Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-16 / 62. szám

www.ujszo.coml 2022. március 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szabotázs az orosz tévében Háborúallenes tüntető tört be az orosz állami tévé őlő adá­sába - a csatorna egyik dol­gozója. Szokatlan jelenet zajlott le a szo­ros kontroll alatt tartott orosz álla­mi médiában: az állami Pervij Kanal (Első csatorna) élő műsorában a mű­sorvezető mögött feltűnt egy nő és transzparenst tartott maga elé: „Nem a háborúra. Ne higgyetek a propa­gandának, hazudnak nektek. Oro­szok a háború ellen” - állt a transz­parensen. Az esetről készült felvételt sokan megosztották Oroszországban a közösségi médiában, és eleve sok emberhez juthatott el maga az élő adás is, hiszen a Pervij Kanal a leg­nagyobb lefedettségű tévécsatorna. A tüntető a csatorna egyik szer­kesztője volt, ez a magyarázat arra, hogyan tudott bejutni az élő adás­ba, bár egy ekkora transzparens­sel még így sem lehetett könnyű. Marina Ovszjannyikova előre fel­vett egy videóüzenetet is, amely­ben elmondja, hogy az apja ukrán, és szégyellj, hogy eddig a Kreml propagandamédiájának dolgozott. „Szégyellem, hogy megengedtem magamnak, hogy hazudjak a ké­pernyőn. Szégyellem, hogy hagy­tam, hogy az oroszokat zombikká változtassák.” Felszólította az orosz népet, hogy tiltakozzon a háború el­len, mert csak a nép tudja „megállí­tani az őrületet”. Csak pénzbírság Ovszjannyikovát azonnal őrizet­be vették, 24 órán át nem lehetett Marina Ovszjannyikova fotója saját Facebook-oldalán OCIAHOBHTE bOw HE BEP6TE npOíiAíAHü |bn.ECb BAH BPB Tá Äi^A9AiW£Tv\/:4 fjk Nem tudták megállítani. Pillanatkép az élő adásból. tudni, hol van. Ügyvédje megpró­bálta megkeresni, végigjárta a te­levíziós központhoz közeli összes rendőrőrsöt, de egy napig nem si­került kiderítenie, hol tartják fogva. A Kreml az esettel kapcsolatban annyit közölt: „Amit ez a fiatal nő tett, az huliganizmus”. Ovszjannyikova tettének sú­lyos következményei lehetnek. A Kreml súlyos büntetéseket sza­bott ki azokra, akik háborúelle­nes tüntetéseken vettek részt, az új orosz törvény miatt pedig akár 15 év börtön is járhat annak, aki háború­nak nevezi azt, ami Ukrajnában tör­ténik. Csakis a „különleges katonai művelet” kifejezést lehet használni. Az ENSZ felszólította az orosz ha­tóságokat, hogy ne büntessék meg az orosz közmédia szerkesztőjét. Ravina Shamdasani, az ENSZ em­beri jogi szóvivője újságíróknak azt mondta, az orosz hatóságoknak biz­tosítaniuk kell, hogy a nőt „ne érje semmilyen megtorlás azért, mert élt a véleménynyilvánításhoz való jo­gával”. A Novaja Gazeta azt írta, a nőt nem a hírhedt cenzúratörvény megsértésével vádolták meg, hanem szabálysértéssel - engedély nélkü­li nyilvános rendezvény szervezése -, amiért, ha bűnösnek találják, tíz csak napot kell ülnie. Végül valóban kisebb büntetést kapott, csupán 30 ezer rubeles (alig 250 euró) pénz­bírságot. Zelenszkij köszöni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetét mondott az orosz szer­kesztőnőnek. Az ukrán elnök azt mondta, „hálás” neki és másoknak, akik „megpróbálják közölni az igaz­ságot”: „Hálás vagyok azoknak az oroszoknak, akik nem hagynak fel az igazság kimondásával, akik har­colnak a dezinformáció ellen, és va­lós tényeket mondanak el a baráta­iknak és családtagjaiknak, valamint személyesen hálás vagyok annak a nőnek, aki az 1-es csatorna stúdió­jába bement egy háborúellenes pla­káttal. Hálás vagyok azoknak, akik nem félnek tiltakozni. Amíg az or­szágotok nincs teljesen elzárva a vi­lág többi részétől, és nem válik egy nagy Eszak-Koreává, addig harcol­notok kell, nem szabad elszalasztani a lehetőséget!” Menekülő tévések Elhagyta az országot, majd kül­földről felmondott egy népszerű orosz televíziós műsorvezető. Lilia Gildejeva, az NTV Szegodnya című hírműsorának volt a műsorvezetője. A tévé a Gazprom tulajdonában van, és határozottan Kreml-barát. 2021- ben Gildejeva felkerült Vlagyimir Putyin elnök azon újságíróinak hiva­talos listájára, akik köszönetét kap­tak „a tömegmédia fejlesztése terén elért eredményekért”. A Novaja Gazeta és az Oroszor­szágban még működő pár normális lap csak úgy tudott beszámolni az esetről, hogy kitakarták a táblán látható feliratot. Mivel azon a há­ború felirat szerepelt, szintén 3-15 év börtön járhat ilyen felvételért. (Tx, 24.hu, ú, 444.hu) IJjabb szankciókat vezet be az EU Újabb szankciókról döntöttek az Európai Unió tagállamai Oroszország ellen, a gázim­portot továbbra sem érintik a lépések. Az Euronews közlése szerint a lis­ta 15 magánszemély nevével bővült, befagyasztják Roman Abramovics számláit is. Az EU tiltaná az euró­pai befektetéseket az orosz energi­aszektorban és szó van a kriptova­­luták tilalmáról-is. Szakértők szerint azonban a mostani csomag sem fog­ja eltéríteni Putyint a háborútól. „Le­gyünk őszinték. Putyint nem fog­ja érdekelni, hogy az elit hozzájut-e olasz táskákhoz. Ez nem változtatja meg a háború menetét. Ami hatás­sal lehet rá, az az olaj- és gázbevé­telek korlátozása. Szerintem végül nem tudjuk majd elkerülni azt, hogy szankciók alá vonjuk az orosz ener­giahordozókat. Ugyanis ezekből Pu­tyin Oroszországa árfolyamtól füg­gően napi szinten fél- és egymilliárd eurós bevételhez jut” - mondta egy elemző az Euronewsnak. Több uni­ós tagország, köztük Magyarország elutasítja az energiahordozók szank­cionálását, ezért ez a lépés egyelőre nincs napirenden. Egy uniós diplomata azt mond­ta a BBC-nek, hogy egyes tagálla­mok között egyre nyilvánvalóbb a „szakadás”: Lengyelország és a balti államok erősebb szankciókat akar­nak, Németország, Olaszország, Ma­gyarország és Bulgária „konzerva­tívabb”. A szankciós csomag teljes ti­lalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdo­nú vállalatokkal a legkülönbözőbb ágazatokban. Az acéltermékekre importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró kiesést jelent Oroszországnak. Az intéz­kedés tiltja az új beruházásokat az orosz energiaágazatban, korlátozott kivételt csak a polgári célú nukleáris energia és bizonyos energiatermé­kek élveznek. Tilalmat vezet be a luxuscikkek, luxusautók és éksze­rek exportjára is. Szijjártó Péter magyar külügymi­niszter bejelentette, a szankciók nem érintik az energiaszállításokat, és az új paksi atomerőmű építése semmi­féle akadályba nem ütközik Szijjártó ismét hangsúlyozta, a magyar kormány kezdettől ellenzi az energiaszektort érintő szankciókat. „Örömmel jelenthetem, hogy si­kerrel vitáztunk, hiszen a szankció semmilyen módon nem érinti az Oroszországból Európába irányu­ló energiaszállításokat. A nukleáris ipar, a földgázszállítás, a kőolajszál­lítás és a szén importja teljes men­tességet élvez a szankciós intézkedé­sek alól. így tehát a paksi atomerőmű fenntartása és az új erőmű építése semmiféle akadályba nem ütközik”­­mondta Szijjártó. (MaHa, ú) Menekülni az orosz energiacsapdából DUDÁS TAMÁS az Oroszország elleni gazdasági szankciókról be­szélünk, megkerülhetetlen az orosz energiahordo­zók vásárlásának kérdése. Akárhogy is nézzük, az orosz olaj és földgáz eladásából naponta több száz­millió dollár áramlik Moszkvába, ezzel is erősítve Vlagyimir Putyin rendszerének gazdasági stabilitását. Ha elvágnánk Oroszországot ettől a bevételétől, megnehezítenénk ukrajnai háborújának finanszírozását is. Az amerikai kormány már meglépte ezt a lépést is, teljesen leállí­totta az orosz energiahordozók behozatalát. Egy cinikusabb lélek azt mondaná, hogy ilyen alacsony orosz energiaimporttal könnyű hősköd­­ni, próbálnának meg keménykedni olyan orosz energiafüggőség mel­lett, mint az Európai Unióé. Az uniós tagországok nagy része orosz energiacsapdában ül, amelyből nincs gyors kiút. Ez a megállapítás különösen érvényes Szlovákiára is - szinte a tel­jes energiabehozatal Oroszországból származik. A nyersolaj terén a függőségünk százszázalékos, a földgáznak pedig a 85 százaléka érke­zik Oroszországból. Nincs ez másképpen az atomreaktorokban hasz­nált fűtőanyaggal sem, szintén teljes mértékben Oroszországból érke­zik. E függőség még a szocialista időkből származik, ám az elmúlt év­tizedekben is olcsóbb és kényelmesebb volt orosz energiahordozókat behozni, mint más utakat keresni. Ezért aztán óvatosan kell bánni azokkal a kijelentésekkel, amelyek az orosz energiahordozók azonnali kiiktatását szorgalmazzák. A je­lenlegi helyzetben ez Szlovákia számára fájdalmas folyamat lenne, magas energiaárakkal és energiahiánnyal párosulva. Vegyük például a nyersolajat. Orosz kőolajstopnál ugyan más for­rásokból is tudna Szlovákia kőolajat vásárolni, csakhogy a Slovnaft kőolaj-finomító csak az orosz olajhoz hasonló nehézolajat tud feldol­gozni. Ez akár ideiglenes benzin- vagy dízelgázolaj-hiányt is eredmé­nyezne, de még zökkenőmentes átállásnál is magasabb üzemanyag­­árakkal kellene számolniuk az autósoknak. Ami a földgázt illeti, az igazi kihívást a következő tél jelentené. Szlovákia helyzete nagyban függene attól, hogy mennyire sikerülne nyáron feltölteni az európai földgáztárolókat. Egy problémamentes fűtésszezonhoz legalább 90 százalékos feltöltöttségre lenne szükség, amit Oroszország nélkül nem lenne könnyű elérni. Kisebb feltöltöttségnél először a nagy ipari föld­gázfogyasztók lennének korlátozva, hogy a lakosságot a lehető legke­vésbé érintse a gázhiány. Mindent összevetve Szlovákia számára rövid távon az orosz energia­­hordozók importjának leállítása nagy kockázatokkal járna. Az elmúlt hetek történései azonban világosan megmutatták, hogy maga az orosz függőség stratégiai kockázat, ezért a lehető leggyorsabban le kell ten­ni az asztalra egy stratégiai tervet, amellyel ezt a függőséget csökken­teni lehet. A megoldás a közös uniós fellépésben van: az orosz-ukrán háború több európai kormány szemét is felnyitotta az orosz energia­­hordozókkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság már el is készített egy javaslatcsomagot, melynek segítségével az orosz energiahordozók be­hozatalát már 2022 végéig 70 százalékkal lehetne csökkenteni. A terv a cseppfolyósföldgáz-behozatal gyors növelésével és a megújítható ener­giaforrások építésének és engedélyeztetésének gyorsításával számol. Az orosz energiahordozók lecserélése azonban nem lesz olcsó, és rö­vid távon a széntüzelésű erőművek visszatérését is jelentheti. Az uni­ós tagországok még nem jutottak teljes megegyezésre az orosz kőolaj és földgáz ügyében, de Szlovákia stratégiai érdeke mindenképpen az, hogy a lehető leggyorsabban kimásszon az orosz energiacsapdából. FIGYELŐ embert a sejtelmes Wagner-cso­­port, a Kremlhez kötődő orosz fél­katonai magáncég irányítása alá helyeztek. (mti, úsz) Tele a fehórorosz halottasházak „Megteltek a fehérorosz-ukrán határ menti városok halottashá­zai. Erről helyi lakosok beszéltek a Szabad Európának. Az oroszok oda viszik az ukrajnai harcokban elesett katonáikat, a helyi ható­ságok pedig igyekeznek titkolni a veszteségeket. Mazir város la­kói elborzadva nézték, ahogy egy Oroszországba induló szerelvényt holttestekkel töltöttek meg a vas­útállomáson. Más városokban is arról számoltak be emberek, hogy nagy sok halotatt szállítanak a frontról, a homeli és naruliai hul­laházak is megteltek. A holttes­teket teherautókon hozzák, majd vonattal vagy repülővel viszik Oroszországba. (Szer) Szíriában toboroznak az oroszok Külföldről pótolná emberveszte­ségeit Oroszország, ezért listát ál­lított össze a szíriai hadsereg és a milíciái 40 ezer harcosáról, akik harcolnának Ukrajnában - állítja az Emberi Jogok Szíriai Megfigye­lőközpontja (ÖSDH). A szervezet szerint orosz tisztek toborzóiro­dákat nyitottak a damaszkuszi re­zsim által ellenőrzött területeken. „Eddig több mint 40 ezer szíriai jelentkezett, 22 ezer jelentkezését fogadták el” - mondta Rámi Ab­­durrahmán, az OSDH vezetője. A fő szempont, hogy ezeknek az oroszok által kiképzett, rezsimpár­­ti milicistáknak van tapasztalatuk a városi harcban. A szír katonák havi 13 és 32 euró között keresnek, Oroszország 1000 eurós fizetést ígér nekik - állítja az aktivistahá­lózat. Ha megsérülnek, 7000 euró kártérítést kapnak, s a családjuk 15 ezer eurót kap, ha elesnek. 18 ezer Ha

Next

/
Thumbnails
Contents