Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-26 / 71. szám

8 KULTÚRA 2022. március 28. | www.ujszo.com Mi rejlik a szőke paróka mögött? Meglepően jó produkció - mondják a Netflix hatrészes biográfiájáról a Warhol-l<utatók és művészettörténészek Andy Warholt megérteni korántsem olyan egyszerű, mint gondolnánk (Forrás: Netflix) HAVRAN KATI Ismerjük őt vajon vagy átvág­ta a közvéleményt? Művé­szettörténészek korántsem nyújtanak egyöntetű választ a kérdésre - az ő dilemmájukat veszi górcső alá a Netflix pro­dukciója, miközben magánéle­ti kérdéseket is feszeget. Az Andy Warhol naplói a művé­szettörténészet legfrissebb is­mereteit és Warhol magánéle­tének bensőséges - sokáig tit­kolt - részleteit dolgozza fel. A streamingszolgáltató az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet az élet­rajzi dokumentumfilmek gyártására. Bővelkedünk olyan produkciókban, melyek kortárs művészeket - főképp zenészeket - állítanak középpontba, és az sem különleges, hogy egy-egy izgalmas személyiségről többrészes biográfiai sorozat készül. De mi újat lehet még mondani a popkultúra leg­­körülrajongottabb figurájáról, a mű­vészettörténet ikonikus alakjáról, akinek minden egyes tevékenysé­gét hatalmas sajtóérdeklődés övez­te? Akinek életét, több mint harminc évvel a halála után, már több biográ­­fus megírta? Andy Warholról általában véve úgy gondoljuk, mindent tudunk. (Szá­munkra még inkább közelinek tűnhet, hiszen valamennyire még honfitár­sunknak is tarthatjuk őt, mivel szülei Mezőlaborcból emigráltak Ameriká­ba.) Az igazság azonban az, hogy nem sejtünk olyan sokat Warholról, mint ahogy azt gondoljuk - és ezért ő ma­ga felelős. Warhol nagyon tudatosan építette a közvélemény előtt azt a ka­raktert, akit olyan jól ismerünk és aki által olyan jól ismerni véljük őt magát - miközben nem tudjuk pontosan, mi rejlik a szimbólumává vált szőke pa­róka mögött. Warhol életének némely részletei máig sem tisztázottak. Az Andrew Rossi rendezte hat­részes produkció nem életrajzon alapul, hanem Warhol saját napló­ján, melyet egy barátjának, Pat Ha­­ckettnek mondott telefonba. A fel­jegyzéseket Hackett Warhol halálát követően adta ki, 1987-ben. A do­kumentumsorozatban számítógé­pes technikával élesztik újjá War­hol hangját, tehát úgy érezhetjük, a művész épp most mondja kagyló­ba gondolatait Hackettnek. Warhol „saját” hangja mellett legközelebbi barátai is megszólalnak a dokumen­tumfilmben. Ezek a megszólalások azért is értékesek, mivel - a Warhol életét részletesen ismerőknek való­színűleg nem - a művészetek iránt átlagosan érdeklődőknek minden bi­zonnyal rengeteg új információval szolgálnak. A hatrészes dokumentum a 70-es és 80-as évekre koncentrál, tehát ar­ra az időszakra, mikor Warhol élete gyökeres fordulatot vett. Warhol a hatvanas években az alternatív mű­vészetek meghatározó egyénisége, The Factory (Gyár) nevű műterme pedig az underground művészetek egyik központja New Yorkban, mely vonzza a fiatal, kísérletező művésze­ket és az underground élet egyéni­ségeit. Itt készültek Warhol első se­­lyemszita-nyomatos képei, melyek­kel a pop-art berobban a köztudatba. A hetvenes évektől munkája azon­ban irányt változtat, Warhol ugyan­is szakít az undergrounddal. Ennek oka az a gyilkossági kísérlet volt, melyet Valerie Solanas követett el ellene, aki korábban többször meg­fordult műtermében. Warhol testét két helyen érte a golyó, és élete vé­géig szenvedett az incidens pszichi­kai és fizikai következményeitől. Ez a pillanat Rossi dokumentum­sorozatának kiindulópontja. Attól kezdve, hogy maga mögött hagyja az underground világát, Warhol arra koncentrál, hogy értékesítse a művé­szetét. „A pénzkeresés művészet, a munka pedig művészet, és a jó üzlet a legjobb művészet” - mondja War­hol, aki akkorra szép kis vagyonra tett szert. Kérdés, hogy a pénzben dúskáló, kissé felületes Warhol-ka­­rakter, mely beivódik ez idő tájt a köztudatba, vajon a művész saját egyéniségét tükrözi-e. Vagy lehet­séges, hogy maga a művész karak­tere is már egy művészi produkció azzal, hogy a kapitalista társadalom szándékos kritikája akar lenni? Arra, hogy Warhol valódi szemé­lyisége nem teljesen egyezik a ma­gáról kialakított karakterrel, az is utal, hogy hogyan nyilatkozott, mi­kor szexuális orientáltságát firtatták az újságírók - ez pedig másik fontos témaköre a dokumentumfilmnek. Warhol válaszai azt sugallták, asze­­xuális - nem vállalta tehát nyíltan homoszexualitását, mely halála után bebizonyosodott. Ez egyébként nem meglepő azoknak a művészeknek a körében, akik a 60-as években kezd­ték a pályafutásukat - hiszen a sze­xuális forradalom ekkor még csak szárnyait bontogatta Amerikában, és azoknak, akik nyíltan vállalták homoszexualitásukat, rengeteg at­rocitást kellett elszenvedniük az el­következő évtizedekben is - ennek egyik ékes példája az AIDS-járvány időszaka. Warhol magánéletének há­rom fő alakját, három nagy szerel­mét járja körül a dokumentumfilm, ezzel párhuzamban pedig homoero­­tikus töltetű munkáját is górcső alá veszi. Ugyanis a munkájára is igaz, hogy nem ismerjük Warholt elég jól. Míg a köztudatba leginkább a Marilyn Monroe-ról, Jacqueline Kennedyről, és sok-sok más ismert sztárról készült színes szitanyomatai és a Campbell konzervek sorozata ivódott be, Warhol munkájának van egy művészettörténeti szempontból igencsak értékes, kevésbé ismert vo­nulata. Életének két utolsó évtizedét An­dy Warhol arra szánta, hogy egy ha­gyományos értékeket megkérdője­lező, ám mégis a szélesebb rétegek számára is szerethető figurát ala­kítson ki önmagáról. A dokumen­tumsorozat e mögé a nyilvánosság számára készített maszk mögé sze­retne bepillantani - Rossi egyértel­műen arra mutat rá, hogy az a nézet, mely szerint Warhol személyisége közvetlenül kapcsolódik a munkás­ságához, egyáltalán nem kell, hogy igaz legyen. Meghalt Taylor Hawkins, a Foo Fighters dobosa (Fotó: TASR/AP) RÖVIDEN Ősi szövegre bukkantak Izraelben Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyel­vi emlékre bukkantak Izraelben. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, ösz­­szehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is elő­fordul az Ószövetség egyik is­tenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen föld­rengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új is­meretekkel gazdagítja a bibliaku­tatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáni­­nak neveznek a tudósok. A 2-3 centiméteres oldalú, négy­zet alakú lemezen 40 ősi héber betű található. Az írás évszáza­dokkal régebbi, mint bármely ed­dig ismert héber felirat az ókori Izraelből. Eddig egy i. e. 10. szá­zadból származó, a Kiafa romnál, az Ella-völgy közelében talált írá­sos héber szöveget tekintettek a legősibbnek. (mtq Péntek este tragikus hirte­lenséggel 50 évesen elhunyt Taylor Hawkins, a Foo Figh­ters zenekar tagja, a mai rockzene egyik legkarizmati­­kusabb, legismertebb dobo­sa. Halálénak körülményeiről sokéig semmit sem közöltek. Később kiderült, hogy a zenész erős mellkasi fájdalomra panasz­kodott, ezért a szálloda személyze­te értesítette a mentőket, ám mire megérkezett a segítség, Hawkins elhunyt. A kolumbiai főügyészség szombat esti közleményében már az állt, hogy opiodiokat, marihuánát, benzodiazepineket (szorongáscsök­kentők), antidepresszánst is találtak a szervezetében, tehát valószínű, hogy ezek együttes hatása okozhat­ta a zenész halálát. A vizsgálatok és a nyomozás folytatódik. A tragédia a Foo Fighters dél-ame­rikai turnéjának vége felé történt. Aznap este Bogotában léptek volna fel, vasárnap pedig a brazíliai Lol­­lapalooza fesztiválon. A sokkoló hírt közösségi oldalán tette közzé a ze­nekar. „A Foo Fighters családot összetör­te szeretett Taylor Hawkinsunk tra­gikus és idő előtti elvesztése - áll a közleményben. - Zenei szellemisé­ge és mindenkire átragadó nevetése örökre itt marad mindannyiunkkal. Lélekben feleségével, gyermekeivel és családjával vagyunk, és minden­kit arra kérünk, hogy a lehető legna­gyobb mértékben tartsa tiszteletben magánszférájukat ebben az elképesz­tően nehéz időszakban.” Dave Grohl után ő volt a Foo Figh­ters második „arca,” ők ketten gyakran adtak együtt interjút, és meghatározták a zenekar hangzását. Az örökmozgó Hawkins több mel­lékprojektet, hobbizenekart is mű­ködtetett, legutóbb tavaly novem­berben Dave Navarróval, a Jane's Addiction gitárosával, illetve Chris Chaney basszusgitárossal vettek fel közös számokat NHC néven. Taylor Hawkins a texasi Forth Worth-ben született 1972-ben, csa­ládjával gyermekkorában költöztek Kaliforniába. Alanis Morissette zene­karában tett szert hívnévre, a Jagged Little Pill album berobbanása után körbetumézta vele a világot. A sikert, pénzt, csillogást hagyta ott 1997 tava­szán az alig két éve működő Foo Figh­ters kedvéért, amelyről akkor még nem lehetett tudni, sikerül-e befut­nia, és amely stúbióbeli nézeteltérések miatt épp megvált eredeti dobosától. Taylor Hawkins (1972-2022) Taylor Hawkins, elmondása sze­rint, azonnal beleszeretett a zene­karba, amikor látta őket élőben, és hónapokon át álmodozott arról, hogy a csapatban dobolhasson. Da­ve Grohllal zeneileg és emberileg is remekül megértették egymást. (Hawkins utolsó koncertjén, már­cius 22-én is arról beszélt a szín­padon, hogy Dave Grohl nélkül ma valószínűleg pizzafutár lenne, vagy eladó egy hangszerboltban). A zenei világ azonnal reagált a szakmán belül is közkedvelt zenész halálhírére, Ringó Starrtól Ozzy Osbourne-on és Paul Stanley-n át Tom Morellóig rengetegen fejezték ki részvétüket a közösségi hálón. A Foo Fighters új, különleges, kí­sérleti EP-je, a Dream Widow épp Hawkins halálának napján jelent meg. A zenekar tagjai pár hónapja egy játékfilmet is forgattak, amely­ben színészekként szerepelnek. (|uk)

Next

/
Thumbnails
Contents