Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-26 / 71. szám
8 I HÁBORÚ 2022. március 26. | www.ujszo.com Az unió lassan hátat fordít az orosz gáznak Az 1,4 milliós Harkivban már 3 hete a metróban húzza meg magát a lakosság. Harkivnál lelőtték az orosz erők Szu-34-es taktikai bombázóját. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brusszel/Kijev. Az unió nem fogadott el további büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól - jelentette be Joe Biden amerikai elnök. Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap közösen jelentette be, az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve idén további, legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz szállítását (LNG) biztosítsa az európai piac számára. Ezzel csökkentik az EU függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiaellátás biztonsága és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a felek közös energiabiztonsági munkacsoportot hoznak létre. Uniós fogadkozások Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat - szögezték le az Európai Unió tagországaink vezetői. A szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség. Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat. Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához. Várnak az olajembargóval Az orosz gazdaságot sújtó 4. szankciós csomag múlt heti elfogadását követően a vezetők nem határoztak újabbak meghozataláról. Mark Rutte holland kormányfő úgy nyilatkozott, a vezetők ugyan tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, és bár „az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövid távon nem kivitelezhető”. Hangsúlyozta, az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe. Akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana. A német hatóságok arra számítanak, hogy az idei év közepére sikerül a felére csökkenteni az Oroszországból származó olajimportot a februári szinthez képest - közölte Robert Habeck gazdasági miniszter, aki szerint folyamatban van az oroszországi gáz- és szénvásárlások nagyarányú csökkentése is. Németország orosz gázfüggősége most már csak 40% a február végi 55% után. Biden a vegyi fegyverről Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában - jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, a NATO rendkívüli csúcstalálkozóját követően. Joe Biden hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. „A válaszunk arányos lenne” - hangsúlyozta. Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. „Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében” - fogalmazott az amerikai elnök, aki tegnap délután a kelet-lengyelországi Rzeszow városába repült, így az elnök alig 80 km-re volt az ukrán földtől. Este Varsóba utazott, ahol tájékoztatást kapott az ukrajnai humanitárius válságról. Befagyott frontvonalak Néhány orosz katonai egység megkezdte a visszavonulást egyes területekről, miután súlyos veszteségeket szenvedett - közölte az ukrán hadsereg tegnapi helyzetjelentésében. Egyes orosz egységek az orosz határ mögé vonultak vissza, miután elvesztették személyzetük több mint felét. Az ukrajnai orosz invázió második hónapjába lépve a két fél közötti frontvonalak gyakorlatilag befagytak - mondta Olekszij Aresztovics, Zelenszkij elnök egyik főtanácsadója. A vezérkar szerint az orosz egységek folytatják Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv és Szúrni nagyváros ostromát, és az orosz csapatok új támadásra készülnek a Harkiv környéki Izjumban is. Moszkvának részben sikerül szárazföldi öszszeköttetést fenntartania az ukrán határon fekvő oroszországi Rosztov régió és az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget között - tették hozzá. Az oroszok azt állítják, megsemmisítettek egy nagy ukrán üzemanyagraktárát. Á támadáshoz felhasznált robotrepülőgép-fajtát már a szíriai polgárháborúban is bevetették. Állítólag két orosz dandárparancsok is elesett, ha ez igaz, akkor az orosz megszálló hadsereg egy hónap alatt már hét parancsokát veszítette el. Az ukrán erőket Dnyipropetrovszk térségében is támadás érte. Oroszország két rakétatámadást hajtott végre egy katonai egység ellen a milliós Dnyipro külterületén. Kijev állítása szerint az ukrán haditengerészet megsemmisítette az oroszok Szaratov nevű partraszálló hajóját Bergyanszk kikötőjében, ez már a második elsüllyesztett, utánpótlást szállító orosz hajó. Ukrajna szerint legalább 300 ember halt meg a mariupoli színház március 16-i lebombázásakor. A blokád alá vont kikötővárosban még mindig legalább 100 ezer civil él a romok között. Megerősítette az ENSZ, hogy tömegsírok vannak Mariupolban. Köztük van olyan is, amiben 200 holttest lehet. Az ukrán parlament képet közölt az első valódi hadifogolycseréről. A csere létrejöttét a két fél megerősítette: 11 fogságba esett orosz tengerészt cseréltek ki 19 ukrán tengerészre. Kijev fegyvereket kér Ukrajna az elmúlt napokban frissítette az amerikai kormánytól kért katonai segítségnyújtási kívánságlistáját, írja a CNN. Sürgősen szükségük lenne napi 500 Stinger légvédelmi rakétára és Javelin páncéltörő rakétára. Az ukránok arra hivatkoznak, hogy kifogyhatnak a lőszerből, miközben folyamatos orosz támadás alatt állnak. Á nyugati vezetőket kicsit meglepte az ukrán kérés, hiszen már eddig is sok fegyvert küldtek, és folyamatosan küldenek is. Március 7-ig az Egyesült Államok és más NATO-tagországok mintegy 17 000 páncéltörő rakétát és 2000 légvédelmi rakétát küldtek Ukrajnába. Az indiai külügyminiszter azt mondta, India és Kína megegyezett az azonnali ukrajnai tűzszünet fontosságában. A két ország közös megbeszélése azért érdekes, mert eddig Kína és India tartózkodott attól, hogy határozottan elítélje az orosz-ukrán háborút. (MTI, Tx, 444, MaHa) Civil járművekre szoruló oroszok Nagy mennyiségű, Z felirattal ellátott civil járművet videóztak Ukrajna térségében. Úgy fest, hogy az orosz haderő egyre nagyobb arányban használ civil járműveket logisztikai célokra a katonai járművekkel kapcsolatos problémák miatt. A gondok a katonai veszteségek mellett a járművek általánosan rossz műszaki állapotával is magyarázható. Az orosz veszteségeket fotós bizonyítékokkal nyomon követő Oryx portál szerint az orosz haderő már 1802 járművet vesztett az invázió kezdete óta, ennek zöme logisztikai jármű. Például 164 Ural-4320-as és 203 Kamaz 6x6-os, valamint 100 egyéb, nem beazonosítható teherautó semmisült meg vagy került ukrán kézre a katonai műveletek február 24-i kezdete óta. Láthatólag elsősorban logisztikai járműveket, azaz teherautókat, kisbuszokat, kamionokat hasznosítanak az oroszok a civil állományból. (Portf.) Orbán Viktort hidegen hagyja Zelenszkij ukrán elnök kérése Zelenszkij ukrán elnök párhuzamot vont Mariupol helyzete és a második világháború idején meggyilkolt magyar zsidók között, Orbán Viktort nem hatotta meg az érvelés. Budapest/Kijev. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet intézett az Európai Tanácshoz. Az elnök az EU-s tagországokat sorolta: megköszönte a támogatást Lengyelországnak, Csehországnak, Észtországnak, és kiemelt néhány országot, Németországot, Portugáliát, Írországot, amelyek késlekedtek vagy vonakodtak az intézkedések meghozatalától. A beszédében egyebek között Magyarország semleges magatartását kritizálta. „Magyarország. Itt meg kell állnom, és őszintének kell lennem. Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok. Független ország vagytok. Voltam már Budapesten, imádom a várost. Többször jártam már ott, gyönyörű a város és vendégszerető, ahogy az emberek is. Tragikus dolgokat éltetek át. Elmentem a rakpartra, ahol láttam az emlékműveteket. A cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Nézd, Viktor, tudod mi történik most Mariupolban? Kérlek, menj a vízpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy ez a mai világban is megtörténhet. Oroszország pontosan ezt csinálja. Mariupolban ugyanilyen cipők vannak, ugyanilyen emberek. Szülők és gyerekek, nagyszülők. Sok ezren” - mondta az államfő. Kimaradni a háborúból Orbán Viktor az EU-ban egyedüliként képvisel kvázi neutrális álláspontot a háború kérdésében. A kormányfő állítása, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, melynek az is része, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok sem haladhatnak át az országon. Orbán álláspontjával regionális szinten is egyedül maradt: a visegrádi négyek összes tagja, így a lengyelek, csehek és szlovákok is küldtek már szállítmányokat az ukránoknak, ráadásul a szlovák miniszterelnök kivételével (a szlovén kormányfővel, Janez Jansával kiegészülve) Kijevbe is elutaztak Zelenszkijhez. Orbán Viktor válasza a Miniszterelnöki Sajtóirodán keresztül érkezett, melyben elutasította Volodimir Zelenszkij megfogalmazott követeléseit, arra hivatkozva, hogy azok Magyarország érdekeivel ellentétesek. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt közölte, Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktortól. „Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor mindkét kérést elutasította” - közölte, hozzátéve, Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. A háború elől menekülőket viszont minden eszközzel segíti és humanitárius segítséget nyújt nekik. Szijjártó Péter külügyminiszter úgy reagált: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át a fegyverszállítmányokat hazánk területén és azt is meg fogjuk akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát.” Putyin utolsó csatlósa? „A szégyen, ami Európa színe előtt a magyar miniszterelnököt érte tegnap este, csakis Orbáné, nem Magyarországé” - írta Karácsony Gergely budapesti főpolgármester. Szerinte úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: el kell dönteni, kivel vagyunk. „Oldalt kell választani. A történelem sötét oldala vagy a jó oldala? Putyin vagy Európa? Kelet vagy Nyugat? Erről már nem a megsemmisült Orbánnak kell döntenie. Hanem nekünk április 3-án.” „Orbán megint szégyent hozott Magyarországra. Mert tényleg ideje lenne oldalt választani: mára egyértelművé vált, hogy 12 éves politikája került a történelem szemétdombjára, ő az, aki elszigetelődött, aki elveszítette szövetségeseit, akire Putyin utolsó csatlósaként tekintenek az EU-ban és a NATO-ban. Orbán a probléma, a kormányváltás pedig a megoldás” - írta a Facebook-falán Márki-Zay Péter, a közös ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A politikus egyetért Volodimir Zelenszkij elnök szavaival, szerinte is oldalt kell választani, itt és most. „Kelet vagy Nyugat? Putyin vagy Európa?” - tette fel a kérdést. (MTI, Tx, 444)
