Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-14 / 60. szám
www.ujszo.coml 2022. március 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Korlátlanul Annyira nem foglalkozik senki a Coviddal, hogy törölték a korlátozást VERES ISTVÁN * ppen árasztotta a vizet a tali ’ vaszi szél, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy > március 14-től megszüntetik a járványügyi korlátozásokat Szlovákiában. Immár tömegrendezvényre is mehetünk. Maga szereti a tömegrendezvényeket? - szegezte Ervinnek a kérdést Bandika A rettenthetetlen rókagombához címzett falu széli pohárszék lépcsőjén. Az attól függ, felelte Ervin, és felsziszszentett egy tízes fácánt. Az első korty viszont majdnem a torkán akadt. Mi a túrós kalács ez? Ahogy a pléhdobozt jobban szemügyre vette, megállapította, hogy nem a klasszikus tízes fácánról van szó, hanem a termékcsalád új ipa söréről. Bandika elnevette magát, és beismerte, hogy ő már kóstolta a múltkor, szintén véletlenül. Nem rossz amúgy, de ez is ilyen pszeudoipa, Közép-Európa lakosságának. Azt hiszik, ha belerakják a Citra nevű aromakomlót, attól egyből ipává változik. Egyébként rosszabbul is elsülhetett volna a kísérlet - húzta össze kabátja szárnyait a reggeli hidegben Bandika. Négy percig nem történt semmi, aztán elhajtott előttük egy királykék BMW. Hogy a korlátozásokat eredetileg hó végén akarták megszüntetni, de annyira nem foglalkozik már senki a Coviddal, hogy le akarják tudni ők is minél hamarabb szerintem - nézett a BMW után Bandika. Kik azok az ők? - érdeklődött Ervin, az ipával barátkozva. Kik, kik, hát fent Pozsonyban... a képviselők, meg ezek. Miniszterek. Maga szerint ki dönt a korlátozásokról, a traktoristák? Olyan idők is voltak, mégis túléltük, bólintott Ervin. Egyben megállapította, hogy most telt le az a bizonyos két hét. Bandika először nem értette, miféle két hétről van szó, aztán Ervin elmagyarázta, hogy amikor kitört a Covid 2020 márciusában és Szlovákiában felbukkant két pozitív személy, és mindenki rettegve otthon maradt, azt mondták, hogy ez csak két hét. Aztán még mondták néhányszor, hogy már csak két hét, de aztán két év lett belőle. Úgy tűnik azonban, hogy ebből a kettőből nem lesz három. Ahogy ezt kimondták, a rádióban megszólalt Coolio dala, a Gengszterek paradicsoma. Maga látott már gengsztert paradicsommal? - kérdezte Ervin. Nem én, felelte Bandika. De nem is szeretnék. Viszont állítólag a maszkot még hordani kell, úgy is, hogy a járványügyi korlátozásokat megszüntetik. On például, ha szabad kérdeznem, hová tervezi felvenni még a szájmaszkot? Ervin a szemközti ház előtti pádról kegyetlen tekintettel bámuló hamuszürke macskát figyelte, de azért válaszolt. Betonkeveréshez, csiszoláshoz, permetezéshez, és minden poros munkához. Évtizedekig lélegeztem be a port, mert úgy voltam vele, hogy ez biztos normális. Mostantól felrakom a maszkot, és nem érdekel senki. Bandikénak volt még egy kérdése, de inkább megtartotta magának, mert fázott. A szerző a Vasárnap munkatársa Égig érő szankciók A Földre zuhanhat az 500 tonnás Nemzetközi Űrállomás (ISS) az Oroszország elleni szankciók miatt - állítják az oroszok. Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője a Nemzetközi Űrállomást fenntartó partnereihez fordult, hogy oldják fel az ellenük hozott szankciókat, különben a Földre zuhanhat a űrállomás. Dmitrij Rogozin azt is közölte velük, az a legvalószínűtlenebb, hogy az űrállomás orosz területen csapódna be. Nyilván pontosan tudja, mit beszél, mivel az ISS pályáját az oroszok irányítják, a NASA ebbe egyelőre nem tud beleszólni, de már március 1-jén közzétette, hogy keresi a megoldást. Rogozin egyébként az Ukrajna elleni háború lelkes kommentelője, közösségi oldalain rendszeresen buzdítja az orosz hadsereget. Rogozin a Kanadai Űrügynökségnek (CSA), az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) és az Európai Űrügynökségnek (ESA) írta meg követeléseit. Emlékeztetett, hogy az űrállomás orosz és amerikai szegmensei össze vannak kapcsolva, és az orosz irányítóközpontból tartják fenn és szükség esetén korrigálják az űrállomás pályáját, évente átlagban 11-szer. A Szojuz MSZ orosz űrhajó volt 2010 és 2019 között az egyetlen eszköz, amely űrhajósokat szállított az ISS-re, míg a Progressz MSZ teherűrhajók rakományt, élelmiszert és üzemanyagot vittek. Mindkét űrhajótípust Szojuz-2.1a hordozórakétákkal indítják, amelyeket a szintén szankciókkal sújtott Progressz rakéta- és űrközpontban gyártanak. „Jelenleg a Szojuz a Progressz űrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a visszatéréséhez. így március 30-án Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa a tervek szerint a Szojuz MSZ-19- cel landol, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz kozmonautával együtt” - közölte Rogozin. A Roszkoszmosz vezérigazgatója egy amerikai csillagászok által készített térképet is közzétett arról, a Föld mely szárazföldi és óceáni részeire zuhanhat a a legnagyobb eséllyel az ISS. Hozzátette: úgy látszik, hogy az 500 tonnás ISS megsemmisülése a legkisebb veszélyt Oroszországra jelenti, de más országok népeinek el kellene gondolkodniuk a Roszkoszmosz elleni szankciókon. Korábban Rogozin az orosz Állami Dumában azt mondta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az ISS-en végzett munka nem hatékony. Hozzátette azt is, hogy rengeteg pénzre lenne szükség, hogy az állomás működését az oroszok 2030-ig meghoszszabbítsák, különben „az állomás öszszeomlana”. A Roszkoszmosz vezetője már február 24-én azt is kijelentette, hogy az amerikai-orosz űrkutatási együttműködés megszűnése azzal fenyeget, hogy az ISS ellenőrizetlenül leválik pályáról, vagy az Egyesült Államok, Kanada, India és Kína kezébe kerül. Az ISS-en jelenleg négy amerikai, két orosz és egy európai űrhajós van. (TASR, MTI) „Mert Covid" SZABÓ LACI Covid miatt! Vagy nemzetközi környezetben, because Covid. Készüljünk fel, hogy sokszor halljuk még ezt a kifogást, akkor is, ha a kormányok már az összes korlátozást eltörlik. Sokak számára még hosszan megmarad ez a mentőöv: ha bármilyen kérdés, kérés van, és nem akarod megcsinálni, hivatkozz csak a Covidra. És a probléma meg is van oldva. Paradox módon egyre több alkalommal csendül fel a modem kifogás, szinte bármilyen élethelyzetben, legyen szó ügyintézésről, egészségügyről, szolgáltatásokról. Olyan kérésekre mondják ezt „érvként”, amelyek korábban teljesen természetesek voltak, nem volt kérdés, hogy teljesítik. Ezek között olyan apróságok is vannak, hogy nem lehet kicserélni a papírpoharat üvegpohárra, „mert Covid”. Vagy egy szállodában lehetetlen a szobacsere a Covid miatt. A légitársaság a hosszú távú járatán nem kínál választási lehetőséget a meleg ételek közül (csak egyféle van). A repülőn nem lehet a szabad sorba ülni, mert Covid. Á Covidra mint rendkívüli, váratlan körülményre hivatkozva utasítják el a panaszokat. Akár kiskönyvet is kiadhatnánk az olyan abszurd helyzetekről, amikor a Covidra hivatkozva hagyják figyelmen kívül a kéréseket. Pedig a megoldásnak semmi köze nem lenne a koronavírus-járványhoz és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekhez, most hivatalos érvként lehet eladni a lustaságot, a nemtörődömséget. A többmenüs kínálatban tán az lenne a veszély, hogy a vendég azt mondja, csirke helyett marha? Az például, hogy egy légitársaság két év után is rendkívüli körülményként tekint a járványra, az abszurd kategóriába tartozik... Mindez azért is történhet, mivel a legtöbb ország kormánya sokszor semmivel sem magyarázható, teljesen elrugaszkodott intézkedéseket hozott a járvány megfékezésére, így gyakorlatilag bármiről elhisszük, hogy van ilyen szabály. Nem kell messzire menni, Szlovákiában is megannyi intézkedés volt érthetetlen, logikátlan, sokszor egymásnak ellentmondó. Az emberek a járvány elején napi szinten követték az aktuális szabályokat, ám ahogy egyre hosszabbra nyúlt a pandémia, úgy mind többen fáradtak bele, adták fel, hogy képben legyenek, mit szabad, mit nem, hova lehet menni, hova nem, mi mikor van nyitva. A járvány végére már oda jutottunk, hogy már nehezen teszünk különbéget a megalapozott és az értelmetlen szabályok között. Éppen ebben bíznak a „mert Covid” használói, hiszen azt gondolják, senki sem kérdez vissza, mindenki elfogadja a kifogást. Ám ahogy a kormányok feloldják a korlátozásokat, úgy lesz egyre kínosabb, idővel nevetségesebb a járványra hivatkozni. Lehet, a helyzetet úgy oldják meg, hogy visszatérnek a vállrándításhoz, esetleg érvként a „csak” szó marad ismét. De ennél sokkal jobb lenne, ha megértenék az ügyfelek kéréseit, és ócska kifogások helyett a megoldásra fókuszálnának. Végleg elfelejtve korunk kifogását, a Covidot... FIGYELŐ „Putyin nem áll nyerésre" A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre. Andrzej Duda a BBC-nek azt mondta: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és bár az orosz haderő elsöprő túlerőben van, mégsem képes győzelmet aratni. Szerinte Putyin bármire képes lehet, „bármit bevethet”, akár vegyi fegyvereket is, mert nagyon nehéz helyzetbe került. Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kell-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt - sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert - nem használ. Ha ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Közép-Európa, hanem egész Európa és a világ számára is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kéréséről, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, azt mondta, ehhez NATO- gépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni. A NATO légi ereje így konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné. Korábban a nyugati vezetők is egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor. (MTI) 2100 civil áldozat Mariupolban Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az orosz offenzíva kezdete óta. „A megszállók cinikusan és szándékosan lakóépületeket, sűrűn lakott övezeteket támadnak, gyermekkórházakat és városi infrastruktúrákat rombolnak le. Vasárnapig 2187 mariupoli lakos halt meg az orosz támadásokban” - közölte a polgármesteri hivatal. (MTI) Tömegsír Kijev mellett Az orosz csapatokkal vívott heves harcok után tömegsírba temettek 67 embert a Kijev melletti Bucsa városban. Néhányukat nem sikerült azonosítani. Az Unian hírügynökség videót tett közzé, amin holttestekkel teli fekete műanyag zsákokat pakolnak le egy teherautóról és elhelyezik őket egy nagy gödörbe. A városban lakóházakat romboltak le becsapódó lövedékek. (MTI)
