Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-26 / 71. szám

www.ujszo.coml 2022. március 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Az ukrajnai háború dermesztő képei fogadják a Litvánián átutazó oroszokat (Twitter) Szembesítik az oroszokat Putyin bűneivel Olyan iszonytató háborús kó­pék fogadják a vilniusi vasút­állomáson az orosz utasokat, amilyeneket a bulvársajtó som mer közölni. Egy litván filmrendező javaslata nyomán nyitottak fotókiállítást a vas­útállomásnak azon a peronján, ahová a Moszkvából érkező vonatok futnak be. A szerelvények az Oroszország­hoz tartozó, de Litvánia és Lengyel­­ország közé beékelődött Kalinying­­rádba tartanak. A cél az, hogy az orosz utasokat szembesítsék a hábo­rú valódi borzalmaival. Ehhez két, a frontvonalban dolgo­zó ukrán fotós, Makszim Dondjuk és Jevgenyij Maloletka Kijevben és Ma­­riupolban készült képeit nagyították fel. A felvételeken megölt és sebesült civileket, repeszektől szétszaggatott arcú embereket, szétlőtt lakóházakat és az orosz mészárlás más, kegyetlen jeleneteit látni. Hetente körülbelül száz orosz vo­nat halad át Vilniuson, az Oroszor­szággal nem határos kalinyingrádi enklávéba vigyen utasokat - és mi­vel orosz repülőgépek nem repül­hetnek, most ez az egyetlen út. Az orosz állampolgárok a vilniusi állo­máson (pontosabban egész Litvánia területén) nem szállhatnak le a vo­natról, csak az uniós állampolgárok. A moszkvai vonatok pedig mindig ugyanarra a peronra fut be. Összesen 24 óriásplakátot helyez­tek ki, a vonat ablakából nézelődők­­nek éppen szemmagasságban, közel a sínpályához - az orosz utasok egy­szerűen nem tudják nem észrevenni azokat - írja az AFP hírügynökség. „Putyin civileket gyilkol Ukrajná­ban. Ön is támogatja?” - olvasható orosz nyelven a plakátokon. „Igen, elborzasztó képeket vá­logattunk, de pontosan tükrözik a szörnyű valóságot, hogy mivel néz most szembe Ukrajna lakossága” -mondta Jonas Staselis, a litván újság­író-szövetség elnöke. Az AFP szerint nehéz felmérni, mi­lyen hatása lehet a plakátoknak. A lit­ván sajtóban már megjelent egy fény­kép arról, ahogy egy orosz utas a kö­zépső ujját feltartva mutogat a vonat ablakából a vilniusi állomáson. Litvániában az orosz invázió meg­indítása után rögtön több projektet is indítottak az orosz lakosság va­lós tájékoztatása érdekében, hiszen az orosz közszolgálati média a ször­nyűségeket elhallgatva teljesen ferde képet fest a háborúról, amit a törvé­nyek szerint nem is szabad háború­nak nevezni. Például a litvániai orosz kisebbséghez tartozók véletlensze­rűen kiválasztott oroszországi tele­fonszámokat hívnak fel, és egyszerű embereknek próbálják elmondani a valóságot. Emellett Vilniusban az Ukrán hősök utcájára keresztelték át az orosz nagy­­követséghez vezető utat. (tasr, afp) Ukrán kézen egy korszerű orosz fegyver Darabokra szedik az amerikaiak (Fotó: Twitter) A Krasukha-4 az egyik leg­fejlettebb orosz haditechnikai rendszer, aminek egyik eiemót nemcsak megszerezték az uk­ránok, de útnak is indították az Egyesült Államok németor­szági támaszpontjára. Értékes haditechnikát zsákmá­nyolt az oroszoktól az ukrán hadse­reg. Az Ukraine Weapons Tracker nevű Twitter-csatomára felkerült kép tanúsága szerint az elektronikus had­viseléshez használt egyik eszközt si­került megszerezniük, ami segíthet felfedni az oroszok által fejlesztett rendszer titkait. A Telegraph beszámolója szerint a zsákmány, ami első ránézésre egy egy­szerű konténernek tűnik, valószínűleg a Krasukha-4 nevű mobil elektronikai harci rendszer egyik eleme. A Krasukha-4-et a Kreml tulaj­donában lévő cég, a Kret fejlesz­tette. A képességeit tekintve képes lehet zavarni a kémműholdakon, repülőgépeken és drónokon lévő ra­darokat, emellett blokkolja a GPS-, a rádió- és a telefonjeleket, így gya­korlatilag kiüti az ellenség kommu­nikációját. Az eszközt Kijev közelében talál­ták meg az ukránok, ami arra utal, hogy az oroszok a csapataik moz­gásának felderítését szerették volna megnehezíteni. A konténert minden bizonnyal teherautóval szállították a helyszínre, és igen kezdetleges mó­don próbálták álcázni. A lap szerint a rendszer hatótávol­sága 300 kilométer, és olyan erős le­het, hogy akár fizikai károsodást is okozhat a zavart eszközökben. Az önműködő drónok pedig lezuhanhat­nak a jel miatt. Az oroszok számára kellemetlen hír, hogy az eszközt útnak indítot­ták az amerikai légierő egyik né­metországi támaszpontjára, ahol a mérnökeik közelebbről is megvizs­gálják. (hvg) I 7 Az utazás mint népi diplomácia KORPÁS ÁRPÁD M ost, amikor a világjárvány, a háború és ezek kedvezőtlen hatásai növelik a frusztrációt, Közép-Kelet-Európában is előkerülnek a korábbi előítéletekre épülő ellenségképek. Itt a szolidaritás és a népi diplomácia ideje. Tudjuk, bármely kisebbség lehet bokszzsák, amin bármely többség leve­zetheti a feszültséget. Az emberben minden humánuma mellett és elle­nére is ott munkálnak a támadó ösztönök - a homokozói csetepatéktól a véres háborúkig. Az elmúlt két év pedig bőven megmutatta, hogyan sza­badulnak el az indulatok. A Covidot tényként elfogadók és alapból eluta­sítók; maszkosok és maszk nélküliek; oltottak és oltatlanok; egyszer ol­tottak és kétszer, háromszor; szputnyikosok, Modemára, AstraZenecára vagy Pfizerre esküdözők; távmunkások és bejárók, távutas diákok és je­­lenlétisek, karanténkerülők; konspirációhívők, álhírterjesztők, fészbukon rágalmazók és riogatok; migránsozók és Putyin-pártiak... Hosszan sorol­hatnánk. Munkahelyek szűntek meg vagy vannak veszélyben, recseg-ro­­pog a szociális ellátórendszer, emberi életpályák módosulnak hirtelen és éles kanyarokkal. S főként: életeket követel, tragédiát és traumát okoz, fé­lelmet kelt a járvány és a háború, meg mindaz, ami ezekkel jár. Az ember ugyanakkor keresi a szépet és a jót. És utazik is ezekért. Ki­sebb vagy nagyobb költségvetéssel, más-más ízléssel és célokkal, de ki­rándulna, üdülne, nyaralna. Pláne, hogy két évig nem, vagy ritkábban utazhatott. Most menne. A talpon maradt vagy újjászervezett utazási iro­dák, tour operátorok és szállásadók, létesítmények ontják az ajánlatokat. Itt a tavasz jön a nyár... Elég volt ebből a két évből, gyerünk! Ha eddig a falu, a város határában bolyongtunk, vagy az országon belül autóztunk el valahová, akkor most legyen tengerpart, szállodai uszoda feszített víztü­körrel, napozóágy és koktél! Emberileg teljesen érthető, még akkor is, ha tudjuk, a járványnak nincs vége, a szomszédunkban pedig véres hábo­rú dúl, milliók menekülnek. A gazdaságnak is segítünk, mert az utazásra költünk, azaz másnál jövedelmet képezünk. Az utóbbi két évben olyanok is elmentek Szlovákia tíz-tizenöt legin­kább felkapott helyére, akiknek ez korábban eszükbe sem jutott volna. Ezt sugallta nekik a marketing; a tunéziai pálmafákról tátrai drótkötél­­pályákra és szlovákiai wellness-szállókra váltott a bulvársajtó és a kö­zösségi média hírmixe. Csakhogy ez az ország ennél jóval többet kínál! Itt vannak a dél-szlovákiai régió értékei - például a vízi turizmus, a fürdők, a megújuló kastélyok és templomok, a bennünket jobb esetben anyanyelvűnkön is csalogató múzeumok és kiállítóhelyek, a szebbnél szebb barlangok, a fesztiválok meg más rendezvények, s nem utolsósor­ban a helyi turizmus szakemberei -, amelyek és akik mind azt remélik, hogy szlovákiai magyar célközönségük is jobban felfedezi őket. Remé­lik, nemcsak azért, mert ágazatuk, a turizmus és vendéglátás alapve­tően az értékközvetítésben és az utazó szolgálatában érdekelt, hanem azért is, mert két szűk esztendő után az idei bevétel elengedhetetlen lesz a fennmaradáshoz vagy az újrainduláshoz. A megkeresett pénzükből származó adó és illeték pedig tulajdonképpen mindannyiunkat segít eb­ben a nehéz időszakban. Idén úgy (is) kiránduljunk, üdüljünk, nyaral­junk, hogy az arra fordított pénzünk az országban maradjon! A haszon kettős: jobban megismerhetjük szűkebb pátriánkat, és az elköltött ösz­­szeg az önkormányzatok vagy az állam kasszájába kerül. (Persze, az ér­telmes felhasználáshoz felelős vezetők is kellenek.) Ha pedig az északabbra fekvő, zömmel szlovák etnikumú régiókban barangolunk, annak a kikapcsolódáson vagy például a magyar vonatko­zású és más értékek felfedezésén túl még egy szerepe lehet. Tudom, hogy vannak konfliktusok, azt is, hogy mindkét oldalon akadnak, akik kifeje­zetten keresik az összetűzés vagy a kötekedés alkalmait, de egy-egy ilyen utazás során a normális magyar és a normális szlovák a népi diplomácia követévé válhat, amikor empatikusán viselkedik, amikor esetleg vala­mit türelmesen elmagyaráz vagy éppen elnéz, amikor valamit elegánsan helyretesz. Ez legalább olyan jó befektetés, mint a hazai pénzköltés. És legalább annyira szükségünk lesz a hozamaira, mint az országban ma­radó pénzre. A politikai reprezentáció egy jelentős része ugyanis a bur­kolt vagy nyílt gyűlöletkeltésben érdekelt, mert másképp nem tud feljebb tömi. Ebben a feszült világban a magunk népi diplomáciai eszközeivel is tennünk kell azért, hogy a humánum ösvényén maradjunk. Inkább a túra­bakancs, mint a katonai. FIGYELŐ Már a lengyel elnök is Orbánt bírálja Igen éles hangnemben bírálta Or­bán Viktor Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politiká­ját Andrzej Duda lengyel köztár­sasági elnök egy tévéinterjúban. A TVN24-en arról kérdezték a lengyel elnököt, hogy bojkottálnia kell-e a világnak Orbán Viktort az orosz-ukrán háború alatt mutatott viselkedése miatt. Duda azt mond­ta: „Nehezen értem ezt a helyzetet. Orbán politikája, miszerint nem hajlandó határozottan szembeállni Putyinnal, nagyon sokba fog ke­rülni Magyarországnak”. Korábban Duda is közel állt Or­bánhoz, 2016. október 23-án együtt mondtak beszédet a Kos­suth téren. A lengyel elnök azt is hozzátette, nehéz megérteni a ma­gyar kormány viszonyát a Kreml­lel. Az interjú azután készült, hogy Duda találkozott Varsóban Joe Biden amerikai elnökkel. A len­gyel elnök a múlt héten találkozott volna Áder Jánossal a lengyel-ma­gyar barátság napján, de lefújták az eseményt. Sajtóértesülések sze­rint Duda nem akart a magyar ál­lamfővel mutatkozni. (24.hu, 444)

Next

/
Thumbnails
Contents