Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-16 / 88. szám
[8 HUSVET PRESSZÓ 2022. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com Bibliai helyek Ószövetség • Ararát hegy: Törökország területén található. Itt feneklett meg Noé Bárkája. • Hárán: Innen indul el Ábrahám Kánaán földjére. Ez Mezopotámia északkeleti részén található. • Nílus-delta: Itt született Mózes. • Egyiptom: A hét szűk esztendő idején Jákob egész nemzetsége betelepült Egyiptomba, majd innen szabadította ki Mózes Izrael népét. Itt következik be a tíz csapás is. • Vörös-tenger: Mózes ezen keresztül vezette ki Izrael népét Egyiptomból. • Sínai-hegy: Vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek. Mózes a hegyen kapta a Tízparancsolatot Istentől. A hegy lábánál fekszik a 6. században épült Szent Katalin-kolostor. A hagyomány szerint ezen a helyen volt az égő csipkebokor, ahol Mózes megkapta az isteni kinyilatkoztatást. • Sinai puszta: Itt volt Izrael népe, amikor Mózes lehozta nekik a kőtáblát, a Tízparancsolatot Izrael népe számára. Ez az esemény kétszer történt meg, mert a nép elfordult Jahvetól, és egy Aranyborjút készített magának. • Nébó-hegy: Isten e hegy tetejéről mutatta meg Mózesnek az ígéret Földjét, amelyet a zsidók később birtokukba is vettek. Mózest a hagyomány szerint a hegyen temették el. • Kánaán: Isten ezt a vidéket ígérte meg az izraelitáknak. Mózes volt az, aki a Kánaán kapujáig vezette a választott népet, de ő maga már nem mehetett be oda. • Jerikó: Jerikó város Ciszjordánia területén. I. e. 1500 körül elpusztult. Ezt a bibliai hagyomány kapcsolatba hozza az izraeli törzsek korai bevándorlásával. Józsué könyve írja le Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a (város) kőfala leomlott”. Az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de akkor már 2 km-rel távolabb épült fel. (A város Jézus idejében jelentős hely volt. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban, és székhelye volt egy vámbiztosnak is.) • Ninive: Ide küldi Isten Jónást, hogy hirdesse az ő akaratát, és a nép ennek hallatára megtér. Újszövetség • Betlehem: Itt született meg Jézus Krisztus. • Egyiptom: Heródes király elől ide menekül a szent család. • Názáret: Jézus gyermekkorának helyszíne. • Jeruzsálem: Jézus kereszthalálának és feltámadásának helye. • Jordán folyó: Keresztelő Szent János itt keresztelte meg Jézus Krisztust. • Kafarnaum: Több apostol is innen származott: Péter, András, Jakab, János, valamint az adószedőből lett evangélista Máté is. Maga Jézus is lakott itt. Itt történt az is, hogy egy szavával, távolról meggyógyította egy pogány százados szolgáját. A százados szájából hangzott el a híres mondat: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám.” E mondat apró változtatással része a katolikus misék liturgiájának: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.” • Genezáreti-tó: Itt csendesítette le Jézus a vihart, és itt történt meg a vízen járási csoda is. • Getszemáni-kert: Jézus kedvelt helye volt az Olajfák hegye. Az utolsó vacsorát tanítványai körében fogyasztotta el, azután a Getszemáni-kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. Mivel Jézus hosszabb ideig távol volt, a tanítványok elaludtak. Ezután Iskarióti Júdás a Getszemáni major területén egy csókkal árulta el Jézus kilétét a római katonáknak, akik elhurcolták őt. • Golgota: Ezen a helyen feszítették keresztre Jézus Krisztust. • Halkedama „vérmező”: Itt akasztotta fel magát Júdás. • Emmausz: a Bibliában az úgynevezett „emmauszi vacsora” során, a kenyér megtörése közben két tanítványa felismerte a feltámadt Jézust. • Damaszkuszi út: A keresztényüldöző Saul megkapta Istentől a szükséges kegyelmet, és élt is vele ahhoz, hogy Pál apostollá, a pogányok keresztény térítőjévé válhasson. (m79.eoldal, ú) Hol lehetett az Edénkért? Izrael. Valláskutatók vizsgálódtak, régészek ásták, ássák a homokot fáradhatatlanul, hogy megtalálják a Bibliában említett helyeket a mai Izrael és Palesztina területein. Mindenki tudja, hol van a „Szent város”, Jeruzsálem, Betlehem és Názáret, mi történt a Getszemáni-kertben és a Golgotán. A Ószövetségben l\ _ emlegetett he- LJ r # lyek kevésbé is! \ t mertek, az Éden-JL Mi l.J kertről például vajmi keveset tudni. Létezett egyáltalán? Valódi hely volt, s ha igen, hol volt? Nem tudjuk. Sok bibliakutató azt mondja, hogy a kert egykor valóban létezett, de ma már nem található a Földet megváltoztató Özönvíz miatt. A bibliai történetek szerint a kert, amelyet az Isten megosztott az emberekkel, bőséggel teli idilli hely volt. Sokan kutatták már hollétét, számos helyről állították már, hogy az az eredeti. A legtöbben Dél-Mezopotámiába helyezik. A szakértők az úgynevezett Ubaid kultúrára összpontosítottak, amely az Eufrátesz és a Tigris közötti legrégebbi ismert kultúra volt. Tagjai építették az első mezopotámiai várost, Eridut, amelynek romjai ma a sivatagban vannak. Nyolcezer évvel ezelőtt azonban a öböl sokkal beljebb nyúlt, mivel a világóceán szintje magasabb volt. Az Eufrátesz termékeny vizes élőhelyei így körülvették Eridu városát. Lakói rendkívül változatos ökoszisztéma előnyeit élvezték. Ivóvízhez jutottak, halakra, emlősökre és madarakra vadásztak, hozzáfértek a tengerhez, és művelték a földet. Talán csak néhány száz ember élt itt, de az biztos, hogy semmiben sem szenvedtek szükséget. Kr. e. 5500 körül Eridu lakossága felépítette az első mezopotámiai templomot. Folyami agyagtéglából épült kis épület volt, amelyet Enki istennek, az ivóvíz védőszentjének és a sumerek szerint az ember teremtőjének szenteltek. A mezopotámiai művészetben Enkit úgy ábrázolják, hogy válláról csurog a víz. Lehetséges, hogy ezeknek a műalkotásoknak a szerzői azt akarták mondani, hogy Eridu volt az első hely, ahol emberek éltek, olyan hely, amilyen az Éden volt a Biblia szerint. Más kutatók a mai Törökország területére, a szíriai határtól 60 kilométerre északra tennék az Édenkertet. Ezeket a feltételezéseket egy 1994-es régészeti lelet támogatja, a Göbekli Tepe dombon talált neolitikus körtemplom. Klaus Schmidt Kőbe faragott alakok a Német Régészeti Intézet munkatársaival mívesen megmunkált kövekre bukkant, álló oszlopok alkotta kőköröket találtak. A kőoszlopok gigásziak, a legnagyobbak öt és fél méteresek, súlyuk 15 tonna körül van. A rajtuk levő domígy képzelte el az Édenkertet Hieronymus Bosch borművek állatokat - kígyókat, rókákat, vaddisznókat, madarakat és egyéb lényeket ábrázolnak. Az egyes kör alakú helyiségekben is általában egy-egy állat témája van, ezért a régészek úgy véÜk, hogy az ókori vadászó-gyűjtögetők úgynevezett animalisták voltak. Azt hitték, hogy minden élőlénynek van szelleme, és imádták őket. Eddig nem sikerült meghatározni az egyes állatszimbólumok je■L lentőségét. Bárhogy W ’ is legyen, a régészek azt mondják, hogy a faragványok mesteri domborművek. A motívumok sokszor ismédődnek, jelezve egy jól képzett mesterember munkáját, aki nemcsak tudta, milyennek kell lennie az állatoknak, hanem megvolt a technikai tudása is, hogy reprodukálja azokat. A felfedezés sokkolta a régésztársadalmat. Göbekli Tepét a letelepedett gazdák, farmerek nem építhették. Lehet, hogy az év egy részében emberek éltek a táborban, de alap-Egyetlen más ország nem kapcsolódik olyan szorosan a bibliai múlthoz, mint Göbekli Tepe (Pocakos hegy) régészeti lelőhely a mai Törökország délkeleti részén. A régészek szerint az építmény kb. 12 000 éves. A felszín alatt több, álló oszlopok alkotta kőkör is található, amelyek sok ezer évvel előzik meg Stonehenge-t. (Fotók: Wikipedia, Shutterstock) vetően nomádok voltak. Bejárták a környéket, gyümölcsöt, zöldséget és vadon termő gabonát szedtek, helyi állatokra vadásztak, és tudtak szezonális vándorlásaikról. A régészek úgy vélik, hogy az emberek egy-két meat emberből álló klánokban éltek, és együtt vadásztak. Akkoriban még nem létezett mezőgazdaság. Mivel kellett ezeknek az embereknek megküzdeniük a megalitok építésekor? Csak kőből, kovakőből, fából és csontból készült szerszámaik voltak. Az építők kiléte a mai napig homályba veszik. Egyesek szerint a konstrukció középpontjában valamiféle termékenységi rítus állhatott, és a körök közepén található két oszlop a férfit és a nőt szimbolizálja. Egy helyen kígyókkal körülvett nő képe látható, ami egyebek mellett ahhoz az elmélethez vezette Klaus Schmidtet, hogy ez a hely a bibliai Édenkert prototípusa. Nem meglepő hát, ha az útikönyvekbe már az került be, hogy ez a terület lehetett az Édenkert, ahol az oszlopok Ádámot és Évát ábrázolják. 2006-ban a Der Spiegel egyik cikke foglalkozott a témával, amely felvetette, hogy valóban Göbekli Tepe lehetett a történelmileg is létező Édenkert. A török sajtó lelkesen kapta fel az elgondolást. Tekintve, hogy a helybéliek már ezt megelőzően is igényt tartottak Jóbra és Ábrahámra, néhányan közülük úgy okoskodtak, hogy valójában az lett volna különös, ha Ádám és Éva idevalók lennének. Az Édennel való azonosság bizonyítékai közé sorolták, hogy Göbekli Tepe a Tigris és az Eufrátesz közt található - hasonlóképpen a kígyóábrázolások sokaságát, s azt, hogy Schmidt a régiót a „vadászó-gyűjtögetők paradicsomaként” jellemezte. Az elmélet fő erősségét azonban a Bűnbeesés azon olvasata jelenti, hogy ez nem más, mit a vadászatról és gyűjtögetésről a földművelésre való átállás metaforája. A Paradicsomban a férfi és a nő társként éltek, nem szégyellték meztelenségüket, fák és barátságos állatok vették körül őket: „És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas”. A Tudás Fájának gyümölcse, a föld megművelésének első gyümölcseihez hasonlóan, azonnali, visszavonhatadan átkot jelentett. Az embernek immár dolgoznia kellett a földdel, attól kellett „kicsikarnia” a táplálékát élete minden napján. Göbekli Tepe és környezete leletei alapján nem nagy merészség feltételezni, hogy az Édenkertben történteknek a Teremtés könyvében található leírása, az első emberek bűnbeesésének története a letelepedéssel járó megrázkódtatásokra utal. Mózes első könyvének, a Teremtés könyvének szövege közel 2500 éve keletkezhetett, mintegy tízezer évvel a történtek után. Ezért eleve nem várhatjuk a történet tudományos feldolgozását. Arra a kérdésre, hogy az Éden valódi hely volt-e, pontos, egyértelmű választ még nem kaptunk, de elképzelhető, hogy a régészek a jövőben felfedezik. Természetesen ahhoz, hogy a Kert keresésének értelme legyen, feltételeznünk kell, hogy ami a Bibliában van, az igaz, és nem csak legenda. (victorytravel, Sanctuary. Spiegel, atomiki.mta, BBC, ug)
