Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-17 / 63. szám
www.ujszo.comj 2022. március 17. KULTÚRA 9 A történelemtanár és az oligarchák Volodimir Zelenszkij politikusi személyisége szorosan összefonódik A nép szolgájának fiktív Az ukrán elnök politikai karrierjét megelőzően humorista és színész volt, legnagyobb alakítása A nép szolgája, mely vasárnaptól látható az RTL Klubon (Fotó: Shutterstock) HAVRAN KATI A produkció, mely elindította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai karrierjét, egy politikai arculat eredettörténete. Mai szemmel nézve a hét évvel ezelőtt készült politikai szatíra egészen különös élmény. Az, hogy tévés szereplő politikai karriert építsen, korántsem különlegesség - és arra is akad példa, hogy az elnöki posztig viszi. A klasszikus mintapéldány ebben a tekintetben a hollywoodi szerepeit hátrahagyó Ronald Reagan, ma pedig leginkább a populista vonalon mozgó elnökök húznak hasznot korábbi tévés szerepléseikből. Donald Trump feltűnt mozi- és tévéfilmekben, miközben televíziós beszélgetőműsorok viszszajáró vendége volt, sőt, saját maga is vezetett egyet, Boris Johnson pedig szintén szerepelt a tévéképernyőn show-műsor házigazdájaként. Míg lassan megszokjuk, hogy a televíziós szereplés a politikaiarculat-építés velejárója, az, ahogy a komikus-színész Volodimir Zelenszkij alapozta meg elnöki szerepkörét a tévéképernyőn, egészen bámulatos. Zelenszkij korábban elsősorban komikusként, majd színészként, forgatókönyvíróként és rendezőként tevékenykedett, de nyert táncos show-műsort is. Produkciós cége, a Kvartal 95 számos filmet és televíziós sorozatot gyártott, legnagyobb sikere pedig a 2015-ös A nép szolgája volt, mely minden nézettségi rekordot megdöntött a csatornán, mely vetítette. Zelenszkij politikusi karrierje, csakúgy, mint sorozatbeli alteregójának pályafutása, azt sugallja, hogy az elnökjelölést spontán ötlet ihlette: mikor 2018-ban bejelentette, hogy indul a választáson, sokkal inkább úgy tűnt, kapott az alkalmon, melyet a sorozat népszerűsége kínált, mintsem tudatosan készült volna politikusnak. A sorozat sokban összefügg Zelenszkij későbbi politikusi imázsával, de nem ez az egyetlen ok, amiért érdemes lesz megnézni. Hanem azért is, mivel egy kiváló produkcióról van szó. A komédia és a politikai szatíra határán mozgó sorozat Vaszilij Goloborodkója intelligens, fiatal történelemtanár. Választási sikerét egy videónak köszönheti, mellyel úgy válik elnökjelöltté, hogy sosem tervezett politikai karriert. Miután az igazgatóság kiparancsolja a diákokat Vaszilij történelemórájáról az iskolaudvarra, hogy kiragasszák a közelgő elnöki kampány reklámjait, mondván, a történelem nem fontos tantárgy, Vaszilijt elönti a pulykaméreg. Szerencsétlenségére - vagy pont szerencséjére - diákjai videóra veszik a dühöngését, amint magából kikelve szidja az országban uralkodó korrupciót és cinizmust. Jó néhány szitokszó keretében kifejti abbéli nézetét is, hogy minden egyszerű tanárnak ki kellene próbálnia az elnöki szerepkört - míg az elnök is be kellene, hogy álljon egyszerű történelemtanárnak. A szemfüles diákok felrakják a videót a You- Tube-ra, amivel olyan elnöki kampányt csinálnak Vaszilijnek, mellyel messze körözi a posztért induló, minden hájjal megkent, öreg politikus-rókákat, akiket nagy háttérrel rendelkező oligarchák támogatnak. Zelenszkij nagyszerű színész, itt remekül alakítja a komikus figurát: Vaszilij alapvetően egy entellektüel, tépelődő figura, néha kissé tehetetlen, egy kissé balfék - de csak pont annyira, hogy szimpatizáljunk vele. A szimpátiát pedig az alapozza meg, hogy jelleme nem csorbul azzal, hogy hatalomra kerül: egy átlagember-elnök szeretne lenni, aki nem rest elismerni tudáshiányát, ha épp egy sajtókonferencián olyan kérdést szegeznek neki, amire nem tudja a választ, de ígéri: amit nem tud, pótolja. A sorozat a klasszikus komédia felépítését követi azzal, hogy a jó és a rossz harcát helyezi középpontba: az egyik oldalon az egyszerű ember áll, aki képvisel bizonyos értékeket és ennek fejében cselekszik, a másik oldalon pedig ott a hatalmon élősködők, a képmutatók. A pompa, a fényűzés és a kényelem érzetét keltve az utóbbiak világában aranyozott, ám művészileg igénytelen, túlzóan giccses bútorok és hatalmas belterek dominálnak. Ez a leköszönő elnök világa, ebbe csöppen Vaszilij, akinek már az első napján bemutatják a stylistját, fodrászát, pedikűrösét és manikűrösét, na meg az alteregóját is, aki beugrik helyette, amikor neki más dolga lesz, és akkor is, amikor repül a golyó - amire persze nem lesz szükség, magyarázzák neki az elnöki poszt körül sündörgő fontoskodók. Míg a leendő elnök ismerkedik ezzel a világgal, a háttérben exkluzív növények, arany karórák, kaviárok és egyéb finomságok ukrán elnökével társaságában felsejlik néhány oligarcha alakja, akik azon morfondíroznak, mit kezdjenek ezzel a Goloborodkóval, aki beleköpött a levesükbe. A luxus világához a történelemtanár világnézete és életstílusa kínál alternatívát Vaszilij könyvvel az arcán ébred, ókori görög filozófiával álmodik, és nem hajlandó beköltözni az őt megillető elnöki rezidenciába a zsúfolt lakásból, melyben szüleivel lakik. Mikor a lakás előtt reggel limuzin fogadja egy hadseregnyi testőrrel, Vaszilij inkább sebesen felugrik a buszra A jó és a rossz dramaturgiája két nagyon is valós világ harcát idézi: egy fejlődőben levő demokráciáét, és a hagyományos ukrán politikai berendezkedést, ahol nagyon is jellemző, hogy az oligarcháké a hatalom. Zelenszkij valódi kampánya szorosan összefonódott a sorozattal: a sorozat címe adta politikai pártja nevét, elnökjelöltként egyik fő célkitűzésének az oligarchák elleni harcot határozta meg. Amit viszont nem jósolt meg a legmerészebb forgatókönyvíró sem, az az, hogy ezt a politikai arculatot szélsőséges körülmények között lesz kénytelen próbára tenni. Mióta kitört a háború, Zelenszkij nyilvános szerepléseinek még nagyobb a súlya, melyek, egyelőre úgy tűnik, nem hazudtolták meg ezt az arculatot. Zelenszkij az orosz támadás óta egyszerű, terepzöld trikóban áll ki a kamera elé, sokszor nem is leplezi fáradtságát. Egyik leginkább figyelemre méltó szereplése az, melyben nem tett mást, mint hogy minisztereivel kiállt Kijev egyik utcájára és egyszerűen annyit üzent az embereknek, hogy itt vagyunk, nem megyünk el. Zelenszkij elnökként nem csupán lemásolta sorozatbeli karakterét, hanem a komikus figurát túllépve most finomíthatja, túl is lépheti azt. A vígjátéksorozat pedig, nem mellesleg, történelmet ír. Kevesebb nő a filmekben Los Angolos. Csaknem kétszer annyi volt a férfi szereplő 2021- ben a száz legnagyobb bevételű amerikai filmben, mint a nő - áll egy friss tanulmányban. Tavaly a száz toplistás filmben a fontos szerepek 35 százalékát alakították nők, ami három százalékkal rosszabb, mint 2020-ban, amikor 38 százalékos volt ez az arány. 2019-ben a főbb szerepek 37 százalékát játszották nők. A tanulmányt a San Diegó-i Egyetem nők televíziós és filmes megjelenéseit vizsgáló központja készítette. Eredményeik szerint a nők az összes beszélő szerep 34 százalékát alakították, ami 2 százalékos csökkenés a 2020-as 36 százalékhoz képest, de megegyezik a 2019- es aránnyal. Az ázsiai és ázsiai-amerikai női főszereplők aránya a 2020-as 5,7 százalékról egy év alatt csaknem duplájára, 10 százalékra nőtt. A női szereplők fiatalabbak voltak, mint a férfiak, és nagyobb valószínűséggel rendelkeztek ismert családi állapottal. A tanulmány szerint a legalább egy női rendezővel és/vagy íróval rendelkező filmekben nagyobb valószínűséggel kaptak főszerepet nők, illetve jelentek meg beszélő szereplőként. (MTI) Pető Tibor, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete nemzeti ünnepünk alkalmából tegnap három szlovákiai magyar hölgynek adta át az Áder János magyar köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéseket. A rangos elismerést Bárczi Zsófia irodalomtörténész, (ró, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, Keszegh Margit ügyvéd, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, valamint Molnár Judit újságíró, a ma7 hazai magyar médiacsalád főszerkesztője vehette át a pozsonyi magyar nagykövetség épületében. Mindhárman olyan területen alkottak maradandót az elmúlt időszakban (szépirodalom, közművelődés, oktatás, tájékoztatás), amelyek rendkívül fontosak megmaradásunk szempontjából. (Fotó: Somogyi Tibor) Cannes-ban debütál Baz Luhrmann Elvis-filmje Cannes. A májusi cannes-i filmfesztiválon mutatják be az amerikai rendező, Baz Luhrmann Elvis Pres- : ley-ről forgatott életrajzi filmjét. A rock and roll legendát Austin Butler alakítja, Tom Hanks pedig Parker ezredesként, Elvis befolyásos menedzsereként látható, aki önmagának adományozta az ezredesi rangot. A casting során egy ideig Harry Styles is esélyes volt a címszerepre, ■ de végül Austin Butler lett a befűtó. ; Ő korábban a Disney Channel és a : Nickelodeon nálunk kevésbé ismert sorozataiban szerepelt, majd feltűnt Jim Jarmusch zombifilmjében (A halottak nem halnak meg) és Quen- | tin Tarantino Volt egyszer egy Holy- j lywoodjában. Luhrmann mégsem a vásznon figyelt fel rá, hanem egy sikeres Broadway-darabban (Eljő a jeges). A forgatás a pandémia miatt egy évet csúszott, az eredeti tervek szerint tavaly mutatták volna be. Az Elvis júniusban kerül a mozikba, a cannes-i bemutató időpontját még nem tűzték ki. Baz Luhrmann filmjei már kétszer nyitótták meg a Cote dAzure fesztiválját: 2001-ben a Moulin Rouge!, 2013- ban pedig A nagy Gatsby című al- I kotás érdemelte ki ezt a lehetőséget. Az Elvis a legendás énekes és me-Austin Butler mint Elvis Presley (Képarchívum) nedzsere közti bonyolult kapcsolaton keresztül fejti fel a „király” életét. A forgatókönyvet Baz Luhrmann és Craig Pearce közösen írták. Cannes-ban idén debütál a Top Gun várva várt második része, valamint George Miller Three Thousand Years of Longing című filmje is. Emellett bemutatják az új David Cronenberg-filmet, melynek címe Crimes of the Future (A jövő bűnei). Európa egyik legfontosabb és legrégebbi filmmustráját idén május 17. és 28. között rendezik meg. (MTI, juk)
