Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-30 / 74. szám
www.ujszo.coml 2022. március 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Valamitől félni kell Az invázió és az infláció néha kéz a kézben jár, néha meg nem VERES ISTVÁN F ppen bejelentették, hogy E jön a hó, amikor Bandika és Ervin kiült a rettenthetetlen rókagombáról elnevezett nagyvárosi kiskocsma teraszára. Nem is volt az terasz egyébként, csak két asztal a bejárat mellett. Örülök, hogy jön a hó, szeretnék még egy nagyot szánkózni az idei télen - sóhajtotta a reggeli tíz fokba Ervin. Cseresznye- és barackvirágok alatt? - kérdezett vissza Bandika, mire jött is a válasz, hogy igen. Nagyon megfordult a világ, mondta két korty közt Bandika. Ki is fejtette, hogy a havat inkább hagyjuk, viszont itt van ez az elmúlt két év. Tavalyelőtt meg tavaly márciusban féltem a koronavírustól, de nem féltem sem az inflációtól, sem az inváziótól. Most meg, huszonkettőben, már az inváziótól és az inflációtól is félek, a koronától viszont már nem. Hogy lehet ez? Ervin a láthatár kocsonyásán remegő képernyőjében eltűnő személyautókat figyelte és bólintott. Tudja, amikor én annak idején elkezdtem a Műegyetemet, azt mondták, ott két dolgot kell megtanulni. Az összes többi ebből a kettőből van levezetve. Az első, hogy a víz lefelé folyik és nem marad meg kupacokban. A második pedig, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy aki tavaly meg tavalyelőtt képes volt félni valamitől, az idén is képes lesz, meg jövőre is. De mi van, ha jövőre már nem lesz képes? - vágott közbe Bandika. Ervin bólintott, de felemelte a mutatóujját és hozzátette, hogy abban az esetben az már nem ugyanaz az ember. Valahogy úgy viszonyulnak egymáshoz, mint az invázió és az infláció. Néha kéz a kézben járnak, néha pedig úgy tesznek, mintha nem lenne egymáshoz semmi közük. Bandika elfogadta a választ és arról kezdett beszélni, hogy valahol a világhálón, egy narancssárga alapon sötétzöld villogó keretben azt olvasta: idén minden probléma megoldódik magától, feltéve, ha adunk neki elég időt. Ervin azonnal átvette a szót. Ha megengedi, elmesélnék egy jelentéktelen, de aktuális történetet, amely velem esett meg a minap. Azt tessék elképzelni, hogy a számítógépem másfél napig ügyet sem vetett arra, hogy nyári időszámításra álltunk át. Bekapcsoltam hétfőn, reggel kilenckor még nyolcat mutatott. Kikerestem a beállításoknál a dátum- és órabeállítást, volt egy gomb, hogy szinkronizálja automatikusan a nyári-téli időszámítást, ellenőriztem, élesítve volt, vagyis meg kellett volna tennie. De nem tette meg, és én sem tudtam ezt elvégezni. Egész nap időzavarban éltem, ami, mondanom sem kell, a teljesítményemen is nyomot hagyott, szakmailag és emberileg egyaránt. Féltem, mi lesz, ha úgy marad. Dühöt is éreztem, hogy a Covid előtt még foglalkoztatta az Európai Unió döntéshozatali szerveit a nyári és a téli időszámítás problematikája, most viszont már nem. Mégis úgy döntöttem, hogy nem kérek segítséget, mert hülyének fognak nézni. Estefelé aztán látom, hogy már az aktuális időt mutatja, a nyárit. Vagyis megjavult magától. Ennyi a történet. Hát ez tényleg elég jelentéktelen - ürítette a korsóját Ervin, mire Bandika vállat vont: én megmondtam magának előre, hogy az lesz, úgyhogy ne tegyen úgy, mintha meg lenne lepődve. A szerző a Vasárnap munkatársa Becslések szerint Putyin egy hónap alatt legalább 565 milliárd dollárnyi háborús kárt okozott Ukrajnának (TASR/AP-felvétel) Romokban Ukrajna gazdasága Katasztrofális az orosz agresszió első havi mórlege. Az emberi drámákkal párhuzamosan kót másik is zajlik - az ország gazdasági lenullázódása és elnéptelenedése. Már közel 4 millióan menekültek külföldre, ami az eleve nagy népességcsökkenéssel, elvándorlással küzdő Ukrajna számára beláthatatlan következményekkel járhat. Emellett napról napra nőnek a gazdasági és infrastrukturális károk. Julia Szviridenko gazdasági miniszter szerint az elmaradt növekedést is beszámítva már 565 milliárd dollárnyi a háborús veszteség. A Kijevi Közgazdasági Egyetem jelentése szerint az oroszok március 24-ig legalább 4431 lakóépületet, 92 gyárat és raktárt, 378 iskolát, 138 egészségügyi intézményt rongáltak meg, romboltak le, 12 repülőteret, 7 hő- és vízi erőművet pedig megsemmisítettek. A bombázás megállás nélkül folytatódik. Ekkora veszteség a világ leggazdagabb államai számára is kihívás lenne, ám Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, 2019- ben még az addig sereghajtó Moldovától is elmaradt. Erre tevődött a koronavírus-járvány: 2020-ban 3,8%os volt a gazdasági visszaesés, de tavaly már 3,4%-os növekedés követette. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a háború hatására harmadával csökkenhet az ország idei hazai összterméke (GDP), és óriási erőfeszítésekre lesz szükség az újjáépítéshez. Ukrajna a Szovjetunió második legnagyobb gazdasága volt, de látványos visszaesést szenvedett el, ami nagyarányú kivándorlást eredményezett. Némi fellendülés után újabb csapás volt 2014-ben a Krím elcsatolása és a donbaszi fegyveres konfliktus. Abban az évben 6,6, 2015-ben pedig még 10%-kal csökkent a GDP. 2019-re az egy főre eső nemzeti össztermék 3 ezer dollár alá esett - Oroszországban ekkor 11 ezer dollár volt. (Npsz) Növekedés, bármi áron DUDÁS TAMÁS M int minden évben, a kínai politikai vezetés idén is az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán hirdette ki a gazdasági növekedési célt. Mostanában a pekingi tervek már nem annyira bombasztikusak, mint egy-két évtizede, de az idei 5,5 százalékos GDP-növekedési cél még az elmúlt évekhez képest is szerénynek tűnik. Ilyen alacsony rátát a kínai kormány utoljára 1991-ben tűzött ki, és a Kína-szakértők nagy része szerint valószínűleg még ezt sem lehet elérni. A kommunista vezetés bizonyára minden követ megmozgat, hogy a növekedési cél teljesüljön, de a kínai gazdaságot több olyan kockázat is fenyegeti, melyek együttes hatása csökkentheti a növekedési tempót. Az elemzők körében a legnagyobb aggodalmat a koronavírus egyre gyorsuló terjedése okozza. Kína sokáig sikeresen követte a zéró stratégiát, de úgy tűnik, az omikron variáns túl fertőző ennek fenntartásához. Egyelőre a kínai kormány nem adta fel a harcot, de ez egyre több régióban drasztikus lezárásokat jelent. Például a 26 milliós Sanghajban is: a helyi vezetés nyolcnapos szigorú lezárást rendelt el. Előbb négy napra a város egyik felét zárják le, majd négy napra a másik felét. Ez több fontos gyár leállását jelenti, és az egész pénzügyi negyed is zárva lesz négy napig. Számítások szerint Sanghaj leállása a kínai gazdasági növekedést akár fél százalékponttal is lassíthatja, és a negatív hatások a globális ellátási láncokon keresztül az egész világon megjelennek. Ha ez még nem okozna elég fejtörést a kínai vezetésnek, számolnia kell az orosz-ukrán háború hatásaival is. Az Országos Népi Gyűlés és a Kínai Nép Politikai Tanácsadó Konferencia március eleji ülésein ugyan feltűnően kerülték a témát, de az Ukrajnában zajló háború Kínát is érzékenyen érinti. Mezőgazdasági terményeket és energiahordozókat egyaránt nagy mennyiségben importál az ország, és ezek világpiaci árának növekedése természetesen sújtja, de a legnagyobb kockázat mégsem ez számára. Kínának rendkívül óvatosan kell lavíroznia Oroszország és a Nyugat között, hiszen míg előbbi fontos geopolitikai partnere, az utóbbi viszont a kínai termékek fő felvevőpiaca és a csúcstechnológiák szállítója. Ha Kína segít Oroszországnak kijátszani a nyugati szövetségesek gazdasági szankcióit, akkor azt kockáztatja, hogy neki is hasonló szankciókkal kell szembenéznie. Ahogy azt a Huawei esete is világosan megmutatta, az amerikai technológiák elvesztését a kínai gazdaság csak nagy veszteségek árán tudná feldolgozni. Összességében a kínai politikai vezetésnek nagy ellenszélben kellene elérnie a kitűzött növekedési célt. Az orosz-ukrán háború hatásai már egyre több országban jelentkeznek, és a globális fogyasztás viszszaesése csökkenti a kínai termékek eladását is. A belső fogyasztás várható gyengélkedése mellett a kínai gazdaság növekedését újfent állami befektetésekkel kell majd fenntartani. Ez a modell viszont egyre növekvő adóssághalomhoz vezet, ám a kínai vezetésnek nincs más használható alternatívája. A dinamikus fejlődés fenntartása ugyanis a Kínai Kommunista Párt legitimitásának egyik alappillére, ezért a növekedési célokat bármi áron el kell érnie. Még akkor is, ha ez a világgazdaságban uralkodó állapotok miatt lehetetlennek tűnik. Az a furcsa helyzet, hogy a kínai vezetés sikere valahol mindannyiunk érdeke is, a több sebből vérző világgazdaságnak minden növekedési forrásra szüksége van. FIGYELŐ Bezárt a lap, mielőtt bezárták volna Nem várta meg a hatalmas bírságot és a büntetőeljárásokat valamilyen mondvacsinált ok miatt, inkább felfüggesztette működését a Novaja Gazeta című független orosz lap az ukrajnai háború befejezéséig. „Újabb figyelmeztetést kaptunk a Roszkomnadzortól (az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelettől), ezért felfüggesztjük az újság online és nyomtatott változatának kiadását »az Ukrajna területén zajló különleges hadművelet« befejezéséig” - áll a szerkesztőség közleményében. A lap főszerkesztője, Dmitrij Muratov, a 2021-es Nobel-békedíj egyik kitüntetettje az olvasóknak küldött üzenetben azt írta, nehéz döntés volt, de nincs más választásuk. A Roszkomnadzor másodszor figyelmeztette írásban a Novaja Gazetát. A hatóság szerint az újság honlapján olyan anyag jelent meg, amely az előírt megjelölés nélkül tett említést egy, „a külföldi ügynöki feladatokat ellátó nonprofit szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezetről”. Az első ilyen figyelmeztetést a Roszkomnadzor március 22-én adta ki a Novaja Gazetának, ezután a kifogásolt anyagot eltávolították. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik azokra a médiumokra, amelyek nem Putyin propagandáját szajkózzák. A hónap elején betiltották az Eho Moszkvi rádiót és a Dozsgy online televíziót, emellett blokkoltak több külföldi állami műsorszolgáltatót. A Roszkomnadzor vasárnap megakadályozta, hogy a Kommerszant, a Novaja Gazeta és a Dozsgy leközölhesse az első interjút, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta az orosz médiának adott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állítja, Moszkva nem fél nyilvánosságra hozni Zelenszkij interjúját, csak ellenőrzi, megfelel-e a törvényeknek. (mti, úsz)
