Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-04 / 52. szám

2 I KÖZÉLET 2022. március 4. | www.ujszo.com Az EU is BUGÁRANNA Pozsony. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönetét mondott Szlováki­ának a háború elől menekülő ukránok iránt tanúsított szo­lidaritásért. „Az egység és a szolidaritás fényt jelent ezek­ben a sötét érákban" - jelen­tette ki, majd hozzátette: az EU kompenzálni fogja az Uk­rajnával szomszédos orszá­gokat. Eduard Heger (OEaNO) minisz­terelnök csütörtökön délután a po­zsonyi kormányhivatalban fogad­ta az Európai Bizottság vezetőjét. A találkozó fő témája az orosz-uk­rán háború volt. A két fél megvitat­ta a hazájukat elhagyni kényszerü­lő személyek részére nyújtott kö­zös támogatás alapelveit, valamint az Oroszország elleni szankciókat, továbbá szó esett az energiaunió­val kapcsolatos további tervekről is. Heger a hivatal tükörtermében megrendezett közös sajtótájékoz­tatón kiemelte, a világ egységes az orosz agresszió és az Ukrajnában zajló háború elítélésében. „141 or­szág elutasította és elítélte Oroszor­szág agresszióját Ukrajnában. Azt gondolom, ez egy fontos üzenet: az emberek a 21. században békét akar­nak, nem háborút. A 21. századnak a béke századának kell lennie” -Szlovákia szolidaritását méltatja hangsúlyozta. A Bizottság elnökét tájékoztatta a szlovák-ukrán hatá­ron kialakult helyzetről és az állami intézmények, illetve civil szerveze­tek által folytatott tevékenységről. A kormányfő méltatta azon polgárok hozzáállását, akik bármilyen formá­ban hozzájárultak a menekülő ukrá­nok segítéséhez. Példaként említette a Kassai Műszaki Egyetem indiai di­ákjait, akik szintén bekapcsolódtak a határ menti önkéntes munkába. Első a szolidaritás Heger elmondta, a finanszírozás kérdését illetően egyetértés van az uniós országok között, az erre a cél­ra elkülönített források szétosztá­sára szolgáló mechanizmus kidol­gozása jelenleg is folyamatban van. Elsősorban azok a tagállamok része­sülnek támogatásban, amelyeket a leginkább érint az Ukrajnában ki­alakult válság, fokozatosan minden országot kárpótolni fognak, ha azok bekapcsolódnak a menekültek ko­ordinációjába. A kormányfő meg­jegyezte, Ursula von der Leyent tá­jékoztatta a törvénymódosításról, mely lehetővé teszi az ideiglenes menedékjogot az Ukrajnából érke­ző bajbajutottak számára. Heger ki­jelentette, ez az igényléstől számítva néhány percet vesz igénybe, s ennek köszönhetően az ukránok „otthon érezhetik” magukat Szlovákiában. Legalábbis egyfajta kiindulópontot jelent számukra - tartózkodási en­gedélyt kapnak, vállalhatnak mun­kát, egészségbiztosítást és némi szo­ciális ellátást is kapnak. Hozzátette, ingyen utazhatnak a vonaton és az autópályadíjat sem kell megfizet­niük. A szankciókat illetően leszö­gezte, az Európai Unió rendkívül gyorsan reagált, és korábban soha nem látott sebességgel fogadták el az Oroszország elleni szankciókat. „Az elmúlt napok megmutatták, hogy 27 állam, 27 kormány és 27 parlament nagyon gyorsan tud cse­lekedni” - tette hozzá. Emberségből jeles Ursula von der Leyen leszögezte, az Európai Unió közösen vállalja a háború következményeinek megol­dását és Szlovákia sem marad kom­penzáció nélkül. Rövid beszédében a szlovákiai emberek példaértékű szolidaritásáról beszélt, majd köszö­netét mondott, amiért emberségből helytállt az ország. Az EU 500 millió eurós pénzcsomagot hagyott jóvá az Ukrajnával határos tagállamok részé­re. Heger azt nem árulta el, mennyi pénz jut Szlovákiának, de szerinte jelen pillanatban a szolidaritás a leg­fontosabb, szükség esetén pedig az unió készen áll további támogatást jóváhagyni. A Bizottság első embere szerint egy folyosót kell létrehozni, hogy a humanitárius konvoj bizton­ságban kimenekíthesse az embereket. „Az oroszoknak lehetővé kell tenni­ük, hogy humanitárius segélyt nyújt­sunk az embereknek” - tette hozzá. A hazai törvénymódosítás margójára elmondta, uniós szinten is hasonló védelmi mechanizmus készül a me­nekültek részére, akik egy évre me­nedékjogot kapnak, amelyet két évre is meghosszabbíthatnak. „Ugyanezt tesszük EU-s szinten, hogy minden menekült azonnal üdvözölve legyen” - jegyezte meg. Az energiaellátás­sal kapcsolatban leszögezte, a gáz­zal mindenképp kihúzzuk a telet és az unió jó kapcsolatokat ápol további partnerekkel, akik szükség esetén pó­tolni tudják a kiesést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Zuzana Őaputová államfő­vel is találkozott (TASR-felvétel) „Putyinnak biztos az agyát támadta meg a Covid” KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK CZÍMER GÁBOR Hosszú várakozás, horrorisz­­tikus vonatút, többek közt ilyeneket kellett átálniük azoknak, akik az Oroszország által megtámadott Ukrajná­ból manakülnak. Helyszíni ri­portunkat olvashatják. Az elmúlt napokban az Új Szó ar­ról tudósított, mennyien menekülnek az ukrajnai háború elől a kelet-szlo­vákiai és részben a magyarországi határátkelőkön keresztül. Átléptünk Ukrajnába is, hogy a menekültek ottani helyzetéről, a határellenőr­zési pontok ukrajnai oldalán ural­kodó állapotokról számoljunk be. A Nagyszelmenc-Kisszelmenc ha­tárátkelőnél találkoztunk először a háború elől menekülő emberekkel. Amikor az útlevél-ellenőrzésnél vár­tunk, alkalmunk volt beszélni né­hány, Szlovákiába igyekvő fiatallal. Egy húsz év körüli lány elmondta, Kijevből indult útnak, két napig uta­zott az átkelőig. A párja hozta el Kis­­szelmencig, akinek azonban vissza kellett fordulnia, Ukrajnát ugyanis a mozgósítás miatt nem hagyhatják el a 18-60 közötti férfiak. A lány azt tervezi, hogy Szlovákiából Német­országba utazik, ahol már korábban egy munkaajánlatot kapott. Kisszelmenc gyalogos határátke­lő, gépjárművek itt nem léphetnek át Ukrajnába. A túloldalon ezért fuvarra volt szükségünk. A határ­ellenőrzési pont közvetlen közeiét elhagyva találkoztunk egy csapat férfival, akinek a családtagjai nem sokkal azelőtt léptek át Szlovákiába. Amikor elmondtuk, hogy tudósíta­ni szeretnénk az ottani helyzetről, szinte azonnal felajánlották, hogy elszállítanak minket. Beültünk hát alkalmi sofőrünk, egy 35 év körüli férfi autójába, egy drága, nyugati márkájú SUV-ba, és Ungvárra, pon­tosabban a város szélén lévő határát­kelő, a felsőnémeti átlépési pont felé vettünk az irányt. Putyin, Covid, provokáció A rossz utak, a megnövekedett for­galom és a benzinkutakon, egyéb­ként hiábavaló, üzemanyagért való várakozás lehetőséget adott arra, hogy beszélgessünk a férfival. El­mondta, Kijevből származik. Na­gyon hosszú időbe telt, míg elérték a határt. Azt állította, útközben azt is látta, ahogy egy ukrán drón harc­kocsikra támad. Bízik benne, hogy a családja már biztonságban van, ő azonban visszamegy Kijevbe har­colni. Vezetés közben is valamelyik Telegram-csatornán olvasgatta a hí­reket és arról beszélt, nagyon elszánt, szembe akar szállni az oroszokkal. Ungvárról taxival mentünk to­vább, amit egy jó kedélyű ötvenes férfi vezetett. Útközben kiderült, hogy szlovák felmenői is vannak, de egyébként félig orosz. Unokatestvé­rei, akikkel napi kapcsolatban van, Szentpéterváron élnek. Szomorúan mesélt arról, hogy unokatestvérei is elhiszik Moszkva propagandáját, mely szerint az orosz haderő csak a „náciktól akarja megtisztítani az országot”. O maga egyértelműen el­ítélte az orosz inváziót. „Másnak a tüdejét, Putyinnak biztos az agyát támadta meg a Covid” - összegezte nevetve az invázióról és az orosz el­nökről alkotott véleményét. A háború kitörése óta nagyon sok az ellenőrizhetetlen információ, fél­igazság, pletyka és a tudatos dezin­­formáció is. Taxisunk arról beszélt, hogy Ungváron vagy 9 orosz „sza­­botőrt” fogtak. „600 hrivnyát (ukrán pénznem, kb. 18 euró) adtak gyere­keknek, hogy házakra, kereszteződé­sekre, más fontos objektumokra va­lamilyenjeleket fessenek” - mondta a taxis. Hasonló történetet hallottunk a jelentős vasúti átrakodóállomással rendelkező Bátyú településről is. Itt állítólag négy „szabotőrt” fogtak, akik ugyanúgy épületeket jelöltek meg. Az ilyen információkat lehe­tetlen ellenőrizni, így azt sem lehet eldönteni, hogy valóban megtörtén­­tek-e és ha igen, akkor valódi szabo­tázsról, vagy inkább provokációról van-e szó, illetve, ha az utóbbi, akkor melyik oldal követte azt el. Az utóbbi években Kárpátalján számos provo­káció történt, amelyek egy része az oroszokhoz köthető. A hideg és sötét vonat Ahogy a világsajtó és az Új Szó is beszámolt róla, Ukrajnát folyama­tosan hagyják el a háború elől me­nekülő emberek. A határátkelőkön többnyire saját erőből kell átjutni­uk, bár az útlevélvizsgálatra várako­zó tömegeknek azért osztanak ételt és italt. A szlovákiai oldalon aztán már szervezettebb az ellátás. Az át­kelőkről a nagyobb itteni városok pályaudvaraira szállítják az embe­reket, akik innen haladnak tovább Pozsonyba, Budapestre, esetleg Nyugat-Európába. Az ország több pontján menekülttáborokat, szük­ségszállásokat alakítottak ki. Míg Ukrajnába menet szinte sen­kit nem láttunk, aki velünk azonos irányban közlekedett volna, addig a visszafelé úton gyakorlatilag a me­nekülő tömegekkel együtt halad­tunk. A Szlovákia és Magyarország irányába tartó emberek között sok az olyan afrikai vagy indiai diák, aki valamelyik ukrajnai egyetemen tanult. így az a huszonéves fiatalem­ber is, aki Szputnyik néven mutat­kozott be nekünk. Elmondta, hogy Indiából származik, de Dnyipro vá­rosában jár orvosi egyetemre. Mivel a városban légiriadót rendeltek el, több barátjával úgy döntött, hogy elhagyják az országot. Először Lviv­be, másnéven Lembergbe utaztak vonattal. Ekkor kezdődött menekü­lésük legfélelmetesebb szakasza. A Dnyipróhoz hasonló városokból induló vonatokat ugyanis a lakos­ság evakuálására használják. Ezekre érkezési sorrendben szállhatnak fel az emberek. „Óriási a tülekedés és a vonatok nagyon zsúfoltak” - mond­ta és hozzátette, neki a kocsi rakte­­rében kellett utaznia, csak ott volt hely. „A légitámadások veszélye mi­att a vonatban az összes lámpát le­kapcsolták. Teljes sötétségben utaz­tunk, a mellettem ülő embert sem láttam. És hideg volt, nagyon hideg” - mondta. Az útjuk során többször megálltak, mert a személyzet elle­nőrizte, hogy nincs-e az előttük lévő szakaszon valamilyen veszély. Az egyik ilyen megálló Kijev környé­kén volt. „Az emberek a csomag­jaikkal a kezükben futottak a vonat mellett és dörömböltek az oldalán, hogy engedjék őket fel, de a vonat tele volt” - írta le az ukrán főváros környékén uralkodó helyzetet. Szputnyikort és társait Lemberg­­ből egy kisbusz vitte tovább az Ung­­vár-Felsőnémeti határátkelőre, aho­vá vasárnap este érkeztek meg. Itt ekkor már négy kilométeres kocsi­sor állt, így az útlevél-ellenőrzé­sig a távolságot gyalog tették meg, ahol további néhány órás sorakozás következett. Szputnyik arról is be­szélt, a szlovák határőrök nagyon alaposan megvizsgálták az iratait, de ezzel együtt is az itteni hatósá­gok munkatársai nagyon kedvesen bántak vele, és a szlovákiai ellátást is dicsérte. A határ átlépése után egy rövid ideig egy iskolában berende­zett szükségszállásra, majd a Kassá­ról vonattal Pozsonyba került. Itt mi segítettünk neki kapcsolatba lépni az indiai nagykövetséggel. A szlovák hatóságok több társát egyébként me­nekülttáborokban helyezték el. Szputnyik Indiából származik és Ukrajnában járt orvosi egyetemre. Most Szlovákján keresztül menekült a háború elől. (Branisiav Bibéi felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents