Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-04 / 52. szám
8 HÁBORÚ 2022. március 4. | www.ujszo.com Több fronton is ellenáll az ukrán hadsereg A kijevi metró egy hete a főváros legnagyobb óvóhelyének számít (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Erős robbanások rázták meg Kijevet, a főváros felé közeledő óriási konvoj a zűrzavar miatt csak araszol. A Dnyeper parti Herszon elfoglalása után Mikolajiv és Odessza felá nyomulnak az oroszok. Harkiv és Mariupol ostroma tovább folytatódik. Totális ellenállásra szólítja fel a civileket az ukrán fegyveres erők vezérkara. Tovább érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába. Az éjjel két erős robbanás történt Kijev központjában, majd további kettő egy metróállomás közelében. A 64 km hosszú hadoszlop még mindig nem érte el a fővárost, a brit titkosszolgálat szerint mindez komoly logisztikai problémákra utal. Úgy tűnik, hogy Herszon orosz irányítás alá került. A dél-ukrajnai, nagyjából 300 ezer lakosú város lehet az orosz hadsereg első nagy háborús sikere. Igor Kolihajev polgármester szerint az orosz hadsereg este 8 és reggel 6 között kijárási tilalmat vezetett be, az autók csak nagyon lassan közlekedhetnek, a lakosság pedig maximum kétfős csoportokban közlekedhet az utcán. Miután az oroszok elfoglalták a Dnyeper parti Herszont, nyugatra fordultak egy újabb kikötőváros, a Déli-Bug partján fekvő félmilliós Mikolajev felé. A polgármester szerint nagyjából 800 orosz harci jármű közeledik, köztük rakétavetők is, és bár a városban egyelőre nyugalom van, a környéken állomásozó ukrán katonák kénytelenek voltak pozíciót váltani, miután nagy hatótávolságú rakétákkal lőttek rájuk. Amerikai hírszerzők azt állítják, több orosz partraszállító hajó is elhagyta a Krímet és Odessza felé vette az irányt. Hamarosan megindulhat a 3. legnagyobb ukrán város ostroma is. Észt tulajdonú szállítóhajót süllyesztettek el Odessza kikötőjében. Egyre intenzívebben támadja az orosz haderő a másfél milliós Harkiv városát. A jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkező település Ukrajna második legnagyobb városa, napok óta folynak körülötte a harcok. A városra kazettás bombákat dobtak le, a támadásban három felnőtt és egy gyerek vesztette életét, akik ivóvizet gyűjtöttek. Az ukrán oldal és a Nyugat szerint az oroszok szándékosan lövik a civil épületeket már a térségben, az oroszok szerint pedig csupán katonai célpontokat támadnak, melyek civil épületek körül találhatók, ezért ér találat polgári építményeket is. Bármi is az igazság, Harkiv utcáin már egyre durvább a pusztítás és egyre több az ártatlan polgári áldozat. A belváros utcáin széttörték a kirakatokat, kidöntötték a fákat a robbanások lökéshullámai. Az észak-ukrajnai, 290 ezres Csemihivben kilencen meghaltak, miután légitámadás ért két iskolát és házakat. A megtámadott városokban a helyiek nagy erőkkel építik a város bevezető szakaszán a barikádokat, tankcsapdákat. Körbekerített atomerőmű Szerdától óriási tűzerővel támadja Mariupolt az orosz hadsereg. A Fekete-tenger partján fekvő, közel félmilliós kikötővárost minden lehetséges szárazföldi irányból támadják, északról, keletről és nyugat felől is. A városban három napja nincs világítás, fűtés, víz, és most már alig marad étel, mindeközben már a lakónegyedeket is bombázzák. Délen a tengeri kijáratot már a háború előtt elzárták az orosz flotta hajói, csak akkor még hadgyakorlatnak nevezték a felvonulásukat. Mariupol stratégiailag különösen fontos helyen fekszik. Azon az úton van, ami a szárazföldön összeköti Oroszországot a Krím félszigettel. Az oroszok már 2014-ben elfoglalták a Krímet, de eddig csak hajóval, illetve egy 2018- ban sietve átadott hídon keresztül tudták megközelíteni. Ha Mariupolt és környékét Oroszországhoz csatolnák, akkor létrejönne a szárazföldi folyosó a tengerparton. Mariupol és környékén mintegy 20 ezer görög is él, akik még az antik időkben költöztek oda, Athén máris tiltakozott az ottani görögök halála miatt. Szerda éjjel teljesen bekerítették Európa legnagyobb atomerőművét az orosz katonák Zaporizzsjánál. A Nemzeti Atomenergia-ügynökség a létesítmény biztonságának garantálását kérte. A Twitteren és a Telegramon megjelent videókon az látható, hogy az erőmű felépítésére és kiszolgálására alapított város, Energodar lakói megpróbálják elzárni az utat az orosz csapatok elől. Totális ellenállás Volodimir Zelenszkij tegnapi videóüzenetében a megszálló orosz katonákat zavart gyerekekhez hasonlította, akiknek fogalmuk sincs, hogy hol vannak. Az ukrán elnök szerint összeomlott Putyin eredeti megszállási terve, még annak ellenére is, hogy közben az oroszok elfoglalták az első jelentős ukrán várost. „Katonáink, határőreink, védelmi alakulataink, de még szimpla földművesek is fognak el orosz katonákat mindennap, és mind ugyanazt mondják: fogalmuk sincs, miért vannak itt. Ok nem egy szuperhatalom harcosai, hanem zavart gyerekek, akiket kihasználtak” - mondta Zelenszkij. Totális ellenállásra szólítja fel az ukrán civileket az ukrán fegyveres erők vezérkara. Azt írják, az elsődleges célpont az orosz hadsereg logisztikai rendszerének a megsemmisítése. „Felhívást intézünk azokhoz a polgárokhoz, akik az ellenség által ideiglenesen megszállt területen tartózkodnak. Jelentősen segíthetik Ukrajna fegyveres erőit! Ha egy orosz páncélozott járművekből álló konvoj haladt át az ön településén, akkor azt egy üzemanyag-, lőszer- és élelmiszerkonvoj fogja követni. Hozzon létre akadályokat az úton. Zárja el a forgalmat. Semmisítse meg vagy tartsa vissza a hátsó konvojt. Azokat olyan hátsó egységek vezetik, amiknek nincs harci tapasztalatuk” - írja az alábbi Facebook-posztban a vezérkar. Amerikai Kleptofogó Az Ukrajna elleni orosz háborúban vállalt szerepe miatt Belarusz ellen is szankciókat vezet be az Európai Unió Tanácsa: 22 magas rangú katonai vezető, tábornokok és főtisztek elleni büntetőintézkedéseket jelentettek be, továbbá célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben, közölte az EU-tagországok kormányait képviselő tanács. Hasonló döntést hozott Washington is. A döntés indoklása szerint az unió azokat a belarusz tábornokokat szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz. A 193 ENSZ-tagországból 141-en ítélték el Oroszországot az Ukrajna elleni támadás miatt, ezzel együtt felszólították a hadműveletek azonnali beszüntetésére és az orosz haderők Ukrajnából való kivonására az ENSZ Közgyűlésén. A határozat nem kötelező erejű, de fokozza a Vlagyimir Putyinra helyeződő nemzetközi nyomást. A szavazáson 35 ország nem vett részt, például Kína, Kuba, Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Venezuela, öten pedig a javaslat ellen szavaztak: Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Eritrea, Szíria. Magyarország megszavazta a javaslatot. KleptoCapture (Kleptofogó) néven több amerikai ügynökség munkatársait összefogó műveleti csoport létrehozását jelentette be az amerikai igazságügyi minisztérium. A kleptofogók feladata, akik szankciószakértőkből, vámtisztekből, korrupcióelhárítókból, vagyonlefoglalási és pénzmosás elleni szakértőkből, adónyomozókból, nemzetbiztonsági nyomozókból, illetve a külföldön levő bizonyítékok begyűjtésének szakértőiből állnak össze, az orosz oligarchák külföldön tárolt, vagy oda menekített vagyonának felkutatása és lefoglalása lesz. „Ti, akik korrupcióval, vagy a szankciók kijátszásával támogatjátok az orosz rezsimet: meg fogunk fosztani biztos menedékeitektől, és el fogunk számoltatni. Oligarchák, figyeljetek: minden rendelkezésre álló eszközt bevetünk bűnös úton szerzett javaitok befagyasztására és lefoglalására” - üzente Lisa Monaco, az amerikai igazságügyi miniszter helyettese. Nyugati páncéltörők Az elmúlt napokban több száz Stinger légvédelmi rakétát szállított az Egyesült Államok Ukrajnába, értesült a CNN. Csak hétfőn 200 ilyen rakéta érkezett az Oroszország által megtámadott országba. Az év elején az Egyesült Államok zöld utat adott a balti országoknak, köztük Litvániának, Lettországnak és Észtországnak, hogy amerikai gyártmányú fegyvereket, köztük Stingereket küldjenek Ukrajnába. Mostanáig azonban a Biden-kormányzat tartózkodott attól, hogy az Egyesült Államok közvetlenül Ukrajnának szállítsa a Stingert, miközben más fegyvereket már közben is biztosított. Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg. A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK seregének készletéből származnak. A gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz. Lavrov lázálmai Az Egyesült Államok úgy alárendelte magának Európát, ahogy annak idején ezt Napóleon és Ádolf Hitler próbálta megtenni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Ä NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hol a helye” - tette hozzá. Szerinte egyes nyugati vezetők háborúra készülnek Oroszországgal szemben. Sajtótájékoztatóján azt mondta, a végsőkig folytatják az ukrajnai háborút - vagy ahogy ők hívják, a „katonai műveletet” -, de nem gondolnak nukleáris háborúra. Úgy véli, ilyesmi csak a nyugati politikusok fejében szokott megfordulni. Elismételte az orosz kormány szokásos vádját, miszerint Ukrajnában virágzik a nácizmus. Azt mondta, nem fogják hagyni, hogy Ukrajna megtartson olyan infrastruktúrát, ami fenyegetést jelent Oroszország számára. Ugyanígy az Ukrajna felől érkező katonai fenyegetést sem tolerálják. Tegnap másfél órán át tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök. Macron a tárgyalás után közölte: a „legrosszabb következik” az Ukrajna ellen elindított orosz háborúban, mert Putyin teljesen eltökélt az invázió folytatásában. Masszív orosz agymosás Az orosz oktatási minisztérium az iskolásoknak országszerte előadást tartott arról, hogy miért van szükség „a felszabadító misszióra Ukrajnában”. Az online oktatásra tegnap napközben került sor. A gyerekeknek elmagyarázták, hogy „a NATO milyen veszélyt jelent országukra”. A tárca a gyereknek azt is szeretné megmutatni, „hogyan különböztethetik meg az igazságot a hazugságoktól”. A tömeges letartóztatások ellenére is folytatódnak a háborúellenes tüntetések Szentpéterváron, Vlagyimir Putyin szülővárosában, országszerte 7600 tüntetőt tartóztattak le. Végleg elhallgat a legismertebb orosz liberális rádió. A moszkvai Echo Moszkvi rádió 1991 óta sugárzott, az egyik legfontosabb felülete volt a liberális gondolatoknak, naponta több millióan hallgatták. A rádió többségi tulajdonosa évek óta a Gazprom volt, de a hírszerkesztőség függetlenül működhetett, és olyan vélemények, viták is megjelenhettek a rádióban, melyekbe egyre kevesebb helyen lehetett belefutni az orosz nyilvánosságban. A rádió igazgatótanácsa tegnap azonban úgy döntött, felfüggesztik a rádió működését és a honlapját is leállítják. A hét elején az orosz médiahatóság már letiltotta a rádió sugárzását, mivel az Ukrajna elleni orosz háborút és inváziót háborúnak és inváziónak nevezték adásaikban, (mti, Portf., 444, Tx) Szétlőtt épületek Kijev közelében. Eldurvult a célzott hadművelet. (TASR/AP) Influenszer tanít tankot lopni Rengeteg az elhagyott orosz technika Ukrajnában és erre az ukránok is rájöttek: sorra viszik el a kezelőik által hátrahagyott orosz páncélosokat a háborús területről. Most már ukrán influenszerek tanítják a TikTokon, hogy kell orosz páncélosokat ellopni. Egy ukrán influenszer azt magyarázza a már a YoüTubera is felkerült videóban, hogy kell elindítani és vezetni egy páncélozott csapatszállító harcjárművet. Az ifjú hölgy Nasztya Tuman, foglalkozása szerint autószerelő. A demotivált, ellátá- • si gondokkal küzdő orosz haderő rengeteg haditechnikai eszközt hagy hátra az Ukrajna elleni invázió során, köztük igencsak komoly felszereléseket, mint rakéta-sorozatvetők, légvédelmi rendszerek. Kedden például egy legalább 25 millió dollárt érő, teljesen ép, fejlett technológiát képviselő TOR-M2-es légvédelmi rendszert vontattak el ukrán földművesek traktorokkal. (Portf.)
