város alpolgármestere hozzátette, a lakóépületek csaknem 80 százaléka megsemmisült, a vasúti összeköttetést pedig teljesen elvágták. Kritikusok a Kremlben Az oroszországi hatalom csúcsain, így a Kremlben is létezik ellenállás Vlagyimir Putyin háborús terveivel szemben, de a többség egyelőre stabilan támogatja az orosz elnököt - derül ki a Bloomberg amerikai hírügynökség elemzéséből, aminek különlegessége, hogy az orosz kormányzat és a nagy állami cégek 10, kulcspozícióban ülő forrásával beszéltek a készítésekor. A Bloomberggel szóba álló orosz vezetők katasztrofális hibának tartják a háborút, ami hosszú évekre vissza fogja vetni az ország fejlődését. Vagyis a Putyin-rezsim legmagasabb köreiben is jelen van a kritikus szellem. Viszont ezek a kritikusok elismerték, hogy igencsak kisebbségben vannak az elnök környezetében. A tíz megkérdezett közül többen is osztották azt a félelmet, hogy ha Putyin úgy érzi, végképp elakadhat az általa történelmi jelentőségűnek tartott hadjárat, elrendelheti taktikai atomfegyverek bevetését is. Ezek az interkontinentális ballisztikus rakétákra szerelt, ún. stratégiai atomfegyvereknél kisebb, de ugyanolyan elven működő bombák és rakéták. A bennfentesek szerint az orosz elit köreiben továbbra is általános Putyin háborújának támogatása. Nemcsak a hivatalos megnyilatkozásaikban, hanem a színfalak mögött is elfogadják azt a Kreml által terjesztett narratívát, hogy a Nyugattal való összecsapás elkerülhetetlen, és hogy az orosz gazdaság képes lesz alkalmazkodni a szankciókhoz. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint az orosz-ukrán háború miatt már 5 020 000 ember menekült el Ukrajnából. Ebben benne van több mint 218 ezer külföldi is, akik tanultak az országban vagy menekültként vállaltak ott munkát. Az elmenekültek 90 százaléka nő és gyerek. Ukrajnán belül további 7,1 millió ember menekült máshová. Tehát az ország 44 milliós lakosságának bő egynegyede vagy külföldre vagy az országon belül más térségbe menekült. Németország év végéig leállítja az Oroszországból származó kőolajimportot -jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter. „Nyárra a felére csökkentjük az olajat, és év végére nullánál leszünk, majd a földgáz következik, egy közös európai menetrendben, mert az Európai Unió teljes kilépése az orosz energiafüggésből a közös erőnk” - tette hozzá a német szakminiszter. (MTI, Tx, 444, ű) A francia elnökjelölti vita után Macron tovább növelte előnyét Négy nappal a francia elnökválasztás előtt a kát jelölt, Emmanuel Macron ás Marine Le Pen tévévitát folytatott. A legfontosabb kérdések a megélhetés, a klímaváltozás, Oroszország ás a bevándorlás voltak. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi államfő jál szerepelt, így növelheti előnyét. Párizs. Az elnökjelölti vita legfontosabb kérdései a francia vásárlóerő, a környezetvédelem, a társadalmi modell (nyugdíj, egészségügy, eltartottság), az orosz-ukrán konfliktus, az oktatás, valamint a biztonság és a bevándorlás voltak. Mindkét fél azon a véleményen volt, hogy Franciaország támogassa Ukrajnát fegyverrel, pénzzel, és azzal, hogy fogadja a menekülteket. Emmanuel Macron államfő a téma kapcsán támadásba lendült: felemlegette Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnőké orosz kapcsolatait, például azt, hogy 2015-ben egy orosz banktól vett fel kölcsönt, amit még mindig törleszt. „Ön az orosz hatalomtól és Putyintól függ” - mondta Macron. Macron a Mészáros Lőrinc milliárdos által birtokolt MKB Banktól felvett hitelt is megemlítette, egy lapon az orosz bankokéval. Le Pen tagadta, hogy az orosz kölcsön lett volna a jutalma azért, mert 2014-ben elismerte a Krím megszállását. A korábban a szélsőjobbról indult elnökjelölt közölte, „nincs európai szuverenitás, mert nincs európai nép”, ugyanakkor kijelentette, nem akarja kiléptetni az országot az EU- ból. „Nem akar többé kilépni Európából? Akkor a programjának 80 százaléka megváltozott, ez jó hír” - szúrt oda Macron Le Pennek, azzal kapcsolatban, hogy 5 évvel korábban a Nemzeti Tömörülés még ki akart lépni az EU-ból. A jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a szerda esti vitában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39%-a szavazott. A két jelölt közel 3 órát vitázott, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szakszerűbben, bár a két teljesen különböző világkép szembesítése során felerősödtek a nézeteltérések kettejük között. A vasárnapi 2. forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5%-os győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46%-ára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett. A francia elnökválasztás messze nem csak belpolitikai esemény. Az orosz-ukrán háború csak növelte a választás nemzetközi tétjét. Az immár nem Angela Merkel vezette, az orosz gáztól függő Németország elmúlt hetekben mutatott feltűnő bizonytalankodása felértékelte Franciaország amúgy is komoly uniós súlyát. Egyben még inkább kulcskérdéssé tette, hogy a Putyin és Orbán által finanszírozott Le Pen vagy Macron határozza meg a következő öt év francia külpolitikáját. Le Pen győzelme azért is lehetne azonnali hatással a háborúra, illetve a Putyin-rezsimmel szembeni európai egységre, mert a szélsőjobbos jelölt, ha nem is léptetné ki a franciákat a NATO-ból, de lazítaná a viszonyt a szervezettel. (mti, Tx, 444) Emmanuel Macron és Marine Le Pen. Nagyon nem mindegy, ki győz. (TASR/AP)
