Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-29 / 73. szám
www.ujszo.coml 2022. március 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Oscar-gála és a való világ Rongyrázás közben mennyit lehet beszélni népirtásról? M ásfél órát kellett várni, hogy Ukrajna szóba kerüljön az Oscar-gálán. A show producerei elkaszálták az egyik házigazda ötletét, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valamilyen formában jelen legyen a filmes világ legnagyobb ünnepén. És szerintem jól tették. Az egyik téma ugyanis úgy üti a másikat, mint Will Smith Chris Rock arcát - az incidens egyébként is mindent vitt a sajtóban. Ne feledjük: Hollywood egy álomvilág, az orosz invázió pedig a való világ, és a kettő köszönőviszonyban sincs egymással. Ha az ukrán elnöknek lehetővé tették volna, hogy videóüzenetben beköszönjön a gálán és felhívja a figyelmet a rongyrázással egy időben zajló népirtásra, az olyan lett volna, mint egy afrikai éhezők megsegítésére szervezett díszvacsora. A háború, vagy inkább népirtás látványos megpendítését Amy Schumer javasolta, akinek humorbéli képességeit aligha kérdőjelezhetnénk meg. És tulajdonképpen azért sincs jogunk kritizálni őt, amiért meg akarta hívatni a gálára Ukrajna elnökét. Hiszen jót akart ő, a maga, józan paraszti eszével”. A komika egy beszélgetős show-ban a következőket mondta: „Szerintem egyértelműen nagy a nyomás, hogy olyan műsort hozzunk össze, amely egy estére elfeledteti a világ gondjait a nézőkkel, ezzel szemben nagyon sokan nézik a gálát, ami nagyon jó lehetőség arra, hogy legalább véleményezzünk egy-két dolgot. Van néhány poénom, amely a jelenlegi helyzetre utal. Persze, nagyon sok szörnyűség történik a mai világban, úgyhogy nehéz eldönteni, hogy melyik legyen a fókuszban”. Sean Penn úgy reagált: nyilvánosan beolvasztja Oscar-szobrocskáit, ha az ukrán elnök nem mondhat legalább egy videóbeszédet a díjkiosztó gálán. A veterán amerikai színész-rendező az orosz invázió első napjaiban dokumentumfilmet forgatott Ukrajnában, találkozott a színészből lett elnökkel is, aztán ministábjával együtt menekülnie kellett. Már csak ezért is odafigyel rá a világ filmkedvelő része. Mila Kunis, az ukrán származású hollywoodi szupersztár 35 millió dollárt adományozott az ukrán menekültek segítésére, Zelenszkij személyesen köszönte meg neki. A színésznő 1991-ben Csernyiveiben született zsidó családban, és vallási menekültvízummal érkezett az Egyesült Államokba. Egy előadót konferált fel a színpadon, és megragadta az alkalmat, hogy pár mondatban beszéljen a háborúról, bár konkrétan Ukrajnát nem említette. „A közelmúlt globális eseményei sok más eseményt elhalványítanak. Amikor szemtanúi vagyunk azok erejének és méltóságának, akik ilyen pusztítással néznek szembe, lehetetlen, hogy ne mozduljon meg bennünk valami.” Ennél elegánsabban és szebben nehezen lehetett volna szóba hozni a való világot abban a csillogó-villogó környezetben. A bevezető után Reba lépett színpadra egy dal erejéig, majd az óriáskivetítőn a következő üzenet jelent meg: „Szeretnénk egy perc csendet kérni, hogy kifejezzük támogatásunkat Ukrajna lakosságának, amely invázióval, konfliktusokkal és előítéletekkel néz szembe saját országában”. Néhány díjazott és díjátadó ruháján kék-sárga szalagocskával lépett színpadra, többen a vörös szőnyegen mondtak szépeket és okosakat a béke fontosságáról, de ennél több nem történt, és ez így van rendjén. A két világ ugyanis túlságosan távol esik egymástól ahhoz, hogy ennél több történhessen. Szóval tisztelem és szeretem Amy Shumert és Sean Pennt, de ezúttal kissé túldimenzionálták az Oscar-gála globális jelentőségét. ATerminátor is várja az oroszokat az egyik ellenőrző ponton, Kijev külterületén. Használtautóalkatrészekből barkácsolta egy szerelő, és most felajánlotta „háborús" célokra. (TASR/AP-felvétel) menekülnek az oroszok Tömegesen Putyin elnök háborúja Oroszországban is máretes emigrációé hullámot váltott ki. Március közepéig becslések szerint legalább 200 ezer ember hagyta el Oroszországot a nyugati szankciók okozta gazdasági helyzet, illetve a politikai szabadságjogok további korlátozása miatt. Akár 170 ezer orosz informatikus hagyhatja el Oroszországot április végére - erre figyelmeztette az orosz képviselőházat Szergej Plugotarenko, az orosz Elektronikus Kommunikációs Egyesület vezetője. A kivándorlási hullám azután lett erőteljes, hogy március elején elterjedt: Moszkva hadiállapot bevezetésére készül, ami a katonakorú férfiak mobilizálását és a határok lezárását jelenti. Óriási kereslet alakult ki a környező országokba szóló repülőjáratokra, így a jegyárak drámai mértékben emelkedtek. A dubaji járat ára közel 4 ezer dollárra nőtt, a jereváni repülőjegyé 1840 dollárra. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson sorra jöttek létre olyan csoportok, amelyek a kivándorlásban segítették egymást gyakorlati - repülőjáratok, megfizethető külföldi szállás - tanácsokkal, vagy azzal, hogy miként kell nyilatkozni az ország elhagyásakor -a hatóságoknak. A már blokkolt független hírportálok ugyanis számos olyan esetről számoltak be, amikor a kilépni szándékozókat a titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei alaposan kikérdezték úti céljukról, sőt mobiljaikat és laptopjaikat is átvizsgálták olyan tartalmak után kutatva, amely az illető ellenzékiségére, háborúellenes véleményére utalnak. A kivándorlók főleg fiatal, városi, nyelveket beszélő, jól képzett középosztálybeliekből, vállalkozókból állnak, jó részük az IT-szektorban vagy kreatív iparágakban szabadúszóként dolgozik, és szinte a világ bármely pontjáról el tudja látni munkáját. Az emigrálok egyik fő célpontja emiatt az örmény főváros, Jereván lett, amelyet regionális technológiai központnak is szoktak nevezni. Az örmény kormány adatai szerint 80 ezer orosz érkezett az országba, miközben a háború kitörése előtt a hivatalos adatok szerint alig 3-4 ezer orosz volt regisztrálva munkavállalóként. (Porti.) Csak a szokásos HEGEDŰS NORBERT ^ jabb példa bizonyítja, hogy ez a kormány a politikai érettség [ és felelősségvállalás tekintetében semmivel sem jobb, mint az I előzőek. Roman Mikulec belügyminiszter nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a menekültválság megoldását egy olyan magáncégre bízták, amely a vezető kormánypárthoz köthető. Nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak, kérem! És ha ezért az ellenzék vissza akarja őt hívni a posztjáról, büszkén fogja állni a megpróbáltatásokat - mondta. Csakhogy nincs itt semmi, ami büszkeségre adhatna okot. ^ Arról már korábban beszéltünk, hogy Eduard Heger kormánya Zuzana Caputová államfővel együtt a kisebb bakik ellenére alapvetően jól vette az orosz-ukrán háború jelentette történelmi kihívást: kiálltak az ukránok mellett, elítélték az agresszort, szorosan együttműködnek az ország uniós és NATO-n belüli szövetségeseivel. Ez még most is igaz, csakhogy a kormányon belül nem mindenki vette egyformán jól az akadályokat. Roman Mikulec belügyminiszter például többször is csődöt mondott a háború egy hónapja alatt. Az első kudarc az volt, hogy Szlovákiát alapvetően teljesen felkészületlenül érte az ukrán menekültáradat, holott az orosz nyomásgyakorlás miatt már jó ideje sejteni lehetett, hogy háború lesz. Az első hetekben szinte kizárólag a civilek és önkéntesek segítségén múlt, hogy a hozzánk érkező menekülteket valaki fogadja és segítse a határon. Mikulec második kudarca az volt, hogy ezt nem volt képes felnőttként beismerni, sőt arrogáns megjegyzéseket tett a civilek segítségnyújtásáról, lekicsinyelve önfeláldozó munkájukat. Mikor az államgépezet ébredezni kezdett, a menekültválság kezelését egy magáncéghez szervezték ki, ami tulajdonképpen nyugodtan tekinthető az állami tehetetlenség beismerésének is. Holott ha valakinek, a belügyminisztériumnak megvannak az ehhez szükséges forrásai, és valahol ez lenne a dolga is. Ez tehát a harmadik kudarc. A negyedik kudarc pedig az volt, hogy minden indoklás nélkül azt a céget kérték fel a válság menedzselésére, amelyik a választási éjszakán a OEaNO bulijának hangosításáért felelt. Az ötödik, és legnagyobb kudarc pedig az, hogy a belügyminiszter ebben sem lát problémát, és nem érzi úgy, hogy a sorozatos bénázás miatt vállalnia kellene a felelősséget és le kellene mondania. Tény, hogy a Smernek és a Hlasnak, melyek kezdeményezték Mikulec leváltását, semmi erkölcsi joga nincs ítélkezni, inkább el kellene ásniuk magukat szégyenükben. Csakhogy ez a kormány pont azzal az ígérettel győzött, hogy ők mások lesznek. Nem, Mikulec hibái nem mérhetők a korábbi kormányok nagy botrányaihoz, de ha a politikai kultúráról van szó, ez a mentalitás sem áll túl messze a korábbi potentátokétól. Képtelen beismerni a tévedéseit, gyanús üzleteket köt, amikor pedig kérdőre vonják, arrogánsán támadásba lendül. Ez nem a változás politikája, ez csak a szokásos. FIGYELŐ Az ukrán nők harmada is harcolna A 18 és 55 év közötti ukránok közel fele mondta, hogy kész közvetlenül részt venni a harcokban. A férfiak 70 százaléka kész fegyvert ragadni, a nőknek pedig közel 30 százaléka. A felmérést az oslói Békekutató Intézet végezte az Info Sapiens ukrán közvélemény-kutató segítségével. A háború harmadik hetében (március 9-12.) kérdezték a lakosságot az interneten, a háborús körülmények rendkívül megnehezítették a reprezentatív felmérés elkészítését. Arra a kérdésre, hajlandóak-e „az ellenállást segíteni közvetlen fegyveres harcban a terepen”, a megkérdezettek 49 százaléka válaszolta, hogy ez „rendkívül valószínű, illetve mérsékelten vagy eléggé valószínű”. Arra a kérdésre, hajlandóak-e „az ellenállást segíteni közvetlenül részt véve a harcokban az ukrán hadsereg megerősített állásaiban”, a válaszadók közel 47 százaléka felelt igennel. A megkérdezettek 75 százaléka válaszolta, hogy kész önkéntesként „segíteni a háború áldozatait, a sebesült civileket és katonákat”, és 80 százalékuk hajlandó „nem katonai támogatással” segiteni az ellenállást. Az ukrán nép motivációja a támadók elleni harcra rendkívüli - állapította meg a norvég kutatóintézet. Azt tapasztalták, annál nagyobb az ellenállás iránti elkötelezettség, minél inkább személyesen sújtott valakit az orosz invázió. A harcban való részvételi hajlandóság arányosan nő a lakosság ellen irányuló terrorral - állapította meg a felmérés. Az ukránok a feltételezettnél jóval nagyobb elszántsága és ellenállása feltehetően meglepte Putyin orosz elnököt és számos katonai elemzőt is a világon. (MTI) Gyilkolják az oroszok a polgármestereket Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg - jelentette ki Volodimir Zelenszkij a The Economist című brit lapnak, az interjút az Ukrajinszka Pravda is közölte. „Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat holtan találtuk meg” - idézte az ukrán elnököt a hírportál. A meggyilkolt polgármesterek nevét Zelenszkij nem közölte. Az oroszok módszerének magyarázataként elmondta, hogy az orosz hadsereg ugyanazt csinálja a most elfoglalt területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében, ahol sorra lecserélték a polgármestereket. (MTI)
