Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-30 / 74. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. március 30. | www.ujszo.com Semlegességet ajánlott Ukrajna a békéért ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/lsztambul. Tegnap béketárgyalást tartottak Törökországban az ukránok és az oroszok között. Moszkva már nem akarja elérni Ukrajna „nácitalanítását", Kijev az egyeztetésen felajánlotta jövőbeni semlegességét. Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán sikerek ellenére nagyon nehéz a harci helyzet. A Kreml már nem fenyeget atommal. Isztambulban béketárgyalás kezdődött az ukrán és az orosz fél között. Oroszország esetleg kész elfogadni Ukrajna EU-csatlakozását, amennyiben az ország nem csatlakozik a NATO-hoz. Sőt, már nem akarja elérni Ukrajna „nácitalanítását” sem. Ukrajna közben ragaszkodik területi egységéhez és szuverenitásához. A Financial Times négy bennfentes forrása azt állítja, Ukrajna is hajlandó lemondani a NATO-tagságról, ha cserébe biztonsági garanciákban részesül és csatlakozhat az Európai Unióhoz. A fő ütközőpont továbbra is a Krím és a Donbasz kérdése, melyben egyik fél sem hajlandó érdemi kompromiszszumot kötni. Azonnali tűzszünetre szólította fel Ukrajna és Oroszország képviselőit Recep Tayyip Erdogan török elnök a felek tárgyalását megnyitó beszédében. Mint mondta, mindkét félnek feladata, hogy véget vessen ennek a tragédiának. Úgy fogalmazott, az orosz és az ukrán tárgyalópartnerek között Isztambulban kezdődött tárgyalások megnyitják az utat az országok vezetőinek találkozójához. A megbeszélés után az ukrán delegáció tagjai azt mondták, semleges státuszt ajánlottak Oroszországnak, vagyis Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz, amely katonai létesítményt sem hozhatna létre a területén. Cserébe biztonsági garanciákat kémek, ami azt jelenti, hogy ha mégis támadás érné Ukrajnát, egyes országok védelmet nyújtanának számára, hasonlóan a NATO működéséhez. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Törökországot, Franciaországot és Németországot említette lehetséges garanciaként. Az ukránok 15 éves konzultációs periódust ajánlottak a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigettel kapcsolatban, de ez csak teljes tűzszünet esetén léphetne életbe. Félnek a mérgezéstől Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt tanácsolta az Isztambulba utazó ukrán delegáció tagjainak, hogy az oroszokkal való tárgyalás idején ne fogyasszanak semmit, és lehetőleg ne nagyon érintsenek semmiféle felületet a bőrükkel. A figyelmeztetés azért lehetett időszerű, mert a napokban megjelent feltételezések szerint a március eleji béketárgyalások több résztvevőjénél is mérgezésgyanús tüneteket mutattak ki. Köztük volt Roman Abramovics orosz oligarcha is, aki jelenleg ott van Isztambulban is. A Kreml tagadja az Abramovics állítólagos mérgezésével kapcsolatos vádakat. Ugyanakkor egy amerikai tisztviselő hírszerzési információk alapján azt mondta, környezeti ok miatt lehettek többen rosszul, nem pedig mérgezés miatt. Raktárakat rombolnak le A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kij évtől északnyugatra fekvő Irpiny települést - jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök. Leszögezte, az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szúrni, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukraj-Szétlőtt házak, harckocsik roncsai. Ez maradt az oroszok után... (TASR/AP) nában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Rakétatalálat érte a Herszon közeli megyeszékhely, Mikolajiv központi kormányépületét, amiben súlyos károk keletkeztek, a félig leomlott épület romjai alatt hét holttestet találtak. Az ukrán haderő szerint az oroszok az üzemanyag-tárolókra és a civilek által lakott városrészekre összpontosítanak, hogy logisztikai problémákat és humanitárius válságot okozzanak. Az elmúlt napokban több városban, így Kijev mellett Lembergben, Rivnében, Zsitomirban és Luckban is ért üzemanyagraktárat bombatalálat. Az orosz védelmi minisztérium úgy döntött, hogy alapvetően csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csemyihiv térségében - jelentette ki Alekszandr Fomin, a tárca helyettes vezetője. Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. „Elindult a háború, és most már arra utalgatnak, hogy ha Oroszország vegyi fegyvereket vet be, akkor embargót vetnek ki az Európába irányuló olajszállításokra. Erre nincsenek szavaim. Nekünk, élőknek, várnunk kell. Hát amit az orosz hadsereg eddig művelt, az nem ad okot olajembargóra? A foszforbombák nem adnak rá okot? Egy vegyi üzem, vagy egy atomerőmű bombázása nem ad rá elég okot?” - mondta. Azt is bejelentette, hogy a héten megint több ország parlamentjében fog felszólalni azért, hogy küldjenek még fegyvereket Ukrajnának. Mariupol romokban hever Legalább ötezer mariupoli, köztük 210 gyermek vesztette életét a több mint három hete tartó ostromban, mondta Vadim Bojcsenko, a város polgármestere. Tájékoztatása szerint a korábban 430 ezres kikötővárosban még mindig 170 ezer mariupoli maradt a hetek óta folyóvíz, áram, fűtés és gáz nélküli városban, ahol már az élelmiszerkészletek is rég elapadtak. A város többszintes társasházainak 90 százaléka szenvedett károkat. 60 százalékukat, 1560 épületet közvetlen találat ért, 1040 többszintes társasház, az összes több mint negyven százaléka teljesen megsemmisült. A családi házaknak szintén a 60 százaléka, 40 800 épület kapott közvetlen találatot, 27 200 semmisült meg teljesen. Három kórház, 23 iskola és 28 óvoda teljesen elpusztult, további négy kórház, 34 iskola és 42 óvoda szenvedett károkat. A város gyakorlatilag már a megszállók kezében van. Nem kell atomfegyver Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő legutóbb arról beszélt, Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette, Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette, polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak. A brit hírszerzés jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak. Belgium 21 orosz diplomatát utasított ki, mert a feltételezések szerint kémkedtek, a holland külügy hasonló okkal 17, diplomataként regisztrált oroszt utasított ki. Orosz lista ellenünk Oroszország arra készül, hogy korlátozza a „barátságtalan” országok állampolgárainak beutazását, így az Egyesült Királyság, az összes uniós ország és az Egyesült Államok állampolgáraira is kiterjeszthetik a szankciókat - írja a The Guardian Szergej Lavrov orosz külügyminiszter televíziós nyilatkozatára hivatkozva. Elnöki rendelettervezetet dolgoznak ki az oroszok a megtorló vízumintézkedésekről, válaszul számos állam „barátságtalan” fellépésére. Lavrov hozzátette, a jogszabály „számos korlátozást vezetne be az Oroszországba való beutazásra”. Egyelőre nem világos, a korlátozás vonatkozik-e a barátságtalannak kikiáltott országok valamennyi polgárára. Oroszország a Moszkva elleni nyugati szankciók bevezetése után bővítette a „barátságtalan” országok listáját. A listán mostantól az USA, Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea és az összes EU-tagállam, így Magyarország is szerepel. (mti, tx, 444, hvg) A visegrádi védelmi miniszterek nem mennek Budapestre Az Orbán-kormány botrányos viselkedése miatt elmarad a visegrádi védelmi miniszterek találkozója. Oroszország titkosszolgálatai feltörték a Szijjártó-fále külügyminisztérium informatikai rendszereit. Budapest. A cseh után a lengyel védelmi miniszter is lemondta mára tervezett budapesti találkozóját visegrádi kollégáival, ezért elmarad a két napra tervezett megbeszélés. Először a lengyel közrádió tájékoztatott arról, hogy Jana Cemochová cseh védelmi miniszter után a lengyel Máriusz Blaszczak is lemondta a találkozót. Ezt megerősítette a Polsat Newsnak a varsói nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagja is: „Máriusz Blaszczak miniszter úr megerősítette a Nemzetbiztonsági Tanácsban, hogy nem lesz jelen ezen az ülésen. És nagyon jó, hogy nem lesz ott. Magyarországot meg kell büntetni az oroszbarát hozzáállásuk miatt” - mondta a hírtelevíziónak Krzysztof Gawkowski, a Baloldal frakcióvezetője. Máriusz Blaszczak miniszter Jaroslaw Kaczynski pártelnök egyik bizalmasa, több más fontos kormánytisztséget töltött már be, tehát ez biztosan nem az ő egyéni döntése volt csak. Elfordultak a lengyelek Nem meglepő az sem, hogy a varsói kormány is egyre nyíltabban fordul szembe a magyar vezetéssel: korábban a lengyel államfő, Andrzej Duda arról beszélt, nehéz megérteni Orbán hozzáállását Ukrajnával kapcsolatban, Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes szerint pedig Orbán Viktor hibát követ az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikájában. Jana Cemochová még pénteken jelentette be, hogy nem vesz részt a Vies miniszterek erre a hétre kitűzött találkozóján: „Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér” - írta Twitter-bejegyzésében. Tegnap aztán bebizonyosodott, Magyarország lemondja a visegrádi védelmi miniszteri találkozót, mivel a szövetségesek távolmaradásukat jelezték az Orbán-kormány Ukrajna-politikája miatt. A szlovák védelmi minisztérium információi szerint Magyarország azért kényszerült lemondani a találkozót, mert erőteljes diplomáciai kritikákat is kapott amellett, hogy Csehország és Lengyelország már visszalépett a budapesti tanácskozásról a Moszkva elleni fellépésének langyos támogatása miatt. Oroszok a rendszerben Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték a magyar külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is. A Direkt36 oknyomozó portál birtokába került dokumentum szerint idén januárban is történtek célzott támadások. így a magyar diplomácia a külügyi hálózatok feltörésével gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára. Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy, ráadásul mindez egy nagyon érzékeny időszakban történik. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt. Eközben nincs semmi jele annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt. A minisztérium belső ügyeit ismerő források szerint Szijjártó Pétert és a külügy felső vezetését a hálózatok biztonságáért felelős szervek legalább fél éve tájékoztatták a felfedezésről, de azóta már Pintér Sándor és a belügyminisztérium irányítói is tisztában vannak a részletekkel az általuk felügyelt titkosszolgálatokon keresztül. „A teljes külügyi háló minden végpontját megfertőzték, mindenki érintett volt. Az oroszok konkrétan ki-be mászkáltak a rendszerbe domain adminisztrátori jogosultsággal” - mondta az Orbán-kormány egy volt tisztviselője. Állításait olyan volt titkosszolgálati tisztek is megerősítették, akik az orosz hírszerzéssel kapcsolatos területtel is foglalkoztak. Sőt, egyesek arról számoltak be, hogy a Védett Külügyi Hálózatba ugyancsak betették lábukat az oroszok. (Tx, 444, Npsz) Isztambulban Recep Tayyip Erdogan török elnök vezetésével tegnap béketárgyalás kezdődött az orosz és az ukrán fél között (tasr/ap)
