Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-31 / 75. szám
www.ujszo.coml 2022. március 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A gyilkos propagandája Üdvözöljük az orosz dezinformáció világában! SZABÓ LACI ' már nem tudom, [71^ kinek higgyek... ■ ■ - mondják sokan, M JÍ JLJL amikor az ukrajnai háború_elől menekülőkről esik szó. „Autóval jöttek, felpakolva”, vagy „egy retiküllel jött át a határon, nekem senki ne mondja, hogy ez menekült”. Üdvözöljük egy alternatív valóságban, az orosz dezinformációs propaganda világában! Az utóbbi hetekben mindenki találkozott ukrajnai menekültekkel. Idős emberek, asszonyok, gyerekek mentije az életüket, dohos bunkerek, óvóhelyek helyett biztonságosabb életet remélnek. Hátrahagynak mindent, ami eddig az életük volt. Az otthont, és sokszor férjet, apát, hiszen ők háborúban nem hagyhatják el az országot. Március közepén vonattal utaztam Ausztriába. Fiatal nő kislánynyal és egy kiskamasz fiúval ült mellettem. Felpakolva, papírtáskákkal. A gyerek szinte családfőként tartotta a lelket az anyjában. Látszott rajtuk, hogy már biztonságban érzik magukat, de az ismeretlenbe menekülnek. Már itt küzdenem kellett a könnyeimmel. A másik vonalon, Bécstől nyugat felé egy idős nő kisebb bőrönddel próbált helyet találni, a szemben levő székre ült. Eszembe jutott megboldogult nagymamám, akár ő is ülhetne velem szemben... Nem sokkal később 10 év körüli lány és 12 éves forma fiú érkezik az anyjával. A fiatal nő pár szót vált az idős asszonnyal, és már sírnak is mind a ketten. A fiú is könnyekben úszva szorítja magához az anyját, otthon maradt apjáért is aggódik. Lehet bármilyen szép a táj,jöhet bármennyi alagút, száguldhat a vonat, az út az ő könnyeik miatt felejthetetlen. Talán eljön az idő, amifyar könnyek nélkül tudok visszaemlékezni rá. Európa és főleg az Ukrajnával szomszédos országok példaértékű humanitárius segítséget nyújtanak azoknak, akik mindenüket hátrahagyva el tudnak menekülni a háború elől. Azért kelnek útnak, mert veszélyben az életük, persze akadhatnak köztük olyanok is, akik a hullámot kihasználva jutnának be az Európai Unióba. Ám a papírtáskák, a családok, gyerekek látványa, a bombázások felvételei megerősítenek bennünket abban - most segíteni kell, mindent meg kell adni a menekülőknek. A háborús orosz propaganda célja, hogy az ukránok ellen hangolja a tömegeket minden országban. A Kreml tisztában van vele, hogy most sokan szimpatizálnak az ukránokkal, ezért bármit bevet, manipulált felvételeket, álhíreket, összeesküvés-elméleteket. A propaganda és manipuláció célja: ha meggyőzni nem is tudja az embereket, legalább megpróbálja hiteltelenné tenni az ellenséget. Ha elhangzik az „én már nem is tudom, kinek higgyek”, célba is ért a gyilkos propaganda. Csak a busz kilőtt ablaka könnyíti a búcsúzást, semmi más (TASR/AP-felvétel) Az EU lakosságának 5 nem uniós állampolgár Mintegy 23,7 millió olyan ember 61 az Európai Unióban, aki Európai Unión kívüli ország állampolgára, s ez az EU teljes lakosságának 5,3 százalékát teszi ki - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat). A jelentéséből kiderül, hogy a tagországok lakossága arányához képest Luxemburgban élt a legtöbb külföldi állampolgár tavaly. A külföldiek a nagyhercegség teljes népességének 47 százalékát teszik ki, közülük 38 százalék uniós állampolgár volt, 9 százalékuk nem. A legtöbb külföldi, 10,6 millió ember (a teljes lakosság 12,7 százaléka) Németországban él. Ezt követi Spanyolország, ahol 5,4 millió (11,3 százalék) nem uniós állampolgár él, majd Franciaország és Olaszország; mindkét országban 5,2 millió, uniós szempontból külföldi él. A teljes lakosságot tekintve Franciaországban 7,7 százalék, Olaszországban 8,7 százalék a külföldiek aránya. A felsorolt négy uniós tagállamban élő külföldiek az EU egész területén letelepedett, nem uniós állampolgárok 70,3 százalékát tették ki tavaly. A Máltán, Cipruson, Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Írországban, Németországban, Belgiumban és Spanyolországban a nem uniós állampolgársággal rendelkezők aránya meghaladta az ország lakosságának 10 százalékát. Arányuk Romániában a legalacsonyabb: kevesebb, mint 1 százalék. Az uniós tagállamok többségészázaléka ben élő külföldiek közül a legtöbben EU-n kívüli országból érkeztek. 2021-ben az uniós tagországok állampolgárai közül mindössze 13,7 millióan éltek valamely másik uniós tagállamban. A tagországok közül csak Luxemburgban, Cipruson, Ausztriában, Belgiumban, Írországban, Hollandiában és Szlovákiában élt több külföldi uniós állampolgár, mint ahányan EU-n kívüli tagállam állampolgárai. Tavaly valamely másik tagállamban élő uniós állampolgárok közül a legtöbben románok, lengyelek, olaszok és portugálok voltak — tette hozzá az Eurostat. A Magyarországon élők mintegy 98 százaléka magyar állampolgár. Magyarországon tavaly 118 ezer nem uniós állampolgár élt, Szlovákiában 111 ezer. (mti.úsz) ■ ■ 1 ■ I Moszkvának? FELEDY BOTOND A szavahihetőségen esett csorbát néha lehetetlen kiköszörülni. Az oroszok már annyi mindent mondtak, hogy lassan már á kérdést sem hisszük el, amit feltesznek. Eleve úgy kezdődött a január, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter és a fél moszkvai vezérkar váltig állította: „nem lesz támadás”. Lett. Nem is akármilyen: a második világháború óta a legdurvább harcok zajlanak Európa területén. Mondták azt is az oroszok, hogy civileket nem támadnak. Ehhez képest Mariupol az új Aleppó, vagy éppen Groznij: emberek elhurcolása, éheztetés, iskolák és kórházak támadása, rakétával szétlőtt színháza, ahol 1200 ember ott rejtőzik hetek óta. Csernobil körül tűzvész tombol, de a tűzoltókat nem engedik a közelébe. Európa legnagyobb atomerőműve körül nekiállnak rakétákat kilőni. Polgármestereket rabolnak el és gyilkolnak meg. Sorolhatnánk. Kedden azt találta mondani a moszkvai vezetés, hogy Kijev körül „drasztikusan csökkenti” harci tevékenységét. Egyrészt várjuk ki, hogy ebből bármi látszódjék. Ha pedig valóban csökkentik, akkor azt azért teszik, mert feladták az ostromot és Kijevet mint katonai célpontot, mert rájöttek, hogy nem mehetnek biztosra. Ebben az esetben ez a „mi vonulunk el - mi nem kaptunk ki” hozzáállás a diplomatikus módja annak, hogy beismerjék a katonai cél elbizonytalanodását. Semmiképpen sem az ukránok felé gyakorolt gesztus. A humanitárius korridorok több napon azért nem nyíltak meg, mert az oroszok nem tartották be a helyi tűzszünetet. Pedig azt is megígérték. Ha nem lehet hinni az ellenfélnek, mert a rövid távú kommunikációs trükkökkel eljátssza a hosszú távú, a sikeres tárgyalásokhoz szükséges minimális bizalmat is, az nagyon megnehezíti, hogy vége legyen a háborúnak. Mert mikor fogja elhinni az ukrán delegáció, hogy az orosz valamit komolyan gondol? Akkor, amikor kiderült, hogy még egy enyhe mérgezés is lefutott az ukrán küldötteken az egyik tárgyalás után? Ez már nagyban Maiéter Pálra és az 56-os szovjet attitűdre emlékeztet. Tőrbe csalni még azokat is, akik tárgyalni jönnek. Minél kevésbé lesz bizalmunk abban, amit Putyin bármit aláír, annál inkább készülni kell a következő konfliktusra. Egyértelmű, hogy a Kreml csak időt akar nyerni. Mert már ne legyen kétségeink, hogy Putyin az orosz birodalmi eszmét komolyan gondolja. Azt gondolja csak igazán komolyan. Ez a kettő egymás mellett pedig veszélyes: egyrészt nem hiszünk a diplomáciai csatornákon küldözgetett mondatoknak, másrészt látható az eltökéltség, hogy az orosz információs térben teljesen dehumanizált ukránokkal mi a valódi céljuk. Elképesztően nehéz szituáció, közvetíteni sem könnyű, tárgyalni sem. Nem sok lehetőség marad, mint kész helyzet elé állítani a Kremlt: erőt mutatni, fait accompli-t teremteni. Ebből talán még Moszkvában is értenek. Ezért kellenek a fegyverszállítmányok, a NATO keleti szárnyának erősítése, az ütőképes szankciók és mindaz, ami az ukránok sikeréhez most szükséges. FIGYELŐ napokig figyelték Nyemcovot, de nem ők ölték meg. Orosz emberi jogi aktivisták szerint Dadajevet megkínozták a fogságban. A vádlottak az elején azt állították: bosszúból végeztek a politikussal, mert támogatta a Charlie Hebdo vicclapot, amely a muszlimokat sértő karikatúrákat tett közzé. Ennek hitelessége megingott, amikor kiderült: még azelőtt elkezdték követni Nyemcovot, hogy bármit is mondott volna a Charlie Hebdóról. Ugyanakkor már jóval a csecsen csoport Moszkvába érkezése előtt ráállította embereit az FSZB. Az egyik ügynök Valerij Szuharev volt. A megfigyelt emberek által vásárolt repülő- és vonatjegyeket rögzítik az FSZB Magisztral nevű adatbázisában. Azonban nemcsak az ő mozgásuk követhető így, hanem a megfigyelő ügynököké is. Ezek az információk gyakran kötnek ki korrupt tisztségviselők közreműködésével a feketepiacon, majd újságíróknál, ahogy most is történt. A Bellingcat szerint számos új kérdés felvetődik. Az egyik, hogy milyen szerepet játszott az FSZB Kriminalisztikai Intézete Nyemcov meggyilkolásának kivizsgálásában. Á gyilkossággal kapcsolatos 55 elemzésből 45-öt az az intézet végzett, a Dadajev elítéléséhez vezető DNS-vizsgálatot is. (mtij Nyemcovot követték az orosz ügynökök Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust 2015-ös meggyilkolása előtt hónapokig követték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei - derül ki a Bellingcat, a The Insider és a BBC oknyomozó cikkéből. Az egyik ügynök Alekszej Navalnij politikus megmérgezésénél is feítűnt. Nyemcovot Borisz Jelcin néhai orosz elnök utódaként tartották számon, amíg Vlagyimir Putyint ki nem nevezték ügyvivő elnöknek 1999-ben. Ezután Nyemcov kellemetlenné vált, mert támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat, a korrupcióellenes küzdelmet, Putyin egyik legádázabb bírálója lett. Tíz hónapig követték az FSZB tagjai, összesen 13 alkalommal tűntek fel ugyanazon a helyen, mint Nyemcov - utoljára tíz nappal meggyilkolása előtt. A politikust 2015. február 27-én lőtték le a Kreml közelében. A gyilkossággal végül egy Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz közel álló embert vádoltak meg. Zaur Dadajev előbb beismerő vallomást tett, majd viszszavonta. Azt állította, hogy kikényszerítették belőle a vallomást. Elmondta: öt csecsen társával hó-
