Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-16 / 62. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. március 16. | www.ujszo.com Térségünk kormányfői Zelenszkij elnöknél Az oroszok szemrebbenés nélkül lövik Kijev lakóházait. A főváros elszántságát jelzi, hogy a szétlőtt erkélyre is ukrán zászlót tűznek. „A főváros Ukrajna szíve, nem adjuk fel" - üzente Vitalij Klicsko kijevi polgármester. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Intenzív támadás alatt vannak Ukrajna nagyvárosai, Kijevben erős robbanások voltak. Orosz rakétacsapások megsemmisítették a milliós Dnyipropetrovszk civil repülőterének kifutópályáját. Zelenszkij államfő benyújtotta a törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról. Kijevbe látogatott a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő. Legalább három erős robbanást hallottak tegnap az ukrán főváros, Kijev központjában, rakétatámadás ért egy 15 emeletes lakóházat és egy metróállomást is. A Lukjanyivszkai állomást, amely meglehetősen közel van Kijev központjához, a károk miatt bezárták. A lakóházakat ért támadásoknak több polgári áldozata van. Kijev polgármestere 35 órás kijárási tilalmat rendelt el este 8 órától. Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt mondta, hogy „a főváros Ukrajna szíve, és meg fogjuk védeni. Kijevet, amely jelenleg Európa szabadságának és biztonságának szimbóluma és előretolt támaszpontja, nem fogjuk feladni”. Durva orosz veszteségek Hajnalban orosz rakétacsapások megsemmisítették Dnyipropetrovszk civil repülőterének kifutópályáját, és megrongálták a terminál épületét is. A helyreállítás nagyon sok időbe fog kerülni, írta Valentin Reznicsenko kormányzó. Az egymillió lakosú Dnyipropetrovszk Ukrajna negyedik legnagyobb városa Kijev, Harkiv és Odessza után; múlt héten már érték tüzérségi támadások. A reptér a városközponttól 15 kilométerre helyezkedik el, békeidőben évi közel félmilliós utasforgalmat bonyolított. Még mindig nem sikerült a közel két hete körbezárt Mariupol kikötővárost elfoglalni az oroszoknak, pedig már a kórházat is körbefogták, az ukránok szerint 150 orosz életét vesztette. Az alpolgármester úgy tudja, az orosz katonák túszul ejtették a város legnagyobb kórházának teljes személyzetét és az intézményben ápolt betegeket is. A mariupoli városi tanács közlése szerint 2357 civil halt meg eddig a 400 ezres kikötőváros ostromában. Jó hírnek számít, hogy a város vezetése szerint tegnap kétezer autóval keltek útra Mariupolból a menekülő polgárok, akik az Európa legnagyobb, ám már orosz kézen levő atomerőművével büszkélkedő Zaporizzsja irányában hagyhatják el az azovi-tengeri kikötővárost. Az ukrán hadsereg nem indított Tocska-U rakétát Fehéroroszország irányába - közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Előzőleg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, Ukrajnából elindított rakétát fogtak el a fehérorosz haderők. Az ukrán hadügy tegnapi jelentése szerint a háború február 24-i kitörése óta már 13 500 orosz katonát öltek meg a harcokban. Az orosz veszteséglistán továbbá szerepel: 1279 páncélozott csapatszállító, 150 tüzérségi egység, 404 tank, 95 helikopter és 81 repülő. Mi leszünk a következők? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap a nyugati országok vezetőihez intézett beszédében arról beszélt, ha nem állítják meg „az orosz háborús gépezetet”, más európai országok lesznek a következő célpont. Az elnök elmondta: együtt könynyebben tudják megállítani Oroszországot, illetve könnyebben tudják megállítani a demokrácia rombolását még most. „Különben ti lesztek a következők”, hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy az Ukrajnának küldött fegyvereket általában órákon belül elhasználják. Szerinte az Egyesült Királyságból és más nemzetektől érkező szállítmányok gyorsan fogynak, úgy fogalmazott: „azt a menynyiséget, amit hetente kapunk, általában húsz órán belül elhasználjuk”, emiatt pedig „zsákmányolt orosz felszereléseket és régi, szovjet felszereléseket” állítottak szolgálatba. Az államfő szerint jól haladnak az orosz féllel folytatott béketárgyalások. Zelenszkij azt mondja, felfogta, hogy a NATO nem fogja megvédeni Ukrajnát. „Nem vagyunk a NATO tagja. Felfogtuk. Évekig hallgattuk, hogy az ajtó nyitva áll, de azt is, hogy nem csatlakozhatunk. Ez az igazság, ezt fel kell ismernünk, és örülök, hogy a népünk is kezdi felfogni ezt, és magukra és a segítséget nyújtó partnereinkre számítanak csak” - mondta az államfő. Váratlan orosz kritika Az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója, Olekszij Aresztovics azzal számol, hogy a hazájuk ellen indított orosz háború legkésőbb május elejéig tarthat, mivel addigra az oroszok minden tartaléka elfogy. Viktor Zolotov, Putyin egyik közeli szövetségese és az orosz biztonsági tanács tagja elismerte, nem úgy mennek a hadműveletek Ukrajnában, ahogy eredetileg eltervezték. Zolotov 13 évig vezette Putyin biztonsági szolgálatát, 2016 óta pedig a Nemzeti Gárda vezetője, amit közvetlenül az elnök alá rendeltek. Eddig ilyen magas körből nem volták kétségbe a háború sikerét. Zolotov arról beszélt, valóban lassabban haladnak a tervezettnél, de ezért a „szélsőjobboldali” ukrán erőket okolja, akik szerinte „civilek mögé bújnak”. Az orosz hadsereg általában szélsőségeseket emleget, amikor civil célpontokat támadnak. Volodimir Zelenszkij benyújtotta a parlamentnek azt a törvénytervezetet, amelynek révén az országban egy hónappal meghosszabbíthatják a jelenleg március 24-ig érvényes hadiállapotot, amelyet február 24-én, az Ukrajna ellen indított orosz támadás napján hirdettek ki. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy folytatódnak a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között. Hangoztatta: az ukrán fél célja továbbra is az, hogy a háború „tisztességes békemegállapodással” véget érjen. Kormányfők Kijevben Tegnap Kijevbe látogatott Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, hogy találkozzon az ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel. A magyar miniszterelnök kabinetje csupán annyit jelzett: Orbán „tud a találkozóról, de nem megy”. A politikusok az Európai Tanács nevében indultak Kijevbe, az útról előzőleg Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztettek, az ENSZ révén pedig tájékoztatták róla a nemzetközi társadalmat. A látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió „egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára”, valamint bemutassák az ukrán államnak szánt támogatási csomagot. „Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, később pedig sor kerülhet az én országomra, Lengyelországra is” - idézte a lengyel miniszterelnök Lech Kaczynskit, a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt lengyel elnököt, aki Grúzia 2008-es orosz megtámadása idején Tbilisziben tett szolidaritási látogatást a három balti állam és Ukrajna akkori vezetőivel együtt. Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége adatokat közölt arról, hogy február 24. óta hány ukrán menekült el az Oroszországgal vívott háború elől. Eszerint mostanáig összesen 2,95 millió ukrán hagyta el otthonát, 1,8 millióan Lengyelországba érkeztek, mások Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, Nyugat-Európába pedig mintegy 300 ezer ukrán menekült érkezett. Eközben az UNICEF megerősítette, hogy a konfliktus kezdete óta 73 000, azaz percenként 55 ukrán gyermek vált menekültté. (mti, MaHa, Tx, 444) Orbán a nemzeti ünnepen Putyin helyett az ellenzéket ostorozta Donald Tusk volt lengyel kormányfő: Ha Bem József ma élne, most az ellenzéki nagygyűlésen lenne. Szerinte Európának és az ukrán népnek is nagyon fontos, hogy ki nyer április 3-án Magyarországon. (MTi-feivétei) Országszerte számos rendezvónyt tartottak tegnap az 1848-49-es szabadságharc ás forradalom kitörésének 174. évfordulója alkalmából. Budapest. Az ünnepélyes zászlófelvonás után folytatódtak a március 15-ei rendezvények a fővárosban. A hatalmasra duzzadt Békemenet résztvevői déltől gyülekeztek a Komjádi Sportuszoda mellett, Orbán Viktor délután mondott beszédet a Kossuth Lajos téren. Az ellenzék a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést A hatalom a népé címmel, ahol Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök és az Európai Tanács korábbi elnöke is felszólalt. A baloldal „elvesztette a józan eszét és holdkórosan beletámolyogna” egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében a Kossuth téren. A kormányfő azt mondta, a magyarok jól tudják, kik szokták bezsebelni az efféle háborúk hasznait, de elég erősek vagyunk, és ellenállunk a baloldal és a mögöttük álló háborús bajkeverők terveinek. Orbán egy szóval sem ítélte el az orosz agressziót. A miniszterelnök végig úgy beszélt a háborúról, mint természeti csapásról, amit nagyhatalmak geopolitikai játszmái idéztek elő. Vlagyimir Putyin nevét ki sem ejtette a száján, de nem ítélte el világosan a szomszédos Ukrajna lerohanását, és a civilek elleni értelmetlen és brutális támadásokat sem. Másrészt annál nagyobb élvezettel pocskondiázta a magyar ellenzéket, ami ellen csatára hívott. Sőt odáig vetemedett, hogy még a 7 évig a lengyel kormányfő posztját betöltő, egyébként korábban a Fidesszel egy pártcsaládban tevékenykedő Donald Tuskba is belerúgott. „Végső kétségbeesésében az ellenzék idehozta Donald Tuskot, a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, aki először szétverte a saját pártját Lengyelországban, aztán a Néppártot az ÉU-ban” - mondta Orbán az ellenzéki gyűlés egyik felszólalójára utalva. Ma önökkel vagyok, mert lengyel vagyok - kezdte beszédét a március 15-i „kormányváltó” ellenzéki nagygyűlés díszvendége, Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a konzervatív pártcsalád, az Európai Néppárt elnöke, aki szerint az Ukrajnában a háború nemcsak Ukrajnáért, hanem Magyarország, Lengyelország és egész Európa szabadságáért folyik, és egyetlen tisztességes embernek sem lehet kétsége, melyik oldalra áll ebben a küzdelemben. Ezért is van jelentősége az április 3-i parlamenti választás eredményének, amely - vélte Tusk - nemcsak a magyarok számára fontos, hanem az ukrán nép számára is. Most, amikor az Európai Unió és a Nyugat ébredezik a letargikus álmából, nem lehet semmiféle politikai üzletbe belemenni - fogalmazott, hozzáfűzve, Orbán Viktor és csapata megdolgozott azért, hogy egész Európában a leginkább Putyin-párti kép alakuljon ki róla. Bevallása szerint sajnálattal veszi tudomásul, a putyini víziót a cenzúráról, az autoriter és korrupt államról, amely a törvényé helyett az erő kultuszát hirdeti, osztják Budapesten is. Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta beszédében, hogy Orbán „idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen”, mert kettéosztotta az országot, éket vert emberek közé, megmérgezte a „nép”, „nemzet” szavakat. Márki-Zay ezután rátért arra, hogy Orbán önzése és hatalomvágya miatt „önként választottuk a lemaradó Keletet a fejlődő Nyugat helyett” és „önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára”. Azt mondta a közelgő parlamenti választásra utalva, hogy „soha nem volt még enynyire egyszerű a választás”, mert egyetlen, egyes-egyedül egy jó választásunk van: a Kelettel szemben Európát válasszuk, a rabsággal, az önkénnyel szemben a szabadságot válasszuk. Hisszük, hogy abból a mély gödörből, ahová Orbán Viktor juttatta az országot, a kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé, mondta a végén Márki-Zay, aki így kommentálta a közvélemény-kutatásokat, amelyek nem őt hozzák ki esélyesnek: „Közvélemény-kutatást még soha nem nyertem, igaz, választást még soha nem vesztettem el.” (mti, Tx, hvg)
