Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-20 / 90. szám
WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Zöld út A folyóknak is „fenntarthatóaknak" kell lenniük. Ha azzá válnak, az jót tesz a természetnek és az embereknek is. A nyilvánosság egyre inkább tudatosítja, menynyire fontos a fenntartható erdőgazdálkodás, de ami a folyókat illeti, viszonylag új témáról van szó. A helyzet azonban változik, és mi is tanúi lehetünk az ún. „folyami forradalomnak". „Hozzászoktunk ahhoz, hogy a vízre nyersanyagként tekintünk, mely a folyókban csörgedezik, és mi, emberek gazdálkodunk vele. Ez a fajta hozzáállás több beavatkozással függ össze, melyek következtében változott a folyók kinézete, valamint hatással voltak a táj sokrétűségére és magára az életre - a folyókat kiegyenesítettük, beszorítottuk betonmedrekbe, elvágtuk őket a mellékágaiktól. Csakhogy a folyó is élő szervezet, melynek olyan területre van szüksége, ahol szabadon kitöltheti a környezetét, betöltheti a régi medreket, feltöltheti a föld alatti víztartalékokat, valamint életkörülményeket teremthet azoknak a fajoknak, melyek csak vízközeiben és vizes helyeken tudnak életben maradni" - mutatott rá Miroslava Plassmann, a WWF Szlovákia igazgatója. „A folyami forradalom" megváltoztathatja a folyóink arculatát. Az Európai Unió ambiciózus célt tűzött ki maga elé: 2030-ig több mint 25 ezer kilométer folyót akarnak felszabadítani. Ambiciózusnak mondható a vizekről szóló uniós irányelv is, mely kimondja: a tagállamoknak 2027-ig jó állapotba kell hozniuk a folyókat. Az új vízpolitikai koncepció elfogadásával Szlovákia is kötelezte magát e cél elérésére. E koncepció a természettel összhangban lévő megoldásokra összpontosít - számol a folyók és a vizes élőhelyek revitalizálásával mindenhol, ahol ez lehetséges és biztonságos, miközben a koncepció azt sem zárja ki, hogy átjárhatóvá teszik a folyókat, s eltávolítják az akadályokat ott, ahol gátak vannak. Szlovákiában a WWF - az erdők és a vadon élő állatok védelme mellett - éppen a vizek és a vizes élőhelyek védelmére koncentrál. A szervezet bekapcsolódott a vízpolitikai koncepció előkészítésébe és véleményezésébe is, valamint részt vesz több revitalizációs projektben. Az elmúlt évben a WWF Szlovákiai kirendeltsége eltávolított egy működésképtelen „kalapot" a Hucava folyón a Podpol'anie nevű községnél, és az elkövetkező időszakban a partnereivel egy revitalizációs projektet készít a Morva, a Rudava és a Latorca folyókon, illetve készülőben van egy másik projekt is, mely célja az Ipoly és a Duna revitalizálása. A Morva Közép-Európa legjelentősebb folyói közé tartozik, nagyon értékes a vizes legelői miatt, melyek gazdag állat- és növényvilággal rendelkeznek. A 20. század ötvenes évei előtt még szabadon folydogálhatott, kanyarulatokat hozhatott létre, és kiáradhatott a környező árterekre. Fokozatosan azonban jelentős beavatkozásokon A Duna zabosi (Ovsiste) ága (Fotó: J. KrSka) ELÉRKEZETT A FOLYAMI FORRADALOM IDEJE -fel kell újítani az eredeti folyókat és a vizes élőhelyeket esett át, a medrét kiegyenesítették, és csaknem 20 m-rel megrövidítették. A partjait kőfejtőkből származó kövekkel erősítették meg, ráadásul a szlovák és az osztrák oldalon egyaránt a folyóból 23 kanyarulatot vágtak le. A folyami ártereket csak a nagyobb árvizek idején önti el a Mi az a WWF? A WWF (Környezetvédelmi Világalap) az egyik legnagyobb független környezetvédő szervezet. Több mint 150 országban van képviselete. Szlovákiában főleg az erdők, a vizek és a nagy, vadon élő állatok védelmére összpontosít. A régi erdők és esőerdők megóvását célzó tevékenységet valósít meg, és támogatja a környezetbarát erdőgazdálkodást. A folyók és vizes élőhelyek újjáélesztését szorgalmazza, valamint olyan intézkedések foganatosítását sürgeti, melyek enyhítik a nagy testű, vadon élő állatok és az emberek konfliktusát, illetve védik az állatok migrációs útvonalait. (PR) slovakia.panda.org WWF víz, egyébként szárazság gyötri e területeket, a régi folyóágak lassan betemetődnek. A LIFE IP NATURA 2000 projekt célja megújítani a Morva folyó néhány kanyarulatát és megszabadítani a partokat a kőfejtőkből származó kövektől. A projekt számol a Rudavánál lévő vizes élőhelyek és vizes rétek felújításával is, mely a Morva legjelentősebb mellékfolyója. Készül egy másik projekt is, mely az Ipolyra fókuszál. Célja a folyópart és az ottani vegetáció felújítása, a régi folyóágak öszszekötése, valamint olyan intézkedések foganatosítása, melyek segítenek felújítani és megőrizni a vizes réteket. Továbbá, a WWF több más folyamot is fel akar térképezni azzal a céllal, hogy újabb térségek revitalizására tehessenek javaslatot. Végül, de nem utolsósorban a környezetvédők figyelme a legnagyobb folyónkra, a Dunára irányul. A Duna mellékágrendszerét jelentősen befolyásolta a vízerőmű megépítése, és a régi ágakba a vizet csak a Doborgazban (Dobrohost) lévő egyetlen objektum biztosítja, ám a vízmennyiség hosszú távon nem elegendő, és az ágrendszer lassan kiszárad. A folyókhoz való újszerű hozzáállás reményt ad arra, hogy sikerül megmenteni a Duna mellékágait. Már elkezdtek vizet ereszteni a mellékágakba, éspedig különböző mennyiségben és időben úgy, hogy elég dinamikusan töltődjenek fel, mintha mindez igazi, tényleges árvíz következtében történne. Ugyanakkor a Dunáról Pozsony közelében is leválasztottak néhány mellékágat, ilyen például a zabosi ág (Ovsiste), mely felújítására a WWF is odafigyel. „Csak a Dunánál az utóbbi 150 évben az árterek, a vizes élőhelyek és az általuk biztosított ökoszisztémás szolgáltatások 80%-a tűnt el. Mindennek drámai következményei vannak, amit Szlovákiában is megfigyelhetünk - csökken az eredeti halfajok populációja, romlik a folyók ökológiai állapota, valamint a felszíni és felszín alatti vizek menynyisége. A régi folyómedrek és vizes élőhelyek szárazságtól szenvednek, még az árvizek idején sem képesek elegendő mennyiségű vizet felfogni. A régi folyómedrek kiszáradásával értékes pihenőhelyek tűnnek el" - állítja Miroslav Ocadlík, a WWF Szlovákiai kirendeltségének a vízszakértője. Ha a folyó megfelelő térrel rendelkezik, a körülötte lévő mezők magasabb vízállás idején a vizet szivacsként fogják fel. A szárazabb időszakokban a táj képes hasznot húzni a felgyülemlett vízből. így a klímaváltozás megnyilvánulásait is enyhíti. A folyó árterében lévő víz ideális környezet a kétéltűek számára, melyek világszerte a leginkább veszélyeztetett állatfajok közé tartoznak. Ha a folyó szabadon folyhat, ha nem vetnek neki gátat akadályok, az egyik oldalán lerakja a magával hozott kavicsos hordalékot, a másik oldalán pedig meredek partokat váj ki, és így ideális helyet biztosít rengeteg állatfaj számára - a folyókba visszatérnek a vándorhalak, a meredek partszakaszoknál ismét fészkelni fognak a jégmadarak és a partifecskék, illetve a kavicsos partok és „kavicspadok" a halak és más vízi élőlények „óvodái" lesznek. Mit gondolnak, nem jött el az ideje a folyami forradalomnak? Andrea Settey Hajdúchová Vízzel telített rétek az Ipolynál (Fotó: M. Ocadlík) 2022. ÁPRILIS ZJdÚt HHHHHHHMMHHMHNM NMM6S8MMMHH9 HIRDETÉS . DP220211
