Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-29 / 73. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. március 29. | www.ujszo.com Elszigetelték Ukrajnát a Fekete-tengertől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erőt mutat (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Enyhül az orosz nyomás az ukrán főváros körül. A brit vádolmi tárca azt közölte, hogy Ukrajnát az oroszok gyakorlatilag elvágták a tengerektől. Zelenszkij ukrán elnök közölte, Ukrajna nem enged területi egységének sérthetetlenségéből, viszont a semlegesség ás a nem nukleáris státus kérdésében készen áll a megegyezésre. A brit védelmi minisztérium közzétette legújabb hírszerzési jelentését. Oroszország délen, Mariupol környékén szerezte meg a legtöbb területet, ahol továbbra is heves harcok folynak, állítólag a várost már szinte teljesen elfoglalták. A brit szaktárca azt írta, Oroszország távoli blokádot tart fenn Ukrajna fekete-tengeri partvidékén, és ezzel gyakorlatilag elszigeteli Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. A legtöbb fekete-tengeri kikötőt az oroszok elfoglalták vagy blokád alatt tartják. Az ukrán hadvezetés tegnap arról számolt be, hogy az oroszok súlyos veszteségei nyomán enyhül a nyomás Kijeven, és jelentős erőket vontak vissza az oroszok Fehéroroszországba. Az ukrán gazdasági miniszter szerint az orosz invázió eddig 565 milliárd dollárjába került Ukrajnának. Sodródó aknák Sodródó aknát észleltek tegnap Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet - közölte a román védelmi minisztérium. A hétvégén Törökország is aknát észlelt a partjainál. Az ukrán hadsereg szerint az északi fronton harcoló orosz csapatok Belaruszba járnak át élelemért, lőszerért és üzemanyagért, valamint, hogy pótolják az elvesztett katonákat. Az orosz hadsereg így tudja rotálni az egységeit és új csapatokat beküldeni. A Kijev körüli harcokban megsérült katonák százait is Belaruszba szállítják. Az ukrán védelmi tárca szerint a Belaruszban állomásozó orosz katonák üzemanyagot és ellátmányt adtak el, továbbá katonai felszerelést cseréltek alkoholra. Egyre több a koraszülött A dél-ukrajnai Mariupolban humanitárius katasztrófa fenyeget, a városból ki kellene menekíteni mind a 160 ezer civilt, aki még ott van mindenféle energiaszolgáltatás nélkül - jelentette ki Vadim Bojcsenko polgármester. 26 autóbusz áll készenlétben arra, hogy elszállítsa az embereket, de az orosz hadsereg még nem adott erre engedélyt. „Oroszország játszik velünk, mint macska az egérrel, a megszállók kezében vagyunk” - mondta Bojcsenko. A Nemzetközi Vöröskereszt közlése szerint továbbra sem tudnak bármiféle segítséget bejuttatni az ostromlott Mariupolba. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes közölte, leállt a civilek kimenekítése az ostromlott városokból, mert hírszerzési értesüléseik szerint orosz provokációk történhetnek. Közel ötezer halálos áldozata is lehet Mariupol orosz ostromának Nagyon sok a koraszülött Ukrajnában. „Az inkubátorokat nem lehet levinni az óvóhelyre. Úgyhogy fenn maradunk a koraszülöttekkel, vagy ha nagyon bombáznak, akkor itt hagyjuk őket, egyedül” - mondta a BBC-nek egy harkivi klinika dolgozója. A háborús stressz miatt az ostromlott Harkivban háromszorosára, a harcoktól valamivel távolabbi Lvivben kétszeresére nőtt a koraszülések aránya a békeidőben tapasztaltakhoz képest. Lvivben bunkert építettek, hogy az újszülöttek biztonságban legyenek légicsapások esetén is. A riportban az egyik kismama arról beszélt, hogy annyira rettegett, hogy három napig nem bírt sem enni, sem inni, amikor elhagyta az ostromlott Harkivot. Tilos lett a Z Egymás után jelentik be a németországi tartományok, hogy büntetni fogják, ha valaki az orosz inváziós erők szimbólumát, a Z-t használja. Az orosz háborús propaganda fő jelképévé vált a latin ABC Z betűje, miközben az oroszok használta ABC- ben a Z nem így néz ki. A Z ott van az orosz hadsereg jármüvein is, és iskolásokkal, rendőrökkel és statisztákkal népszerűsítik Oroszország-szerte a jelet. Alsó-Szászország és Bajoroszág már készíti a tiltásról szóló rendeletet, hasonlóra készülnek Eszak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg parlamentjei is. Eltávolította „Z” lógóját a Zurich Insurance a közösségi médiából, miután az Oroszországban az ukrajnai invázió támogatásának szimbólumává vált. A biztosítási cég közlése szerint azért távolítja el átmenetileg a lógót - a kék alapon fehér Z-t -, mert nem akarják, hogy félreértelmezzék, vagyis hogy Oroszországot támogatnák a konfliktusban. A lettországi Z-Towers ingatlankomplexum Zunda Towersre változtatja a nevét, a névváltoztatással demonstrálják Ukrajna támogatását. Mától bóketárgyalás Vlagyimir Putyin orosz elnök és a török elnök, Tayyip Erdogan abban egyezett meg, hogy Isztambul legyen a házigazdája a béketárgyalásoknak, amelyek a remények szerint tűzszünethez vezethetnek el Ukrajnában. A Kreml most azt közölte, ma elkezdődhetnek a tárgyalások. Ukrajna az Oroszországgal Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti fő prioritásának - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjjeli videóüzenetében. Az ukrán elnök korábban orosz újságíróknak nyilatkozva azt mondta, Kijev a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem nukleáris státus kérdésében készen áll a megegyezésre. Viszont a demilitarizálásról és ún. nácitlanitásról, valamint az orosz nyelv védelméről nem tárgyal Kijev. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”. „Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” - vélekedett az elnök. Zelenszkij azt állította, Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar —jelentette ki Zelenszkij az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Medúza hírportál. Az interjút az orosz médiahatóság még azelőtt betiltotta, hogy egyáltalán adásba került volna Oroszországban. Állítólag a március 3-ról 4-re virradó éjszaka az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon részt vevő delegáció három tagja vegyi fegyverrel való mérgezésre utaló tüneteket tapasztalt, az egyikük Roman Abramovics orosz oligarcha volt. Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően -jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Dráguló élelmiszer Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei. A FAO előrejelzése szerint „a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják ellensúlyozni az alternatív források”. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek - áll a szervezet közleményében, amely szerint „az ebből eredő globális kínálati hiány az eleve emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti”. Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14%. (MTl,Tx,444,Ptf.) Ha csak az első választókon múlna, nyerne a magyar ellenzék A közvélemény-kutatások alapján a Fidasz-KDNP és az Egységben Magyarországért támogatottsága nagyjából faj faj mellett áll az április 3-i parlamenti választás előtt. Budapest. A biztos pártválasztók a szoros választási versenyben feltehetően részt fognak venni a választáson, így még inkább felértékelődik a bizonytalanok szerepe. Fontosak a bizonytalanok A kormányzással kapcsolatos vélemények azt sugallják, hogy a bizonytalanok körében az ellenzéknek nagyobb tartalékai vannak, a kérdés az, hogy ezek a választók április 3-án elmennek-e választani - írja a Republikon Intézet friss elemzésében. A választás előtti hónapok során jelentősen csökkent a bizonytalanok aránya, ezért mindkét tömb számára létfontosságú, hogy a fennmaradt aktív bizonytalanokat elvigyék szavazni. Nehéz azonban megállapítani, hogy a fennmaradó bizonytalanok közül kik azok, akiket még mozgósítani lehet, és hányán maradnak passzívak. Nem hozható létre egy homogén sablon a bizonytalan szavazóról, bár elmondhatjuk, hogy az átlagos bizonytalan válaszadó legnagyobb valószínűséggel fiatalabb, alacsony végzettségű, jellemzően nő, aki nem Budapesten vagy megyeszékhelyen, hanem inkább vidéki községekben és városokban él - írják a közvélemény-kutatók. A Republikon úgy látja, hogy a bizonytalanok jelentős része a fiatalabb korosztályba tartozik. A fiatalok aktivizálásának kérdése régóta fontos téma, és a jelenlegi, szoros választási versenyben döntő jelentőségűvé válhat, hogy az ellenzéknek sikerül-e ezt a csoportot jobban megszólítania. Az intézet elmúlt három havi kutatásai alapján a bizonytalan válaszadók 51%-a menne el szavazni, ebből 34% nyilatkozta, hogy biztosan elmegy. Ázt is hozzáteszik, általános tendencia, hogy a közvélemény-kutatásokban mért szavazási hajlandóság meghaladja a tényleges részvételt, és ez a bizonytalanok esetében sincs másképp. így azt lehet mondani, hogy várhatóan a bizonytalanok bő egyharmadának a részvételére számíthatunk az országgyűlési választáson. Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a szavazók 45%-a véli úgy, hogy a Fidesz fog győzni. Ez 20 százalékponttal alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt, a választói preferenciában ugyanakkor hetente előfordulhatnak 3-5%-os változások. A fiatalok értékrendje Fontos szempont az első szavazók döntése is, az IDEA Intézet 2022 február végén és március elején közösségi média alapú kérdőív segítségével vizsgálta a preferenciájukat. 53%-uk egészen biztosan elmegy szavazni vasárnap, 14%-uk pedig valószínűsítette azt. Mindössze 17%-uk szavazna a Fideszre, 32%uk pedig az Egységben Magyarországért pártot választaná, ugyanakkor 34%-uk nem konkretizálta, hogy kire adja a voksát. Arra a kérdésre, hogy a kormány maradjon, vagy az ellenzék jöjjön, az első választók 22 százaléka válaszolta azt, hogy maradjon a kormány, míg 46 százalékuk azt szeretné, ha az ellenzék győzne. Az IDEA ugyanakkor kifejtette, hogy a Fidesznek jelentős tartalékai lehetnek a fiatalok között, akik többsége titkolja pártpreferenciáját. Az első választók egyébként a két, jelenleg parlamenten kívüli versengő pártot, a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe. A Závecz Research friss közvélemény-kutatása szerint majdnem ugyanannyian akarnak kormányváltást (42 százalék), mint ahányan az Orbán-kormány maradását szeretnék (44 százalék). A párt nélküliek közül 26% akar kormányváltást, 26% pedig nem akar. (atv, Liner, MaHa) Az orosz határ közeli 300 ezres Csernyihivet is lassan rommá lövik (TASR/AP)
