Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-31 / 75. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. március 31. | www.ujszo.com Csupán papíron vonulnak vissza az oroszok Védelmi állásait erősítő ukrán katona Kijevtől északra. Az oroszok ígéretük szerint visszavonulnak^ fővárostól, de ennek még alig látni a jelét. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Az ukrán haderő annak ellenére nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit, hogy Oroszország Kijev és Csernyihiv térségében katonai tevékenységének korlátozását jelentette be. Washington egyelőre nem hiszi el, hogy az orosz erők érdemben visszavonultak volna a fővárostól. Az oroszok folytatták a városok ágyúzását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb videóüzenetében pozitívnak minősítette a két fél között Isztambulban folyó tárgyalásokról érkező jelzéseket, de kijelentette, hogy „ezek nem feledtetik a robbanásokat és az orosz aknákat”. Egyúttal óvatosságra intett azokkal az orosz közlésekkel kapcsolatban, hogy Moszkva jelentősen visszafogja katonai műveleteit több körzetben. Mint mondta, Ukrajna nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit, és csak tényleges orosz feszültségenyhítő lépések esetén javulhat a bizalom a két fél között. „Az orosz hadsereg még mindig nagyon komoly erővel rendelkezik ahhoz, hogy folytassa a támadásokat országunkban” - fogalmazott. Trükköznek az oroszok Az amerikai védelmi minisztérium közölte, a bejelentésekkel ellentétben szerintük Kijev fenyegetettsége nem szűnt meg, és hogy ukrán jelentések szerint továbbra is heves harcok dúlnak a főváros környékén. Joe Biden amerikai elnök is óvatosságra intett, azt mondta, szerinte addig nem szabad különösebben sokat belelátni az orosz ígéretekbe, amíg ezeket nem követik konkrét tettek is, márpedig eddig ez elmaradt. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy ő eddig semmilyen konkrét bizonyítékát nem látta annak, hogy az Isztambulban tartott ukrán-orosz béketárgyalások tényleg konstruktív irányba haladnának. Éppen ezért a csapatvisszavonásokról szóló orosz ígéretek inkább „az emberek megtévesztésére és a figyelem elterelésére” szolgálhatnak. A külügyminiszter szerint amit Oroszország mond és amit Oroszország csinál, az két külön dolog, és az amerikai kormány igyekszik az utóbbira koncentrálni. „Amit pedig Oroszország tesz, az a folyamatos kegyetlenkedés Ukrajnával” - mondta. John Kirby, a Pentagon sajtószóvivője közölte, az oroszok egyelőre anynyira kis számban vontak vissza alakulatokat Kijevtől, hogy ez inkább a harcoló alakulatok átcsoportosítása lehet, mintsem csapatkivonás. Hosszú út előtt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap újságíróknak Moszkvában azt mondta, hogy nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük. Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat”. Utánpótlás Belaruszból A brit védelmi minisztérium úgy véli, az oroszok Fehéroroszországba és Oroszországba vonulnak vissza utánpótlásért. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának friss jelentése megállapítja, az orosz harcoló csapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek Ukrajnában, hogy több alakulatnak vissza kell térnie Oroszországba vagy Fehéroroszországba, hogy feltöltse készleteit és rendezze sorait. Az orosz utánpótlásvonalak eddig sem működtek zavartalanul, a britek szerint a béketárgyalásokon elsütött, csapatvisszavonásokra vonatkozó orosz ígéret is a veszteségeket elszenvedett alakulatok hazai újrarendezését álcázhatja orosz részről. Három hónapos exporttilalmat vezetett be Fehéroroszország a rizsre és más gabonafélékre, a tésztafélékre és a lisztre, hogy megakadályozzák az élelmiszerhiány kialakulását. Budapest pellengéren Újra kritikus hangon beszélt Magyarországról Volodimir Zelenszkij, amiért az Orbán-kormány nem hajlandó világosan és egyértelműen Ukrajna mellé állni az Oroszország ellen vívott háborúban. Az ukrán elnök a dán parlament előtt tartott videóbeszédet, amelyben még több büntetőintézkedés életbe léptetésére kérte az Európai Uniót és az egész demokratikus világot. Szerinte a szankciók újabb és újabb köre jelenti azt a nyomásgyakorlást, amellyel Oroszországot rá lehet venni, hogy a béke lehetőségén gondolkodjon. Felidézte, hogy az oroszok már kétezer ukrán gyereket hurcoltak el Ukrajnából, és ő azért is kéri szolidaritásra az uniót, mert elképzelni sem lehet, hogy az oroszokkal milyen gonosz jelent meg. Oroszországnak nem lehetnek nyúlványai az Európai Unióban, amelyek belülről feszítik szét a szervezetet, amelyek most is csak segítik Oroszországot, hogy egyre több pénzt keressenek. Mindenki tudja, hogy az Európai Unióban ki az, aki a humanitás és a józan ész ellen száll síkra, aki semmit nem tesz azért, hogy Ukrajnában béke legyen. Ennek véget kell vetni, Európának nem szabad hallgatnia a hivatalos budapesti kifogásokra - fogalmazott az ukrán elnök. Egy héten belül ez már a második alkalom, hogy Volodimir Zelenszkij bírálja az Orbán-kormányt. Múlt csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcs résztvevői előtt tartott beszédében személyesen Orbán Viktort szólította meg és kérte Magyarország segítségét. Elutasító választ kapott, kormányzati részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aztán maga Orbán Viktor is visszaszólt neki. A magyar baloldal csúnyán lebukott, a sajtóban megjelent információ megfelel a valóságnak, miszerint folyamatos egyeztetés van köztük és az ukrán kormány képviselői között - jelentette ki Szijjártó Péter. Szerinte az ukrán elnök folyamatosan támadja Magyarországot, a magyar kormányt azért, mert „úgy döntöttünk, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében nem szállítunk fegyvereket Ukrajnába és nem szavazzuk meg az energiaellátásunk biztonságát veszélyeztető szankciókat sem.” Ágyúdörgós Kijev körül Intenzív éjszakai harcokról számolt be a Kijev körüli külvárosokból a CNN, különösen az északnyugati és az északkeleti részekről, pedig az ukránok és az oroszok is közölték, hogy a megszállók visszavonják a csapataikat a fővárosból és Csernyihivből. A csatorna beszámolója szerint Irpinytől 5 kilométerre még hangos ágyúdörgést lehetett hallani, szórványosan a rakétavetők is szóltak. A városközpontban pedig egyszerre lehet hallani a légvédelmi szirénák és az tüzérség hangját. Az amerikai védelmi tárca megerősítette, az orosz erők valóban eltávolodtak Kijevtől, de csak kis létszámban, így még mindig bármikor képes Oroszország brutális támadást indítani az ukrán fővárosban. Az orosz erők nehéztüzérséggel lőtték a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében található Liszicsanszk várost szerda reggel, a támadás lakónegyedet ért - közölte a megyei közigazgatási hivatal vezetője. Szerhij Hajdaj arról tájékozatott, hogy több panelházban kiterjedt károk keletkeztek, ukrán médiaforrások áldozatokról is hírt adtak. Szerhij Hamalij, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megye regionális kormányzója is orosz támadásokról számolt be. Az orosz erők a megye több ipari létesítménye ellen intéztek támadást. Pavló* Kirilenko, a Donyec-medence kormányzója szerint az oroszok heves támadást indítottak a donbaszi fronton. Az ENSZ szerint több mint 4 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország elindította a háborút. Az invázió előtti mintegy 44 milliós népességgel számolva ez azt jelenti, öt hét alatt nagyjából minden 11. ukrán állampolgár elhagyta az országot. Magas rangú kitüntetést vett át Roman Hribov ukrán határőr, az Odessza mellett lévő Kígyó-sziget egyik védője. Hribov azzal került be a hírekbe, hogy az orosz invázió első napján a szigetet fenyegető és megadást követelő orosz hadihajónak rádión azt válaszolta, hogy húzzon a f@szba. A szigetet végül elfoglalták az oroszok, és az első hírek szerint Hribov és a többi védő meghaltak. Aztán kiderült, fogságba estek, a napokban engedték őket szabadon egy fogolycsere révén. (MTI, Tx, 444,24.hu) Az amerikai szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának meghallgatásán Tod Wolters tábornok elismerte, a háború előtt túlbecsülték az orosz hadierőt és alábecsülték az ukránt. Az amerikai hírszerzés és a Pentagon ugyan pontosan jelezte, hogy az oroszok támadni készülnek, de arra nem számítottak, hogy a hadseregük ilyen gyenge teljesítményt nyújt. (TASR/AP) Kiélezett választás: a bizonytalanok jelentik a mérleg nyelvét A Fidesz-KDNP 39 százalékon, az Egységben Magyarországért 36 százalékon áll a Závecz Research közvélemény-kutató legutolsó felmérése szerint. Van 600 ezer ember, aki elmegy szavazni, de még nem tudja, kire voksoljon. Budapest. Nyolcszázaléknyi az aktív bizonytalan választó, akiknek egy része csak az utolsó napokban dönthet. A múlt héten a kormánypártok listáját a választókorú népesség 39 százaléka támogatta, az Egységben Magyarországét 36 százalék, versenyük tehát eléggé szoros; a Mi Hazánk ebben a körben 3 százalékot ért el, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékot - olvasható a ZRI Závecz Research pártpreferencia-kutatásában. „A párt nélküliek aránya 19 százalék volt. A biztos részvételt ígérők és a listák közüli is választani tudók körében a múlt héten 50 százalékon állt a kormánypárt, 46 százalékon az ellenzék, míg a Mi Hazánk 3, a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékon” - emelték ki. A kutatás készítői felhívják arra is a figyelmet, hogy az utolsó héten két választásszociológiai történésnek nagy és kiszámíthatatlan hatása lehet. Az egyik a mozgósítási kampány sikeressége, a másik pedig azon választópolgárok döntése, akik ugyan aktívak, de csak az utolsó napokban határozzák el magukat valamelyik politikai erő mellett. Előbbihez tartozik, hogy a Fidesz-KDNP táborában 1,9 millióan ígérik, hogy bizonyosan ott lesznek április 3-án a szavazóhelyiségekben, az ellenzéki oldalon 1,7 millió a biztos résztvevők száma. Az aktivizálandó párthívek egy része hajlik arra, hogy részt vegyen a választáson: a kormánypártiak körében még 1 millióan valószínűsítik azt, az ellenzékiek közül nagyjából 900 ezren. Megjegyzik, a mozgósítási kampány intenzitásának akár kis különbségei is, különösen a szorosnak tűnő választókerületekben, mandátumokat hozhatnak-vihetnek. Jóval nagyobb kihívás a pártok számára a mérsékelten vagy erőteljesen passzív támogatóik „felrázása”, annak érdekében, hogy szimpatizánsból tényleges szavazóvá váljanak. Azt, hogy végül a bizonytalanok dönthetik el a 2022-es parlamenti választás sorsát, alátámasztja, hogy a választókorú népesség 8 százaléka- több mint 600 ezer választópolgár- jelezte, biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, de még nincsen preferált pártszövetsége. Körükben sokkal inkább az ellenzék esélyei a jobbak, amit az is jelez, hogy az ország helyzetét a döntő többségük, 62 százalékuk inkább rossznak tartják, jónak csak 18 százalékuk. Ilyen mintavétel esetében a közvélemény-kutatás során kapott adatok plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól az eredménytől, amit minden választókorú személy megkérdezése esetén született volna - ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag ebben a kutatásban is hibahatáron belüli a két tömb különbsége. A kormány meghosszabbította a 2020. március 11-e óta lejárt okmányok érvényességét, így ezek bemutatásával is részt lehet venni a vasárnapi parlamenti választáson. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat a szavazatszámláló bizottságok elfogadják. Tegnap este a Fidesz arról tájékoztatott, hogy ismeretlen tettesek hekkertámadást indítottak a Fidesz honlapja ellen. A Fidesz honlapját elérhetetlenné tették. „A támadással a Fidesz egyik fontos kommunikációs csatornáját pont a kampány legvégén lekapcsolták, ez egy nyilvánvaló beavatkozás a választásokba” - szögezték le, megjegyezve: „a baloldal minden eszközt bevet, hogy elhallgattassa a béke és biztonság mellett kiálló véleményeket”. (Tx, Npsz, mti))
