Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-19 / 65. szám
8 I HÁBORÚ 2022. március 19. | www.ujszo.com Putyin követelőzik, miközben serege leállt Tegnap több orosz rakéta csapódott be a nyugat-ukrajnai, 720 ezres Lviv nemzetközi repülőterének közelében. A rakéták egy repülőgép-javítóba csapódtak be, a támadásban senki nem sebesült meg. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Erős robbanásokat jelentettek a lengyel határ közeli Lvivből. Joe Biden amerikai elnök tegnap telefonon beszált Hszi Csin-ping kínai államfővel. Vlagyimir Putyin orosz elnök ismertette az Ukrajnával szembeni követeláseit. Az orosz haderő napok óta képtelen az érdemi előretörésre, a körbezárt Mariupolban túlélőket keresnek. Több erős robbanást jelentettek a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) térségéből. A város polgármestere, Andrij Szadovij közölte, hogy orosz rakéták csapódtak be a városközponttól mintegy 6 kilométerre található nemzetközi repülőtér közelében, ám magát a repülőteret közvetlenül nem érte támadás. Oroszország összesen hat rakétát lőtt ki Lvivre, írja a CNN. Az ukrán hadsereg szerint a hat rakétából kettőt sikerült elhárítani. A rakétákat vélhetően a Fekete-tenger felett lőttek ki az orosz gépek. A repülőtér közelében egy repülőgép-javító üzemet találtak el a rakéták, de az épületben nem tartózkodott senki, így sérültekről nem érkezett jelentés. A 720 ezres Lviv a lengyel határtól 70 kilométerre keletre fekszik. Mariupol nagy részét lerombolták, de még 350 ezren vannak a városban. Az ostromlott Mariupolban az elmúlt napok orosz bombázásai akár a város épületeinek 90 százalékát is lerombolhatták. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere megerősítette, a harcok elérték a legintenzívebb ostrom alatt álló ukrán város központját is. A városban egy óvóhelyként használt színházat is bombáztak, még mindig mentik onnan a túlélőket - továbbra is az orosz erők heves ágyúzása közepette. Egyelőre nem tudni, hány halottja volt a színház elleni támadásnak. Mariupol békeidőben 440 ezres város volt, és bár sokan elmenekültek onnan, a városi tanács szerint még mindig nagyjából 350 ezren élnek a lassan megsemmisülő városban, amit az orosz erők bekerítettek. A Guardian újságírója szerint a város lakói kénytelenek havat olvasztani ivóvíznek, miután az orosz erők nagyrészt elvágták az áram-, víz- és élelmiszer-ellátást. Olaszország kész újjáépíteni a bombatámadásban elpusztult mariupoli színházat - közölte Dario Franceschini kulturális miniszter. A kabinet már jóváhagyta azt a javaslatát, amely az újjáépítéshez szükséges források és eszközök felajánlásáról szól. Minden ország színháza az egész emberiségé - írta Franceschini a Twitteren. A felajánlásért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren köszönetét mondott. Ketten meghaltak, hatan megsebesültek egy orosz légicsapásban a donyecki Kramatorszkban. Pavlo Kijrilenko, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője szerint a rakétacsapás egy lakóépületet és egy közigazgatási épületet ért. Több mint 320 ezer ukrán állampolgár tért vissza hazájába az orosz invázió kitörése óta, hogy segítsenek a megszállók elleni harcokban, írja a Guardian az ukrán határőrségre hivatkozva. „A srácaink nem adják fel, úgyhogy szükségünk van a segítségre, harcolnunk kell a hazánkért. Ukrajnának szabadnak kell lennie, akárcsak minden más népnek” - írta a határőrség. Üzenet oroez anyáknak Zelenszkij üzent az orosz anyáknak, akiknek Ukrajnában harcol a fiuk. „Ez lesz életetek legrosszabb döntése. A hosszú élet jobb, mint a pénz, amit egy rövidért ajánlanak” - üzente Volodimir Zelenszkij azoknak, akik az orosz csapatokhoz való csatlakozáson gondolkodnak. Az ukrán elnök szólt az oroszokhoz is: minden édesanyának, akinek a fiát az ukrajnai háborúba küldték harcolni, járjon utána, hol van a fia. Főleg azok, akik nem tudnak kapcsolatba lépni gyermekeikkel, akiknek azt mondták, hogy gyermekük meghalt, de a holttestet nem kapták meg. Zelenszkij felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan telefonszámok, amiket hívhatnak az orosz katonák szülei. „Nem akarunk több ezer hadifoglyot, nincs szükségünk 13 ezer vagy még több halott orosz katonára. Mi nem akartuk ezt a háborút, mi békét akarunk. És azt akarjuk, hogy jobban szeressétek a gyerekeiteket, mint amennyire a hatalomtól féltek” - fogalmazott. A brit védelmi tárca helyzetértékelése szerint az orosz hadsereg „minimális előrelépést ért el a héten”. Az ukrán erők Kijev és Mikolajiv környékén továbbra is meghiúsítják az oroszok próbálkozásait a városok bekerítésére. Harkiv, Csernyihiv, Szúrni és Mariupol viszont továbbra is be van kerítve, ezekben a városokban nagyon súlyos gondot okoz az orosz ágyúzás/rakétázás. Az ENSZ szerint már meghaladja a 3,2 milliót az Ukrajnából elmenekülő civilek száma. Biden Kínával egyeztet Joe Biden amerikai elnök tegnap telefonon beszélt FIszi Csin-ping kínai államfővel. Hszi Csin-ping Bidennek azt mondta, hogy az ukrajnaihoz hasonló konfliktusok és összeütközések senkinek sem állnak érdekében. Az államközi kapcsolatok nem fejlődhetnek a konfrontáció szintjére, a konfliktusok és az összeütközések senkinek nem állnak érdekében - mondta a kínai elnök amerikai kollégájának. Az ukrajnai válság olyasmi, amit nem akarunk látni - jelentette ki Hszi Csin-ping. Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kína különleges szerepét hangsúlyozta és arra utalt, hogy az oroszbarát politikának kellemetlen „költségei” lehetnek. Blinken úgy fogalmazott, Kína „felelősséggel tartozik” azért, hogy felhasználja befolyását Vlagyimir Putyinnál az ukrajnai háború megállítására. „Továbbra is felszólítunk minden nemzetet, különösen azokat, amelyeknek közvetlen befolyása van Oroszországra, hogy bármilyen befolyással rendelkeznek, használják fel arra, hogy rákényszerítsék Moszkvát, hogy vessen véget ennek a választott háborúnak” - fogalmazott a miniszter. Ami viszont érdekes fejlemény, hogy már a kínai állami média is az ukrajnai pusztítás képeit közvetíti. Főleg azért, mert a leggyakoribb geopolitikai elképzelések szerint az eseményeket idáig diplomatikus távolságtartással figyelő Kína lehet az orosz-ukrán válság egyik nagy nyertese. A nemzetközi piacra dolgozó kínai állami kábeltévé-hálózat, a CGTN csatornáin egymás után jelennek meg a civilek elleni brutalitást bemutató felvételek. A CGTN a Kínai Kommunista Párt tájékoztatási osztályának ellenőrzése alatt áll. Putyin követelései Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon hívta Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A BBC brit közmédium szerint a beszélgetésen Putyin elmondta, milyen követelései vannak Ukrajnával szemben. Ezek két kategóriába tartoznak, az elsőbe pedig olyan, könnyebben teljesíthető követelések tartoznak, miszerint Ukrajna legyen semleges állam, és ne kérje a felvételét a NATO-ba, demilitarizálják az országot, hogy ne jelentsen fenyegetést Oroszországra nézve, adjanak egyfajta védett státuszt az orosz nyelvnek Ukrajnában és hajtsanak végre egyfajta nácimentesítést. A követelések második kategóriájában már jobban ütközhetnek egymással az oroszok és az ukránok érdekei: a BBC szerint az orosz fél azt követeli az ukrán kormánytól, adja fel a kelet-ukrajnai szakadár területek, azaz a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságok” által uralt megyék feletti fennhatóságát, valamint Ukrajna hivatalosan is fogadja el, hogy az oroszok által 2014-ben annektált Krím félsziget hivatalosan is Oroszországhoz tartozik. Putyin ezekben a kérdésekben hajlandó lenne akár személyesen is tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - aki napok óta hangsúlyozza, hogy készen áll találkozni orosz kollégájával. A háború mocsarában A nyugati elemzők szerint már kérdéses, hogy az oroszok egyáltalán meg akarják-e támadni Kijevet, ugyanis annyira elakadt az előretörésük. A háború második hete óta lényegében nem mozdult a front Kijev környékén, még mindig az elővárosokért folyik a harc Irpinyben, a hosztomeli reptérnél, Csernihivben. A Guardiannak nyilatkozó nyugati illetékesek szerint az oroszok kb. hétezer embert és hadfelszerelésük 10%-át veszthették el eddig a harcokban, így az is kérdéses, az alakulataiknak van-e még akaratuk a harc folytatására. Az oroszok napok, sőt inkább hetek óta képtelenek körbezárni Kijevet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy akár szétlövik a várost, akár nem, az ostrom nagyon nagy véráldozatokkal járna a részükről is. Új értékelést adott ki a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynöksége a háború elmúlt napjainak tapasztalatai és beszerzett információk alapján. A testület jelentése azzal számol, hogy Vlagyimir Putyin várhatóan újra, és egyre hangosabban azzal fenyegetőzik majd azzal, hogy nukleáris fegyvereket vet be a Nyugat ellen, ha az orosz invázióval szembeni kemény ukrán ellenállás tovább folytatódik. Ennek oka, hogy az orosz szárazföldi műveletek elakadtak, dacára annak, hogy az oroszok közel 1000 nagy hatótávolságú rakétát kilőttek. „Egyes ukrán területek elhúzódó megszállása azzal fenyeget, hogy miközben az orosz katonai erő folyamatosan fogyatkozik, fegyverarzenálja amortizálódik, a gazdasági szankciók és az azzal járó tartós gazdasági depresszió diplomáciai elszigeteltségbe taszítja Oroszországot” - foglalta össze a tapasztalatokat Scott Berrier altábornagy, a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója. Ukrajna dacossága és a gazdasági szankciók kombinációja veszélyezteti Oroszország képességét arra, hogy precíziós fegyverekkel és lőszerekkel lássa el hagyományos katonai erőit, és ahogy ez a folyamat halad előre, mondja Berrier: „Oroszország valószínűleg egyre inkább nukleáris elrettentő erejére fog támaszkodni, hogy jelezze a Nyugatnak, és erőt sugározzon sajátjai felé”. Cukor és altatók Felvásárlási roham indult a cukorért Oroszországban. Számos közösségi médiában terjedő videó tanúsítja, Moszkvában és más városokban is közelharcot vívnak a vásárlók az alapvető élelmiszernek minősülő cukorért. A vásárlási pánikot egyes nyugati újságok az országot sújtó szankciók első hatásának tartják. A Nexta hírügynökség szerint a hirtelen megugrott vásárlási ár az ok. A héten ugyanis közel 13 százalékkal drágult a cukor Oroszországban. Az emberek pedig, tartva a még nagyobb drágulástól, tömegesen kezdték felvásárolni a készleteket. Az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat közölte, „kartellellenes” vizsgálatokat indít a főbb cukortermelőknél a cukorárak meredek emelkedése és a jelentkező „indokolatlan” hiány miatt. Február 28. és március 6. között az orosz gyógyszertárakban kapható antidepresszánsok, szorongásoldók és altatók forgalma meghaladta az 525 millió rubelt, ami több mint négyszerese az egy évvel korábbinak. Összesen 577,6 ezer csomag antidepresszánst adtak el Oroszországban, ahol a nyugtatok iránti kereslet nagyobb mértékben nőtt, mint a más gyógyszerek iránti kereslet. Az oroszok azért is vásároltak be antidepresszánsokból, mert ezek közül a legkelendőbb vényköteles gyógyszerek nagy része importból származik, és tartanak tőle, hogy a szankciók miatt ezekből a közeljövőben hiány lesz. (mti, tx, 444, ú) Kreml: Biden fáradt és ingerült Vége azoknak az időknek, amikor óvatos diplomáciai megfogalmazásokkal próbálták kritizálni egymást a világvezető politikusai. Joe Biden amerikai elnök csütörtökön azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy egy „gyilkos diktátor, egy valódi gengszter, aki erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen". Erre reagált most a Kreml, Dmitrij Peszkov szóvivő szerint Biden rendszeres megszólalásai igazából Putyin személyes sértegetéseinek számítanak. A Kreml szóvivője hozzátette, nem akar az amerikai elnökre túl keményen reagálni, tekintettel Biden „ingerlékenységére, fáradtságára, és feledékenységére", nehogy aztán a vége „még több agresszió" legyen. Peszkov szerint Biden megjegyzései elfogadhatatlanok és megbocsáthatatlanok. (Tx) A részlegesen körbezárt és folyamatosan lőtt Kijevben a tűzoltók is valódi frontharcosok. A tegnapi bombázásnak egy halálos áldozata van, 19-en megsebesültek, hat ház, több óvoda és egy iskola megrongálódott. (tasr/ap)
