Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-04 / 52. szám
www.ujszo.comj 2022. március 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Putyin emeli a tétet Ennyi erőforrás feláldozása után nehéz elképzelni, hogy feladná FELEDY BOTOND A elmúlt nyolc-ki^ lene nap alatt / > M egyre több A. jL. olyan információra derült fény, amelyek világosan bizonyítják, hogy az orosz vezetés régóta, tudatosan készült a háborúra. Minden más porhintés volt menet közben, hogy a felkészüléshez szükséges idő a rendelkezésükre álljon. Mi, a szövetséges oldalon a saját világképünk miatt tényleg az utolsó pillanatig nem hittük el, hogy Putyin háborút akar. Holott világosan beszélt már évekkel ezelőtt arról, hogy mit gondol Ukrajnáról, Oroszországnak a biztonsághoz való jogáról, a NATO-ról mint ellenségről és arról, hogy ő nem védelmi szövetségnek tekinti azt. Mindent elmondott, de sok európai vezető csak legyintett, hogy egy elégedetlen vezetővel több ül az asztalnál. Csakhogy Vlagyimir Putyin mindent komolyan gondolt. Most napi több száz millió dollárjába kerül a háború, nem szólva a gazdasági szankciók által okozott brutális károkról, a rubel árfolyamesésétől, a befagyasztott magán- és állami vagyonról; a várható sok számjegyű gazdasági visszaesésről. Ennyi erőforrás feláldozása után az a helyzet, hogy egyre nehezebb elképzelni, hogy Putyin feladná a játszmát. Éppen ezt látjuk: a kezdeti napok felderítő járatai után most a piszkos háború következik, ahol civilek ezrei halhatnak meg. Oroszország emelte a tétet. Pontosan ezzel akarja az ukránokat kompromisszumra kényszeríteni, és hozzájutni az eddigi „befektetések” által várt eredményhez: az ukrán demilitarizálás, semlegesség és kormányváltás hármasához. Úgy is mondhatjuk, hogy egyre kevésbé engedheti meg magának Putyin, hogy ne érje el a kiszemelt célját, mert ennyi ráfordítással már nem szállhat ki eredmény nélkül. A helyzet kezd hasonlítani ahhoz, amikor valakit sarokba szorítanak. Bár recseg-ropog már az orosz gazdaság, 20 százalékos lett az orosz jegybanki alapkamat, bedőlt a rubel, a szigorú fellépés ellenére az oroszok is tüntetnek, az orosz katonák morálja a mélyben, de ezek sem tántorítják el az orosz hadvezetést attól, hogy még intenzívebb, még kegyetlenebb fokozatba kapcsoljon. Sőt, épp hogy sietteti ezt. E ponttól kezdve a kérdés az, hogy Putyin milyen helyzetben fogad el kompromisszumot. Elfogad-e. Vagy az alternatíva az ukrán vereség és Putyin sajátjai által történő kiiktatása között van, illetve hogy az ukrán sereg esetleg tényleg visszaveri az oroszokat hathatós nyugati asszisztencia mellett, egy elnyúló, hoszszú és egyébként az ukrán lakosság számára szörnyű háborúban...? Mondhatjuk úgy is, hogy több a szuboptimális kimenet száma, mint a NATO-szövetségesek és Ukrajna számára kedvező forgatókönyv. Adómentes a hazavitt orosz tank! Az ukrán adóhatóság bejelentette, hogy nem kell bevallani, majd adót fizetni a hazavitt orosz fegyverek ós tankok után. Az orosz-ukrán háborús hírek között jelent meg az Interfax független orosz hírügynökség beszámolója arról, hogy az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatal (NAPC) bejelentette: nem keletkezik vagyoni helyzetükre vonatkozó bejelentési vagy bármilyen egyéb pénzügyi kötelezettsége azoknak az állampolgároknak, akik a hadi cselekmények során orosz tankot vagy egyéb hadifelszerelést zsákmányolnak. Elfogott egy tankot? „Elfogott egy orosz harckocsit vagy páncélost, és aggódik annak esetleges bejelentési kötelezettsége miatt? Maradjon nyugodt, és védje továbbra is az anyaországot! Nem kell bejelenteni az elfogott orosz tankokat és egyéb felszereléseket, amennyiben azok értéke nem haladja meg a megélhetési minimumköltségek 100-szorosát” - közölte a NAPC. Ez 248 100 hrivnya, ami körülbelül 7500 euró. A hivatal azt is közölte, hogy ha valakinek a vagyoni helyzete az orosz hadseregtől lefoglalt tárgyak következtében jelentősen megváltozna, akkor ezt be kell jelenteni. Veszik Zelenszkij vígjátékét Több országban műsorra tűzik Volodimir Zelenszkij népszerű televíziós vígjátéksorozatát. A nép szolgája (Szluga naroda) három évadon át futott Ukrajnában, és film is készült belőle, Zelenszkij alakította a főszereplőt, Vaszilij Petrovics Goloborodko középiskolai történelemtanárt. A történet szerint a tanárból azután lesz elnök, hogy a közösségi médiában elterjed a videója, amelyben megfogalmazza Ukrajna égető problémáit és elítéli az országban tapasztalható korrupciót. Goloborodko államfőként is ragaszkodik normális életéhez, és nem kér a hivatal kínálta kiváltságokból. A nép szolgája 2016- ban a houstoni WorldFesten Arany Remy-díjat kapott. A sorozat iránt már azt követően megnőtt a nemzetközi érdeklődés, hogy a színészt megválasztották Ukrajna elnökének, az orosz katonai invázió óta pedig számos ország tévécsatornája vásárolta meg. Nagy-Britanniában a Channel 4 már vasárnap levetít egy epizódot. A közel-keleti MBC, a görög ANT 1 és a román PRO TV csatorna, valamint bolgár, moldovai, észt, francia, finn és georgiai műsorszolgáltatók is megvették a sorozatot. (444, o-o, mti) Egymilliónál is több menekült SZILVÁSSY JÓZSEF K ilenc napja jelentette be Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni katonai inváziót. Elképesztő cinizmussal közölte, hogy az orosz hadsereg megvédi a civileket, nekik nem esik semmiféle bántódásuk. Nem tudni, vajon az orosz gyalogpolgárok közül hányán látták azt a világhálón elérhető amatőr videót, amely a diktátor fogadkozásának egyik cáfolata a sok közül. A felvételen látni az oroszok által bombázott kilencemeletes panelházat, ahol az a hatéves kisfiú lakott, aki a brutális támadás miatt szívelégtelenségben meghalt. A harkivi kórházban próbáltak újraéleszteni, sikertelenül. A képsorok mutatják a háború szörnyűségeivel szembesülő, könnyeiket törölgető orvosokat. Remélem, ezt és a sok száz hasonló megrázó dokumentumot egyszer levetítik a Kreml jelenlegi urának a hágai nemzetközi törvényszéken, esetleg orosz bíróság előtt. Szembesítik azzal a listával is, amely már most több mint kétezer civil áldozat, valamint számos ukrán katona neve szerepel. Tulajdonképpen Putyin parancsára ölték meg őket. Sajnos, ilyen fejleményre valószínűleg még sokáig kell várni, mert az orosz diktátor bármilyen véráldozat árán, a súlyos külföldi szankciókkal sem törődve eltökélte, hogy leigázza Ukrajnát, és a moszkvai rezsim érdekeit kiszolgáló bábkormányt hoz össze. Semmibe veszi azt is, hogy az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel ítélte el Oroszország Ukrajna elleni invázióját. A határozat ellen csak Észak-Korea, Fehéroroszország, Szíria és Nicaragua szavazott. Harkiv és Kijev ostroma drámai mértékben növelheti az újabb áldozatok és menekültek számát. Az utóbbiak már egymilliónál is többen vannak. A kisgyermekes anyáknak és sorstársaiknak a szlovákiai polgárok is segítő kezet nyújtanak, senkit sem hagynak magára. Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Moldovában is példás a szolidaritás. Nálunk főleg politikai szempontból volt fontos lépés a pozsonyi parlament Oroszországot agresszorként megbélyegző határozata. Miként a szlovák államfő és a kormány határozott kiállása keleti szomszédunk mellett. Akadnak nálunk is Putyin gaztettét mentegető, az Egyesült Államok vietnámi rémtetteire, vagy a szerbiai bombázására emlékeztető vélemények. Ám a legújabb felmérés szerint az ország lakosságának 78,2 százalék egyetért a kabinet Ukrajnával szolidáris, egyúttal Oroszországot elítélő álláspontjával. 42 százalékuk teljes mértékben, a többiek kisebb, illetve nagyobb fenntartásokkal. A magyar kormány Max Weber német politikus szerint valóságos tojástáncot jár a konfliktus megítélésében. A budapesti vezető kormánypolitikusok mindannyiunk óhaját kifejezve mielőbbi békét szorgalmaznak, arról azonban hallgatnak, melyik ország gátolja milliók óhaját. Orbán Viktor a Mandiner legfrissebb számában megjelent interjújában a fegyveres konfliktus kitörésének okai között főleg Putyin érveit sorolta fel, ugyanakkor elítélte a háborút, s meglepő módon az uniós egység fontosságát hangsúlyozta. A minap megütközést keltett Szijjártó Péter külügyminiszter, aki közösségi hálóra feltöltött bejegyzésében azon siránkozott, hogy az orosz Sberbank a csődöt megelőzve kivonul Ausztriából és Magyarországról. Szerencsére odaát szintén sok ezer jóakaratú, a jelenlegi válságban sem a saját pecsenyéjét sütögető polgár, önkormányzat, civil szervezet nem a politikusok szája íze, hanem saját értékrendje és lelkiismerete szerint cselekszik. A további tragédiákat elkerülő kibontakozás elsősorban Putyin kezében van, ő azonban nem hajlandó megválni a hatalmától és a néhai Szovjetunió európai befolyásának visszaállításáról ábrándozik. Több Kreml-szakértő úgy véli, hogy csak a hazai politikusok képesek őt eltávolítani. A nemzetközi összefogás szerintük is lényeges, de legfeljebb csak gyengíti a pozícióit. FIGYELŐ Kaszparov: Putyin őrült diktátor A volt sakkvilágbajnok Garri Kaszparov élesen kritizálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború megindítása miatt. „Ez tragédia az országom számára. Fiatal oroszok ezrei halnak meg egy őrült diktátor miatt. Sokan közülük Putyin hatalomra kerülése alatt születtek és az ő idejében is halnak meg” - mondta az 58 éves Kaszparov a német Frankfurter Allgemeinen Zeitungnak. Hozzátette: reméli, hogy „a háború a rezsim öszszeomlásához vezet”. „A hidegháború vége óta ez az első eset, hogy szinte az egész világ összetart. A legmerészebb álmaiban sem gondoltam volna, hogy négy-öt nap leforgása alatt ilyen szolidaritás jöhet létre” - mondta Kaszparov, aki egyébként már régóta folyamatosan bírálja az orosz elnököt. „Folyamatosan azt kérdezik tőlem, minek kell történnie: több millió tüntetőnek kell kiállnia a Vörös térre? Puccs jön, palotaforradalom? Beavatkoznak az oligarchák? Ez mind együtt. Amikor a diktatúrák véget érnek, soha nem lehet megjósolni, hogy ki teszi meg a végső lépést” - mondta a sakknagymester, aki szerint Putyin elveszhette a realitásérzékét. „22 év után, amikor ekkora hatalmad van és senki nem kritizál, akkor nehéz észnél maradni. Mindent a saját buborékából lát”- fogalmazott Kaszparov. „Tudjuk, hogy csak nagyon kevesekben bízik meg és nem használja az internetet. Hogy maradjon így valaki reális?” (MTI)
