Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-04 / 52. szám
www.ujszo.coml 2022. március 4. KÖZÉLET Már megkezdődött az álhírportálok blokkolása NAGY ROLAND Pozsony. A parlament a háborús helyzetre reagálva a múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) blokkolhatja az álhfreket és félrevezető információkat terjesztő portálokat. Az NBÚ nem várt sokáig, szerdán már le is állította az egyik legolvasottabb szlovák álhírportál működését. A törvényjavaslattal azonban nem minden politikus ért egyet. A javaslat indoklásában főként „káros tartalmakat” emlegetnek, amelyek „kiberbiztonsági incidenseket idézhetnek elő”. Magában a dokumentumban valóban nem esik szó arról, mi számít álhírnek, illetve dezinformációnak. Ennek értelmében tehát az NBÚ dönthet arról, mit tekint káros tartalomnak, és arról is ők döntenek, hogy milyen módon szeretnék blokkolni a portálokat. Ahogy arra az aktuality.sk hírportál is rámutatott, az NBŰ weboldalán elérhető, hogy a hivatal hogyan definiálja az álhíreket. Rögtön az elején leszögezik, hogy a dezinformáció fogalmát egyelőre nem kodifikálták a szlovák törvényekben, így a meghatározáskor a tudományos munkákból és az európai irányelvekből kell kiindulni. „Olyan hamis vagy manipulativ információt jelent, amelyet szándékosan terjesztenek félrevezetés vagy károkozás céljából. A dezinformáció megjelenhet hamis vagy manipulált szöveg, kép, videó és hang formájában, felhasználható az összeesküvés-elméletek támogatására, kétségek keltésére, valamint valós információk, személyek vagy szervezetek elhiteltelenítésére. Akár az igaz állítást is tekinthetjük dezinformációnak, ha manipulativ módon tálalják. Nem tekintjük dezinformáci-Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orosz-ukrán háború kirobbanásakor a szlovák politikai vezetők arra figyelmeztettek, hogy az országban hatalmas méreteket ölt majd a dezinformációs kampány, amely az orosz háborús agressziót relativizálja, illetve olyan narratívákat kinál, amelyekben Putyin támadását egyfajta jogos önvédelemnek állítják be. Az információs háborúval múlt szombati számunkban részletesebben foglalkoztunk, a cikk továbbra is elérhető az ujszo.com oldalon, „A katonai hadműveleteken kívül információs háború is zajlik” címen. A kormánykoalíció azonban úgy döntött, konkrét jogi lépéseket is tesz az orosz propaganda megfékezésére. A parlamentben gyorsított eljárásban fogadtak el egy javaslatot, amely felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt az álhírportálok blokkolására. A törvény elfogadása ellen hevesen tiltakozott az ellenzék, ennek ellenére a koalíció viszonylag könnyedén, 82 támogatóval küldte a javaslatot a köztársasági elnök elé. A cenzúra kérdésköre Az ellenzéki Smer és a Hlas képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a beterjesztett törvénymódosításban túlságosan általánosan fogalmaznak, és ennek alapján szinte bármire rá lehet fogni, hogy álhír. Erik Tomás (Hlas) szerint ezzel a hatalommal akár vissza is élhet a kormány, és olyan portálokat blokkolhatnak, amelyek a velük ellentétes véleményeket terjesztik. Robert Fico (Smer) egyenesen a cenzúra bevezetéséről beszélt. Robert Fico, a Smer elnöke előszeretettel ad interjút álhírportáloknak, növelve ezzel legitimitásukat (TASR-feivétei) A Nemzetbiztonsági Hivatal az új törvény értelmében blokkolta a Hlavné správy nevű álhírportált. Jaroslav Nad védelmi miniszter szerint ezzel a sor még nem ért véget. (TASR-feivétei) ónak viszont a hírekben felbukkanó, nem szándékosan okozott hibákat, a szatírát, a paródiát, és azokat az egyoldalú kommentárokat sem, ahol ez egyértelműen fel van tüntetve” - olvasható az NBÚ honlapján. Elhiteltelenítés Ahogy a Denník N írja, a dezinformáció elleni harc már régóta téma a törvényalkotásban. Az újságírói és az emberi jogi szervezetek, valamint a nemzetközi intézmények (például az Európai Tanács) is arra figyelmeztetnek, pontosan kell megfogalmazni a definíciókat, hogy az efféle törvényeket ne lehessen felhasználni az újságírók, az aktivisták és az ellenzéki politikusok ellen. Másrészt viszont fontos kiemelni, hogy a téma összetettségét és elvontságát használják fel maguk az álhírportálok is, hogy az általuk kreált híreket alátámasszák, illetve a többi hírportált elhiteltelenítsék. Bevett stratégiájuk, hogy „beskatulyázzák” a főáramú sajtótermékeket, vagyis olyan címkékkel látják el őket, amelyek az emberek egy jelentős részében ellenérzést válthatnak ki. További stratégiájuk, hogy olyan véleményeket állítanak tényként, amelyeket nagyon nehéz, vagy lehetetlen ellenőrizni, és előszeretettel idéznek más, szintén kevésbé megbízható portálokat - ebben az esetben az orosz propaganda által támogatott forrásokat. A politikai dimenzió Ebben gyakran a politikusok is segítenek, akár azzal, hogy hajlandóak nyilatkozni nekik, ezzel növelve a presztízsüket és a legitimitásukat. Jó példa erre Robert Fico, aki régóta folyamatosan bírálja Szlovákia vezető hírportáljait. Gyakran emlegeti az aktuality.sk hírportált és a Sme napilapot, amelyek számos hozzá köthető korrupciós botránnyal foglalkoztak. A Smer Facebook-oldalán március elsején közzétettek egy olyan bejegyzést is, amelyben a Markíza és a TA3 tévécsatornát kritizálták. „Napjainkban a vélemények sokszínűségéről beszélni, főleg a cenzúra bevezetésének kontextusában nem más, mint fikció. Szlovákia tipikus példájává válik azon országoknak, ahol az emberek fejébe csak egyetlen igazság ömlik” - üzente az ellenzéki párt. Ficónak viszont nem okoz gondot interjút adni a Zem a Vek nevű portálnak, amelyet az egyik legnépszerűbb álhírportálként tartanak számon. Az említett weboldal például megtalálható a konspiratori.sk honlap listáján is, amely a leglátogatottabb dezinformációs portálokat gyűjti öszsze. A portál főszerkesztőjét, Tibor Eliot Rostást a bíróság többször is elítélte, amiért valótlan információkat terjesztett a parlamenti képviselőkről. Fico az említett interjúban szinte semmilyen konfrontativ kérdést nem kapott, holott a hagyományos interjú- és vitaműsorokban, ahol egyetlen politikus beszélget a műsorvezetővel, ez szakmai elvárásnak minősül. Ebben az interjúban jelentette be például azt is, hogy a Smemek nem okozna gondot együttműködni a szélsőséges Republika párttal. Az első „áldozat" A Nemzetbiztonsági Hivatal nem is várt sokáig, az új törvényre hivatkozva szerdán blokkolta a Hlavné správy nevű weboldalt, amely szintén szerepel a konspiratori.sk listáján. Az NBU bővebb tájékoztatást nem adott az esetről, az indoklást pusztán a portál üzemeltetői kapták meg, akik a Facebook-oldalukon annyit üzentek, nem tudják, meddig tart ez az állapot, de addig is az olvasóik keressék őket a hlavnespravy.live vagy a hlavnespravy.info honlapon. E cikk megjelenéséig egyik cím sem működött. A politikusok közül elsőként Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter reagált a hírre, örömmel fogadta az NBÚ döntését. A tárcavezető a Denník N-nek adott interjújában állította, hogy az említett portált az orosz nagykövetség pénzeli. Nad’ továbbá jelezte, hogy a blokkolt portálok listája a közeljövőben gyarapodni fog. I 3 RÖVIDEN Az elkobzásokról érdeklődtek Pozsony. A Szövetség a Szlovák Földalaptól kikért információk alapján szeretné összesíteni, hogy 2018 óta az állam mennyi esetben végezte be a Benes-dekrétumok alapján magyar és német nemzetiségű személyek ingatlanjainak elkobzását. A párt vezetői és szakértői szerdán az alap új igazgatójával, Ján Marosszal egyeztettek. Az intézmény vezetője elmondta, az alapnál felszámolta a konfiskációkkal foglalkozó alosztályt és a párt rendelkezésére bocsátja az utólagos földelkobzásokról szóló részletes adatokat is. A Szövetség azt ígéri, ezeket nyilvánosságra hozza majd. A párt és a földalap vezetői szerint is törvénymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy a kollektív bűnösség elve alapján egykor megkezdett vagyonelkobzásokat ma ne lehessen bevégezni. (czg) Ukrajna színeiben a Slavín Pozsony. Szerdáról csütörtökre virradó éjjel valakik az ukrán zászló színeivel, kék és sárga festékkel mázolták össze a pozsonyi Slavín háborús emlékművet. A második világháború idején a városban elesett szovjet katonák síremlékének megrongálását a rendőrség bűncselekményként vizsgálja. A festékkel való bemázolást bírálta Pozsony polgármestere, Matús Valló, de elítélte azt a parlament házelnöke, Boris Kollár (Sme rodina) is, az orosz nagykövetség pedig egyenesen szentségtörésről beszél. A szlovák külügyminisztérium azonban arra emlékezteti az oroszokat, azzal, hogy Moszkva lerohanta Ukrajnát, sárba tiporja azoknak az ukránoknak az emlékét, akik 1945-ben az oroszokkal együtt harcoltak a szabadságért. (czg) Ezrek kérnek útlevelet Pozsony. Szerdán rekordszámú, 10 492 személy igényelt útlevelet. A hatóságok arra kérik a lakosságot, ne keltsenek pánikot. A rendőrség tájékoztatása szerint a kérvényezők nagy száma miatt elkerülhetetlenek a késések és a hosszú sorok. „Minden tőlünk telhetőt megtettünk, a lehető legtöbb kollégát az okmányirodákba helyeztük. Minden irodánk fogadja az útlevélkérelmeket. Munkaidőben folyamatosan dolgozunk, ebédszünet nélkül”- mondta Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.' A rendőrség 2012. május 23-án jegyzett hasonló rekordot, amikor 7773 állampolgár kért iratokat. A pánik viszont nemcsak az útlevéligényléseken mutatkozik meg, országszerte több gyógyszertár jelezte, hogy az emberek felvásárolták a jódtablettákat. (tasr) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
