Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-26 / 71. szám
www.ujszo.coml 2022. március 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Andi és Lőrinc az űrben Piros lesz a paradicsom, vagy sárga? Magyarország előre megy... r emlegették ezt a politikai marketingfogást tavaly szilveszterkor, hogy a magyar miniszterelnök „ledobta a mulatós atombombát”. Azóta nagyot fordult a világ, atombombával nem illik viccelődni, és elég belegondolni abba, milyen szörnyűségek történnek Mariupolban. A mulatós atorrtbomba lökéshullámai ugyanakkor még érződnek Magyarországon. „Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra” - így szólt az a bizonyos mulatós rigmus, amit a közösségi média mémgyártó kisiparosai gazdagon tovább színeznek népi motívumokkal. A napokban pedig Jordán Tamás, a nemzet színésze gondolta újra, valahogy így: „Piros volt a paradicsom, nem sárga. Magyarország előre megy? Nem! Hátra.” A kérdés, hogy merre is megy valójában Magyarország, napokon belül, az április harmadikai országgyűlési választáson eldől. Kinek-kinek pártállásától, szimpátiájától függően az előre, még a hátra homlokegyenesen más, mondhatni, teljesen ellenkező irányban lesz. Ahogy most is így éljük a hétköznapokat. Ha marad a jelenlegi rezsim, a genderőrületet még azelőtt megállítják az országhatároknál, mielőtt bárhol is kitörne. Andi és Lőrinc pedig az első magyar űrturista páros lehet. „Nézd Andi, ott van Felcsút, olyan fényesen ragyog, hogy már innen fentről is látszik” - mutatja majd szerényen Lőrinc Andikának az űrhajó ablakából a stadion aranyozott ülőkéinek égig érő csillogását. A magyarok pedig egytől egyig hozzájárulnak - ki önként és dalolva, ki vonakodva - fejenként jó pár ezressel a közpénzből, hogy a csodálatos történelmi űrutazás megvalósulhasson. Ha pedig valami véletlen folytán az egyesült ellenzék győzne, ripszropsz úgy érezhetnénk, hogy puskaporos hordón ülünk. A választás eredményét sokan nem fogadnák el, és mindent megtennének, hogy az új, botorkáló kormányt mielőbb megdöntsék. Könnyen vérnarancs válhatna a pirosból és a sárgából. Persze, már jóval azelőtt, magától is széteshetne az Egységben Magyarországért, hogy bárki szurkálni, bökdösni kezdené kívülről. így vagyunk, így leszünk mi, ülünk a nagy, közös hajóban, egymásnak háttal, nagyjából fele-fele arányban, húzzuk azt az evezőt, húzzuk egyszerre kelet és nyugat felé, habzik a víz, de a hajó csak nem mozdul. Birkózunk az egyre nagyobb hullámokkal, amiket az orosz-ukrán háború gerjeszt, és sorra húznak el mellettünk továbbra is a szomszédos pályák evezősei. Lesz majd a fél országnak miniszterelnöke, mert, mint tudjuk, itt a pályán kívül nincs élet, és ezt a játékot egy kapura játsszák. A tanárok meg jó ideig ott állhatnak még hátrahagyottan az út szélén a demonstrációs tábláikkal, mint hasztalan vitorlákkal, amikből rég kifogták a szelet. Hát, szárnyalj képzelet, szabadon, amerre a kötött vasúti pályák vezetnek! Dante pokla Kijevben. Mint számos más műemléket, az olasz költő szobrát is homokzsákokkal védik az ukrán fővárosban. (TASR/AP-felvétel) Egy ország sem tartotta tavaly a légszennyezési határértéket A világ egyetlen országa sem tudta tartani a lógszennyezettsógi határértéket 2021- ben - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A vizsgált városok mindössze 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége a nemzetközi szabványnak - derül ki a felmérésből, amelyet az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat végzett 117 országban. 93 városban a pm2,5-szint 10-szeresen haladta meg az ajánlott határértéket. A WHO ajánlása szerint a szállópor 2,5 mikronnál kisebb részecskéinek (pm2,5) mennyisége nem haladhatná meg az 5 mikrogrammot köbméterenként. A pm2,5 már kis koncentrációban is erősen ártalmas lehet az egészségre. Sok országban jelentős eredményeket érnek el a szállópor csökkentésében, például Kínában, bár ott csak az addigi nagyon magas adatok csökkennek. Indiában tavaly romlott a helyzet, Újdelhi pedig a világ legszennyezettebb levegőjű fővárosa maradt. Az előző évhez hasonlóan 2021-ben is Banglades volt a legszennyezettebb levegőjű ország, a felmérésbe első ízben bevont afrikai Csád pedig a második legrosszabb helyen debütált. Kína, ahol 2014-ben üzentek hadat a légszennyezettségnek, a 22. helyre javult tavaly a pm2,5-sűrűséget tekintve az egy évvel korábbi 14. helyről az átlagosan 32,6 mikrogrammos értékkel. Kínán belül a levegőszennyezettségi rekordot Hőtan város tartja 100 mikrogrammot meghaladó pm2,5-értékkel - főleg a homokviharok miatt. A „világranglistán” a harmadik helyre esett vissza két indiai város, Bhivádi és Gáziábád mögött. Európában a legrosszabb levegőt Montenegróban mérték, 35,2 mikrogrammal köbméterenként. (MTI/Reuters) Nők BOLEMANT LILLA ők a hadseregben, nők a hátországban. Nők a forradalomban, nők a háborúban... Olympe de Gouges megírta a Nők Polgárjogi Nyilatkozatát a francia forradalom idején, mivel a Polgárjogi Nyilatkozat a nők jogairól megfeledkezett. A nagy francia forradalom jelszói magyarul általánosnak és mindenkire vonatkozónak tűnhetnek. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Csakhogy az eredetiben a testvériség a férfiak testvériségét fejezi ki: ffatemité. Azokra a nyelvekre, amelyek ismerik a nyelvtani nem fogalmát, mind a férfiak testvériségére fordították le, helyesen, a kifejezést. A sisterhood fogalma csak a múlt században vált közismertté. Olympe de Gouges nyaktiló alatt végezte. Mint ahogy az az élet legtöbb területén, ezen a téren is élnek az évszázados hagyományok, és amint harcról van szó, a férfiakat küldik automatikusan a csatába, a nők pedig maradnak a hátországban, mint védelemre szoruló emberek. Két csoportra oszlik tehát a társadalom: a férfiak az egyik oldalon, a másikon pedig a nők, a gyerekek és az öregek. Ilyen sorrendben. A háború egyformán borzalmas, mindegy, hogy kik között és milyen indokkal indul, és a nők elleni erőszak egy különösen kegyetlen fajtájának ad lehetőséget. A büntetlen szexuális erőszaknak. A nők és a gyerekek, és persze az öregek is ugyanúgy ki vannak téve ennek. Az ukrajnai háború kitörése után majdnem egy hónappal jelentek meg az első kijelentések az agressziónak erről a formájáról. A második világháborúban megerőszakolt nők történetét máig nehéz feldolgozni, mert a politikai elhallgatás, a szégyen miatti, trauma okozta elhallgatás nagymértékben megnehezíti a valós adatok feltárását. A győzedelmes orosz hadsereg katonáinak erőszaktételét hivatalosan nem lehetett emlegetni. A háború utáni években viszont elindult az abortusztörvény liberalizálása, éppen azért, mert „nem hivatalosan” is tudni lehetett, hogy rengeteg nő lett várandós a katonai erőszak következtében. A délszláv háború időben sokkal közelebb van hozzánk, és rengeteg borzalmat tudunk felsorolni a tömeges erőszakolásról, amelynek az egyik célja az volt, hogy a nők az ellenséges katonák gyerekeit, a másik nemzet gyerekeit szüljék meg. Bevillanhatnak még festményeken ábrázolt hasonló cselekedetek, amelyek persze nem az erőszaktéteít ábrázolják, hanem meztelen vagy lengén öltözött nőket, akik a vásznon még vonzónak is tűnhetnek - legitimálják az erőszakot: A szabin nők elrablása... Vagy a Rege a csodaszarvasról, amelyben az idegen törzs leányait rabolják el a hős vitézek. A cél pedig ugyanaz, erőszakkal szülésre kényszerítés, a nemzet „megalapítása”. Az egyes országok nőjogi civil szervezetei már az ukrajnai harcok kitörésekor elkezdtek dolgozni azon, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a nőknek, akik háborús szexuális erőszak áldozatai lettek. Úgy tűnhet, nem ez a legfontosabb tevékenység ebben a kaotikus rombolásban, pedig nagyon is fontos minden egyes lépés, minden egyes információ, amelyekhez a háborúból menekülő nők hozzájuthatnak. Az egyik információ az abortuszhoz való hozzájutás lehetősége. Erről is tájékoztató anyagot készítettek a nőjogi civil szervezetek, mint ahogy a roma ügyekért felelős kormánybiztosi hivatal szórólapokat adott ki azzal a céllal, hogy megelőzze az emberkereskedelmet, felhívja a roma menekülők figyelmét erre a veszélyre és a segítségnyújtás lehetőségeire. Vannak azonban olyan szűk látókörű politikusok, akik korlátolt gondolkozásuk miatt csak a saját politikai hasznukra tudnak koncentrálni, és amint megjelenik egy számukra ellenfélnek tekintett politikus híre a szociális hálón vagy a médiában, támadást indítanak. Mint Veronika Remisová, aki egy sajnálatra méltó kijelentést tett Simona Petrík, a Progresszív Szlovákia tagjának szociális hálón megosztott hírére, mégpedig így: „Amikor mindenki az ukrán anyákat és gyerekeiket védi, menti, a Progresszív Szlovákia az abortuszról szóló szórólapokat osztva traumatizálja az ukrán nőket”. Nem maradt egyedül, mert az „életvédő” katolikus szervezetek is azonnal imádkozni kezdtek, hogy Simona Petrík jobb belátásra térjen. A képviselőnő nem maradt adós a válasszal, mert ő csupán megosztotta a hírt, nem osztogatott szórólapokat, de kiemelte azok fontosságát: nagyon is fontosak lehetnek azoknak a nőknek, akiket menekülés közben erőszakoltak meg, vagy nem képesek kihordani gyermeküket, mert teljes létbizonytalanságba kerültek, esetleg egy vagy több kisgyerekkel menekültek, akiket el kell tartani, fedelet biztosítani nekik. Sok következtetést levonhatunk ebből az esetből, az egyik, hogy a nővériség fogalmától nagyon messze van. Vannak viszont végre olyan politikusok és politikusnők, akik valóban felvállalják a nők esélyegyenlőségének kérdését és komolyan foglalkoznak vele. Belőlük kell még több, hogy a kormány és a parlament is végre komolyan vegye ezt a témát. FIGYELŐ McDonald's helyett Gyágya Ványa Miután a McDonald’s bezárta oroszországi éttermeit, a kormány támogatásával orosz étteremlánc nyílik, mégpedig a Ványa Bácsi, Csehov egyik címszereplőjéről elnevezve. A lógója viszont nyilvánvalóan törvénysértő, mert megegyezik a McDonald’s sárga M-jével, csak éppen elfordították 90 fokkal. így belőle B betű, ami a cirill ábécében V, mint Ványa. Oroszul pedig a bácsi gyágya. A McDonald's egyébként nem vonult ki Oroszországból, sőt, az összes alkalmazottját ugyanúgy fizeti, csak az éttermeket zárta be határozatlan időre. (444 hu)
