Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-07 / 81. szám

Plonicky Tamás tárcája a Szalonban 2022. április 7., csütörtök, 16. évfolyam, 14. szám Negyedik kétharmad Túl sokfélék az Or­­bán-rendszerrel kriti­kus szavazók ahhoz, hogy egy táborba terelhetők legyenek. A Political Capital gyorselemzése szerint illúzió volt azt feltételezni, hogy a Jobbikra korábban szavazók nagy része képes a bal-közép pár­tokkal egy irányba szavazni. Az ötö­dik Orbán-kormány mozgásterét a gazdasági és külpolitikai kényszerek fogják csak beszűkíteni, belpoliti­kai értelemben minden korábbinál könnyebb dolga lesz. Újra itt a centrális erőtér Az ellenzék a hatpárti együtt­működés megléte miatt 2006 óta a legszorosabb választást várta, ehhez képest a 2010-esnél is na­gyobb vereséget szenvedett. A kö­vetkező négy évben minden eddi­ginél magabiztosabb kétharmada lesz a Fidesznek (a levélszavazatok megszámlálása után akár 137-re is nőhet a mandátumainak száma), ráadásul parlamentbe jutott a Mi Hazánk, ami borítékolhatóan in­kább a kormányoldallal fog sza­vazni. Ezzel lényegében visszaépült a centrális erőtér is, amelyben az erős kormánypárti frakciótól jobb­ra és balra is van(nak) párt(ok), márpedig a két oldal szereplői nem alkalmasak együttműködésre. Mégsem született meg az „ellenzéki szavazó” Az ellenzéki együttműködés a hat párt szintjén megvalósult, de a választóknak csak egy része követte ezt le. 2018-ban (határon innen) összesen 1,6 millióan szavaztak az MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP, a Momentum és az Együtt listá­jára, a Jobbikéra pedig 1,1 mil­lióan. Ehhez képest (98,96%-os feldolgozottság mellett) a hatpárti ellenzéki lista 2022-ben mindösz­­sze 1,8 millió voksot gyűjtött be. Úgy tűnik, illúzió volt azt feltéte­lezni, hogy a 2018-as Jobbik-sza­vazók jelentős része hajlandó lesz az egyesült ellenzék támogatására. Nagyobb részük vagy a Fidesznél, vagy a Mi Hazánknál köthetett ki. Az előválasztás után az ellenzék leváltotta saját magát A kampányt megbénította, hogy a közös miniszterelnök-je­löltet nem fogadták el a pártok, és maga is a pártok riválisaként lépett fel, amikor rögtön az előválasztás után hetedik frakciót követelt. Ez az előválasztás sikerét gyorsan feledtette, az eredmény pedig azt mutatja, hogy még az ellenzéki szavazókat is elbizonytalanította. Ehhez minden bizonnyal hozzájá­rult az is, hogy a közös miniszterel­nök-jelölt téves politikai stratégiát választott, amikor egy elképzelt, Fideszben csalódott célcsoportot akart megszólítani az ellenzéki és pártnélküli szavazók helyett. Háború, erőfölény A kormányoldalon a szervezett­ség és a „békepárti” üzenet rész­ben a gazdasági válság, részben a most már a közösségi médiára is kiterjedő brutális médiafölény miatt hatékonyan működött, az emberek alapvető gazdasági és biztonságpolitikai igényére rea­gált sikeresen. Minél alacsonyabb státuszú valaki, annál inkább igaz, hogy a biztonságot a 12 éve fenn­álló jelenlegi Orbán-rezsimmel azonosítja, az ellenzékben pedig csak a bizonytalanság kockázatát látja — ha érzékeli egyáltalán a létezését. Ugyanakkor az tovább­ra sem igaz, hogy a kormány­­oldalnak többségében vidéki és leszakadó társadalmi rétegekből kikerülő szavazói vannak, ahogy 2018-ban sem ez volt a helyzet, a Fidesznek ugyanis minden tár­sadalmi rétegben erős a támoga­tottsága. Ennek megerősítésében bizonyosan szerepe volt a válasz­tást megelőző, soha nem látott mértékű osztogatásnak is. Az egyenlődén választási és erő­forrásbeli politikai rendszer nem­csak a Fideszt jutalmazta túl, ha­nem nagy mértékben büntette az ellenzéket, az egyszerű ellenzéki hibákat. Itt most nem az ellenzék ostorozására kell gondolni, hanem arra, hogy az ellenzéki kommuni­kációs hibák, koordináladanságok hatványozottan bosszulják meg magukat a kormány által uralt nyilvánosságban. Várható következmények Az eredmény miatt a kormány várhatóan minden döntését iga­zolva látja majd, korrekcióra nincs oka. Ezt az irányt jelölte ki Orbán Viktor győzelmi beszéde is. A Fi­desz még akkor is joggal érezheti magát magabiztosnak, ha gazdasá­gi szempontból az eddigi legnehe­zebb kormányzati ciklus vár rá; ez is csak akkor okozhatna gondot a Fidesz számára, ha lenne ellenzéki alternatíva, de egy ekkora ellenzéki vereség után belátható időn belül aligha épül fel. A legvalószínűbb forgatókönyv­nek megfelelően az autokratikus berendezkedés még inkább kitel­jesedhet. Befejeződhet az utolsó, még részben független hatalmi ág, a bíróságok elfoglalása, a szabad nyilvánosság tere várhatóan még szűkebb lesz, a rezsim egésze, a romló gazdasági körülmények mi­att még inkább elnyomóvá válhat. A kormányzatnak csak a külső kontrollja (EU-NATO) marad meg, ami viszont várhatóan erő­sebbé válik az orosz-ukrán háború nyomán. Az ellenzék vélhetően teljes ösz­­szeomlás előtt áll. Már el is in­dult a bűnbakképzés, a felelősség hárítása, de ez alól az ellenzéki szereplők közül senki sem fogja tudni kivonni magát. Bár a DK és a Jobbik elnöke rögtön bírálta Márki-Zay Pétert, saját felelőssé­géről nem ejtett szót, ahogy arról sem, hogy saját pártjuk jelöltjeinek teljesítménye is messze elmaradt az előzetes várakozásaiktól. Várható külpolitikai hatások Orbán Viktor alkupozíciója az Európai Unióval szemben javult, Brüsszelből ugyanis az a kép ala­kulhat ki ismét, hogy a Fidesznek nincs alternatívája az országban. Az Európai Bizottság (EB) és az új kormány belátható időn belül megegyezhet a helyreállítási forrá­sokról. Az EB kezében ezek után a jogállamisági mechanizmus ma­rad, azzal próbálhatják a magyar kormányt bizonyos vörös vonalak mögé szorítani. Oroszországgal kapcsolatban a kormánypolitika nem fog változ­ni. A szankciókat a kormány nem fogja megvétózni, de azok kiter­jesztését bizonyos esetekben blok­kolhatják, kiváltképp ha korlátoz­zák az energiahordozók importját. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy az uniós források egy részét az orosz gázfüggés csökkentésére költik majd, de elsősorban azzal a céllal, hogy jobb alkupozícióba kerüljenek Moszkvával szemben. A Fidesz Kína-politikája még barátibbá válhat. Peking esetében a Fidesz - Oroszországgal ellentét­ben - nem kényszerül egyértelmű választásra. A jövőben Kínával még több projektre számíthatunk. A választási vereségnek köszönhe­tően az ellenzék Fudan Egyetem­mel kapcsolatos népszavazása is kudarcba fulladhat. (Political Capital)

Next

/
Thumbnails
Contents