Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-14 / 60. szám

KULTÚRA 8 2022. március 14. | www.ujszo.com Március 15-i díjazottak Állami kitüntetéseket, művészeti díjakat adtak át Magyarországon a nemzeti ünnep, március 15. alkal­­mábál. A díjesőnek hazai kitüntetettjei is vannak. A magyar művészeti élet leg­fontosabb kitüntetéseit adta át Kásler Miklós, az emberi erő­források minisztere az elmúlt hét végén, köztük a Jászai Mari-, a Munkácsy Mihály- és a József At­­tila-díjakat. Kiemelkedő színvonalú irodal­mi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjjal tüntették ki Hodossy Gyula költőt. Hodossy Gyula a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó igaz­gatója, a Vámbéry Polgári Társu­lás igazgatója. A költői, írói és irodalomtörténészi tevékenysé­gért kijáró József Attila-díjat ösz­­szesen nyolcán kapták meg. Szintén hazai díjazott Agócs Gergely, a füleki származású népzenész és népzenekutató, aki jelenleg a Hagyományok Háza tudományos munkatársa. Agócs Gergelyt Magyarország Érdemes Művésze díjban részesítették a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett ki­emelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként. A kiemelkedő színészi, rende­zői tevékenység legmagasabb el­ismerésének számító Jászai Ma­ri-díjat nyolcán kapták meg idén, köztük Szabó Győző. A budapesti Thália Színház színművészei közül Szabó Győ­zőn kívül egyébként még Vida Pé­ter is megkapta a Jászai Mari-dí­jat, míg a Nemzeti Színház társu­latának tagja, Berettyán Nándor is. Rajtuk kívül Csomós Lajos, Nyári Oszkár, Timkó Eszter, Ba­­kota Árpád és Szabó-Sipos Bar­nabás színművészek is megkapták a kitüntetést. A könnyűzenei elismerésként kijáró Máté Péter-díjban négyen - Keresztes Ildikó, Szulák Andrea, Varga Miklós előadóművészek és Gábor Péter zeneszerző, a Ber­­gendy Együttes tagja — részesül­tek. (hk) Soltész Árpád kötete a tíz legjobb között Kiderült, melyik az a tíz kötet, mely esélyes az Anasoft litera díj­ra. Ä díjat minden évben egyszer, az előző évben megjelent leg­jobb szlovák nyelvű prózai műért, esetleg műfordításért ítélik oda. Az idei tíz legjobb között szere­pel Soltész Árpád Zlodej (Tolvaj) című regénye, mely az Ikar Kiadó gondozásában jelent meg. Soltész Árpád oknyomozó újságíró leg­újabb kötetének cselekménye a kilencvenes években játszódik, a rendszerváltást követő időszak­ban, egy olyan világban, ahol egy­re inkább a maffia veszi át a hatal­mat. A történet főszereplője Libor, az ő szemszögéből járja körül ezt az időszakot a szerző. Soltész Árpád nevéhez fűződik az elmúlt évek egyik legnagyobb szlovák filmsikere, a Disznó, me­lyet azonos című könyve alapján forgattak. A regényt, melyet Ján Kuciak oknyomozó újságíró és je­gyese meggyilkolásának történe­te inspirálta, az alvilági alakokkal összefonódott politikai életet tér­képezi fel. Az Anasoft litera 10 jelöltje kö­zül nyolc esetben jól ismert szerző munkájáról van szó, míg két első­kötetes szerző is versenybe száll a fődíjért. A zsűri emellett a mezőny tematikus és műfaji sokszínűségét emeli ki - a tíz legjobb között van például lélektani regény, novellás­­kötet és történelmi regény is. A leg­­jobbról egy öttagú szakmai zsűri dönt, melynek idén Csanda Máté irodalomkutató is tagja. Szeptem­berben derül majd ki, melyik öt kö­tet kerül a döntőbe, melyek közül a nyertest választják majd ki. (hk) lllia Bondarenko ukrán hegedűvirtuóz a pincéjében játszik (Fotó: Violinists Support Ukraine) Mi lesz a művészekkel a háborúban? HAVRAN KATI Háborúban nincs művészet. Vagy legalábbis nem létezik olyan keretek között, ahogy azt megszoktuk. Figyelemre méltó kezdeményezések indul­tak a napokban, melyek az uk­rán művészekről és a háborús művészetről szélnek. Míg a világ azon morfondírozik, vajon helyes lépés-e kiiktatni a kul­turális életből az oroszokat, addig az ukrajnai művészeket a háború sötét pincékbe zárja, vagy épp a harctér­re kényszeríti. Az ukrajnai kulturális élet helyzetére irányuló kezdeménye­zések közül mutatunk néhányat. Ilye­neket akár mi is támogathatunk - ha mással nem, akár azzal, hogy egy kat­tintással növeljük a népszerűségüket. Az elmúlt napokban bejárta az in­ternetet az a videó, melyben 94, a világ különböző pontjain élő hege­dűművész muzsikál Ukrajnáért. A kezdeményezést Kerenza Peacock Londonban élő hegedűművész in­dította. Peacock otthon gyakorolt a hangszerén, mikor berobbant a hír, hogy Oroszország megtámadta Uk­rajnát. A hír kapcsán Peacock feltette magának a kérdést, vajon mit csinál­hatnak most hegedűművész kollégái Ukrajnában. Mikor kapcsolatba lé­pett néhánnyal közülük, megtudta, legtöbbjük felváltva gyakorol a he­gedűjén és Molotov-koktélokat kever ebben az időszakban. Peacock felkért egy fiatal ukrán hegedűvirtuózt, lllia Bondarenkót, hogy rögzítse kamerával, amit ját­szik. Bondarenko ezt a kijevi laká­sa pincéjében tette meg, melyet óvó­helyként használ - úgy, hogy a kö­zelben felhangzó bombák többször félbeszakították a játékát. Az, ahogy Bondarenko egy ukrán népdalt ját­szik pincéjében a bombázás zajával a háttérben, rövid idő alatt népszerű lett az interneten. A videóhoz továb­bi kilenc ukrán, majd a világ min­den tájáról jelentkező hegedűművész csatlakozott, hogy Bondarenkóval együtt játssza a dallamot. 48 órán belül 94 felvétel jött össze - ezekből készült el az a virtuálisan összeállí­tott zenei kompozíció, melyet a Vio­linist Support Ukraine (Hegedűmű­vészek Ukrajnáért) nevű weboldalon hallgathatunk meg. Az Odesszai Fotófesztivál (Odesa Photo Days Festival) szervezői eköz­ben a világ galériáinak, fotófeszti­váljainak és fotósainak támogatását kérik, hogy az ukrán és külföldi fo­tóriporterek képei minél több plat­formon jelenhessenek meg, hogy tu­dósíthassanak az Ukrajnában történő borzalmakról. A szervezők rámutat­nak, hogy az ukrajnai fotósok több­sége egyik napról a másikra vált há­borús tudósítóvá - és kiemelik, hogy a fotográfia a sajtó egyik legerőtelje­sebb eszköze arra, hogy megmutassa a világnak, mi történik a háborúban. Emellett világszerte rengeteg galé­ria, műtárgyakat kínáló aukció, online platform és egyéni művész kínálja al­kotásait - sok közülük nem csupán a művészek és művészetek, hanem hu­manitárius segélyek számára különíti el a befolyt összeget. Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: Hogyan küzdött meg a járvánnyal, a kolerával a szabadságharc? • Március 15-e emlékezete: a forradalom üzenetei • A szabadságharc szimbólumai: averbunk, a huszárság és a kokárda • Petőfi Sándor-kvíz . . k „ UT SZÓ keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ) OZ-jV-J Megnézhetjük Zelenszkij vígjátéksorozatát Az RTL Klub mutatja be A nép szolgája című produkci­ót, melyben az ukrán elnök, Vo­­lodimir Zelenszkij játszotta a főszerepet - még politikai pá­lyafutását megelőzően. A sorozat iránt óriási a kereslet Európában. Az RTL Klub is műsor­ra tűzte a produkciót: a március 20-i tervezett premiert követően a sorozat első évada minden vasárnap 18.50-től dupla epizóddal látható majd. Politikai karrierjét megelőzően Vo­­lodomir Zelenszkij népszerű színész, komikus, forgatókönyvíró, filmpro­ducer és rendező volt. Produkciós cé­ge, a Studio Kvartal 95 számos filmet és televíziós sorozatot gyártott, leg­nagyobb sikere pont A nép szolgá­ja, mely minden nézettségi rekordot megdöntött a sorozatot sugárzó ukrán tévécsatornán. Zelenszkij ebben Va­­szilijt, egy középiskolai történelemta­nárt alakít, aki egyik napról a másikra az ukrán választás középpontjában ta­lálja magát, melyet nem kis meglepe­tésre megnyer. Zelenszkij 2018-ban alapította meg politikai pártját, melynek nevét a sorozat adta, majd óriási fölénnyel nyerte az elnökválasztást. Az RTL Magyarország emellett bejelentette, hogy a sorozat sugárzási jogainak ér­tékesítéséből származó becsült juta­lékát, 50 ezer eurót jótékony célra, az Ukrán Vöröskereszt támogatására fordítja. (rtl.hu, hk)

Next

/
Thumbnails
Contents