Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-16 / 62. szám
2022. március 16., szerda „Leírok mindent, amiről én nem tudhatok” Örvendezhetnek a sűrű, sokszereplős, mozgalmas cselekményszálú történetek kedvelői: Nagy Hajnal Csilla Hét című regénye nekik íródott. Hét szereplő egy-egy hete, vagyis negyvenkilenc nap, ráadásul a szereplők közt közvetlen vagy közvetett kapcsolat van, így egy igen szövevényes labirintus tárul fel előttünk. Már amennyire, ugye, egy labirintus engedi magát feltárni s bejárható. R áadásul mivel egyegy szereplő viszonylag sok mindenkivel kerül egy-egy napja során kapcsolatba, a hálózat megsokszorozódik, így helyesebb különböző történetek egymásra vetüléséről, egymásra kopírozódásáról beszélnünk. Vagy egymást metsző halmazokról. Telitalálat a borítókép, mely egy városi tömegközlekedési térképre emlékeztet, vagy áramkörökre: látható a sokfelé tartó, csomópontokból álló útvonalak hálózata; formailag ez teljesen leképezi a regény cselekményeit. Az olvasás izgalmához, tehát hogy ez a szerény terjedelmű könyv nem tehető le, nagyban hozzájárul az a sok apró konkrét és reális helyszínen meg időben zajló epizód, melyekből a mű összeáll. Egyébként épp az egyre több szereplő miatt is érdemes nem letenni a könyvet, máskülönben papírral és ceruzával a kezünkben kellene lejegyezni, ki milyen viszonyban áll kivel. A helyszínrajz tökéletes: pár vonallal felrajzolt külső és belső tereket járunk be, a szereplőket pedig leginkább a szokásaik, rögeszméik jellemzik, na meg a naponta változó napi programjuk. A fentiekből esetleg azt gondolhatnánk, hogy az olvasás előrehaladtával egyre többet tudunk meg a szereplőkről és mozgatórugóikról, de nem így van, inkább árnyalódnak ezek a figurák. Még közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: fel-feltünedeznek és el-eltűnnek. Igazából nem egyre jobban megismerjük őket, hanem Mindent, szó szerint mindent képes megkérdőjelezni. az egymáshoz fűződő viszonyhálózatuk révén egyre bizonytalanabbul viszonyulunk a regény állításaihoz. (A könyv a címe alatt egyébként így definiálja műfaját: r_g_ny.) Hogy mást ne mondjak: egy később színre lépő szereplő egy korábbinak még a létét is kétségbe vonja. Jó a szerkezet, jó a dinamika, többet nem való elárulni belőle. Még tán annyit: a testiségnek, a viszonyoknak és a körülményeknek kitett testnek nagy szerep jut Nagy Hajnal Csilla könyvében. Az is örülhet, aki a szöveg nyelvezetére figyel, ez ugyanis követi a cselekmény zsúfoltságát, labirintusjellegét, s azt a jellemzőjét, hogy mindent (szó szerint mindent) képes megkérdőjelezni. Ahogy egyre beljebb haladunk e labirintusban, annál viszonylagosabbá válik minden korábbi támpontunk. Úgyhogy aki olvasás közben netán jegyzetelt, az egyszerre csak rájön, semmi értelme, mert a jegyzetek nem nyújtanak kapaszkodót. Az N. című fejezet (mind a hét fejezet egy-egy főszereplőről kapta a címét) csütörtökjéről az alábbiakat olvassuk: „ Úgyhogy csütörtökön nem történik semmi. Főzök egy kávét. Úgy sikerül, ahogy sikerül teljesen mindegy, mikor. Néha még csak nem is főzök, vagy csak nem iszom meg. Vannak olyan csütörtökök, amikor egyáltalán nem fizök kávét, sem semmi mást. Néha kimegyek az utcára, és jobbra kanyarodok, néha kimegyek az utcára, és balra kanyarodok, néha egészen messzire elsétálok, vagy autózok, vagy buszozok, vagy vonatozok, vagy egyáltalán ki sem mozdulok a lakásból. Ha kopog valaki, beengedem, vagy nem engedem be, vagy nem is kopog. Teljesen mindegy Ez a nap nem az enyém. Semmi közöm hozzá. ” Látható, hogy az előrefelé építkező, gyarapodó mondatok és mondatrészek úgy viszonyulnak egymáshoz, mint az a fajta, ingoványos talajon való haladás, amikor az ember úgy araszol előre, hogy maga mögött felszedi az utat. Ez a technika nyomokban már az első (Anna című) fejezet első napjában előrevetíti a folytatást: „Érdekel mit érez ilyenkor. Nem, nem érdekel "Még ugyanennek a fejezetnek ugyanezen a napján gondolja a szereplő: .Mintha anyám is mondott volna valami ilyesmit. De lehet, hogy nem nekem. Nekem tulajdonképpen soha nem mondott semmit. ” A Lilla című fejezet Csütörtök című napján ismét belelátunk a szereplő gondolataiba: „Fel kéne hívni, gondolja Lilla, aztán elneveti magát, mert . dehogy kéne felhívni. ” Konstruktív szöveg ez, csak nem a szokott értelemben, mert a viszonylagosság hangsúlyozásával a nyelv által megragadható vüág viszonylagosságával tüntet. Mégpedig oly módon, olyan stilizálással, amely szerkezeti elemmé képes válni. Nem teljesen antiszöveggé, mert nyelvtanilag nem tagadja magát, de ráirányítja a figyelmet arra, hogy csinált, művelt, nyelvi konstrukcióról van szó, technikailag maximálisan birtokolt prozódiai eszközökkel. Azt például, ahogy a szerző a vesszőkkel bánik (a hangos beszédben a szünetnek van ilyen hatása), tanítani lehetne. Minden a helyén. És, mindeközben, mintha csak ráadásként - ha már a prozódiát szóba hoztam —, a mondatoknak zenéjük van. Beszédes a Lilla fejezet végének egyik mondata (Hétfő), mely még rímel is: ,A falnak támasztom a papírlapot, és leírok mindent, amiről én nem tudhatok. ’’ Sokat elárul a szereplők közti viszonyrendszer és a regény nyelvi logikájának milyenségéről a Nóra fejezet pénteki napjának alábbi részlete: „...és alig hallható, amit mesél. Végül elhallgat, de nem alszik, biztos vagyok benne, hogy nem alszik, csak egyre lassabban lélegzik, és elfelejti, hogy a szobában vagyok, vagy talán csak a szobát felejti el körülöttem, és engem el sem kell felejtenie, mert soha nem is lehettem ott a szobában, amelyik nem létezik. "Azt is tanítani lehetne, hogyan lehet sok tagadással állítani valamit. Hogyan épül fel egy pontos szöveg abból, hogy folyamatosan pontosítva van, szinte szélsőségesen és mániákusan. Mint a Regina című fejezet szombati napja: ,A fiúnak, aki délután érkezik, hamuszínűek az anyajegyei. Néha meg csokoládé. Az időjárástól függ nem, hanem az évszaktól, nem, hanem attól, mit érez éppen, nem, attól, hogy én mit érzek. ” Egy olyan regényt tartunk a kezünkben, melyet jó étzés olvasni. És nem jó letenni. Csanda Gábor Nagy Hajnal Qilla: Hét Scolar Kiadó, 2021, 184 oldal FRISS MEGJELENÉS „Túl sok az inger, és kész. Ezt egyszer fel is írtam ide a koliágyra. »Túl sok az inger«. Már nincs egy hónap, és ki kell költözni innen. Hiányozni fog ez a felirat. Meg az egész. Szilviké hülyeségei, a röplabdaedzések, Singer tanár úr, Varga Bori, akit már tizenegyediktől tegezhetünk, meg a vadgesztenyefák” - írja az okos, érzékeny 18 éves Vivi. Anyja és öccse a közeli faluban él, az apja tíz éve Németországban dolgozik, ő pedig most érettségizik egy vidéki kisvárosban. Koliban lakik, tanárképzőre készül, és reméli, viszonylag gondtalan élete a gimi után is folytatódik. De a dolgok nem a tervei szerint haladnak Schwechtje Mihály, aki elsősorban a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod:) című film rendezőjeként ismert, Az örökség című drámája pedig a Komáromi Jókai Színházban is látható, első regényében olyan aktuális témákkal foglalkozik, mint a falu és a kisváros ellentéte a világváros Berlinnel, a külföldön dolgozó apa, az érettségiző fiatalok útkeresése. Közben a szövegen erősen érződik a filmes dramaturgia hatása. A Félúton Berlinbe egy vagány coming of age történet, lendületes, letehetetlen regény az első szerelemről, a felnőtté válásról, egy nagy utat bejáró kamaszlány narrálásában. A kamaszkor nagy kérdései mellett - szerelem, érettségi, útkeresés - olyan aktuális problémákat is feldolgoz a történet, mint hogy hogyan lehet videochaten összetartani a több országban élő családot, és hogy milyenek az utolsó napok egy kisvárosi gimnázium kollégiumában. Vagy, ami azt illeti, mekkora ugrás onnan Berlin, és hogy mi történik félúton. „Szembesültem egy jelenséggel, amit a 2008-as gazdasági válság termelt ki. Sokan kényszerültek arra, hogy külföldre járjanak dolgozni, miután az itthoni építőipar bedőlt. Ennek a folyamatos ingázó életmódnak a hatására olyan családok jöttek létre, amelyekben a férfiak évente csak néhányszor, sátoros ünnepeken látogatnak haza. Erről szerettem volna írni, és automatikusan adta, hogy ismét kamaszok és a kamaszkor körül fog forogni a történet” — mondta el Schwechtje Mihály egy interjúban. 14 éven felülieknek ajánlott. Schwechtje Mihály: Félúton Berlinbe Pozsonyi Pagony 2022 222 oldal Vagy keresse fel személyesen barátságos hangulatú könyvesboltunkat Észak-Komárom ban, a Lúdpiac téren a Trend épületében (Trznicné námestie 4810). DP220156
