Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-14 / 60. szám
6 HÁBORÚ 2022. március 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN Stoltenberg félelmei Berlin. Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában - mondta Jens Stoltenberg NATO-fotitkár a Welt am Sonntag című német lapnak. A 30 európai és északamerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”. (telex) 1300 ukrán katona esettel Kijav. A külföldi sajtó számára tartott szombati tájékoztatóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek mellett arról is beszámolt, hogy mintegy 1300 ukrán katona vesztette életét a harcokban az orosz támadás kezdete, február 24. óta. Az ukrán fél eddig csak az elesett orosz katonák számát közölte. Zelenszkij szerint az orosz csapatok több mint 12 ezer főt vesztettek. A háború áldozatainak számát független forrásból nem lehet megerősíteni. (MTI) Miről tárgyalt Schröder? Berlin. Több órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyinnal moszkvai útja során Gerhard Schröder volt német kancellár - erről számol be cikkében a Bild am Sonntag. Igaz, a lap arról nem számolt be, jutottak-e egyáltalán valamire az egyeztetések során. A lap szerint Schröder most az egyetlen személy, aki közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal és vezető ukrajnai tisztviselőkkel is. A volt német kancellár személyes barátja Putyinnak, 1998-tól 2005-ig tartó hivatali ideje után pedig több orosz cég igazgatótanácsában is szerepet vállalt. (telex) Földgáz szerződéses mennyiségben Kijev/Moszkva. A nyugati szankciók és a szállítás befagyasztásával kapcsolatos orosz fenyegetések ellenére a földgáz továbbra is a szerződéses mennyiségben áramlik a tranzitországon, Ukrajnán keresztül Európába - közölte Szergej Kuprijanov, a Gazprom állami energetikai vállalat szóvivője. A fennálló szerződések értelmében a Gazprom évente 40 milliárd köbméter gázt szállít a csővezetéken. Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban megerősítette, hogy a Nyugat által bevezetett szankciók ellenére nem állítják le az olaj- és gázszállításokat. • (MTI) Moszkva nem utasítja el az orosz-ukrán csúcs lehetőségét Mariupolban rohamosan romlik a humanitárius helyzet. A városban nincs áram, víz és fűtés, fagyoskodnak az emberek. Szinte nincs mobilkommunikáció. Az utolsó élelmiszer- és vízkészletek is fogyóban vannak. (TASR/AP-feivétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Számos ukrán városban szólaltak meg a légvédelmi szirénák a hétvégén, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől. Légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben (Lemberg), Odesszában, Harkivban és Szumiban is, orosz légitámadás ért egy katonai támaszpontot Lviv közelében, a támadásban sokan meghaltak, és több mint százan megsebesültek. Műholdfelvételek alapján az amerikai hírszerzés már előző nap arról számolt be, hogy a Kijev környékére vezényelt orosz erőket átcsoportosították, és szétszóródott a térségben veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj, ami egy készülő támadásra utalhat. Katasztrofális a helyzet Eközben az oroszbarát szakadárok folytatták az előrenyomulást Mariupolban. Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük Mariupol külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette. A helyszínen egyre rosszabb a humanitárius helyzet. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet egyik sürgősségi koordinátora a CNN-nek beszélt a háború kezdete óta ostromlott Mariupolban uralkodó állapotokról. Beszámolója szerint katasztrofális a helyzet, már több mint egy hete nem lehet tiszta ivóvízhez jutni (havat és esővizet használnak, feltörik a fűtési rendszereket, hogy hozzáférjenek az ottani vízhez), a gyógyszerhiány miatt is halnak meg emberek. A városban élelem után kutató kétségbeesett embereket lehet látni. Nyolcvan civilnek, köztük törököknek menedéket nyújtó mecsetet is bombázott az orosz légierő Mariupolban. Ukrajna ankarai nagykövetsége korábban arról adott hírt, hogy a Mariupolban rekedt civilek között 86 török állampolgár, köztük 34 gyermek is van. Ellentmondó hírek Eddig a megbeszélt humanitárius folyosók kialakítása nem valósult meg, a kudarcért mindkét fél a másikat hibáztatja. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese ugyanakkor azt közölte, hogy a körülzárt Mariupolből 63 embert, köztük 15 gyereket sikerült kimenekíteni. Egy nappal korábban az orosz védelmi tárca 188 civil, köztük 26 gyerek kimenekítéséről számolt be. Zelenszkij pedig tegnap azt mondta: eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon, és elindult egy humanitárius konvoj az ostromlott dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol felé is. „Mindent megteszünk, hogy szembeszálljunk a megszállókkal, akik még azt is megakadályozzák, hogy ortodox papok kísérjék el az élelmiszer-, víz- és gyógyszerszállítmányt. Ukrajna 100 tonnányi közszükségleti cikket küld az állampolgárainak” - mondta az államfő. Tilos foszforbombák? Ukrán tisztségviselők azt állították tegnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint. Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk. Viszont ha beigazolódik a gyanú, akkor az háborús bűncselekménynek számít - tette hozzá. Popaszna, amelynek területén a rendőrfőnök szerint becsapódtak ezek a bombák, mintegy 100 kilométerre van Luhanszktól nyugatra. Bilocsickij emlékeztetett arra, hogy a foszforbombák leírhatatlan szenvedést okoznak a tőle megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő. hát jöjjenek!" Az orosz hadsereg folytatta előrenyomulását és Kijev bekerítését. Légicsapások érték a fővárostól mintegy 40 kilométerre délre fekvő Vaszilkiv városát. Nyolc orosz rakéta csapódott be a helyi repülőtéren, amely teljesen megsemmisült - közölte Natalija Balassinovics polgármester a Facebook-fiókján. Egy olajraktárat is eltaláltak, amely kigyulladt - írta. Volodimir Zelenszkij kijelentette: Kijev csak akkor lesz az oroszoké, „ha porig rombolják, lakosait megölik, s ezzel együtt kitörlik a térség történelmi emlékezetét”. „Ha ez a céljuk, hát jöjjenek!” - tette hozzá az elnök. Az ukrán vezető egyben Jeruzsálemet ajánlotta a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó esetleges tárgyalások egyik lehetséges helyszínének. Jelezte: a jelenlegi helyzetben nem tartja jó helyszínnek sem Ukrajnát, sem Oroszországot, sem Fehéroroszországot. Tárgyalási pozíciók Zelenszkij szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán. „Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani” - mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva. A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két éve Moszkva végre kész a párbeszédre. Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója tegnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet, és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. (MTI, telex) Macron és Scholz azonnali tűzszünetre szólított fel Azonnali tűzszünetre és a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésére szólította fel Vlagyimir Putyint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az orosz elnökkel szombaton folytatott 75 porcos telefonbeszélgetésbon. Berlin/Párizs/Moszkva. A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint Putyin részletesen tájékoztatta partnereit azi-orosz és ukrán illetékesek között az elmúlt napokban lezajlott tárgyalásokról. A három vezető politikus megállapodott arról, hogy folytatják a kapcsolattartást az ukrajnai háború ügyében. A közlemény szerint a hármas beszélgetés előtt a német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt telefonon. Putyin számos tényre hivatkozva arról tájékoztatta hivatali kollégáit, hogy az ukrán fegyveres erők „durván megsértik a nemzetközi humanitárius jogot”. Az ilyen jogsértések között említette a bírósági ítélet nélküli leszámolásokat az ukrán kormány politikájával egyet nem értőkkel szemben, a túszejtést, a békés lakosság élő pajzsként történő felhasználását vagy nehézfegyvereknek lakóépületekben, kórházak, iskolák, óvodák mellett való elhelyezését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ukrán nacionalista zászlóaljak rendszeresen akadályozzák a polgári lakosság kimenekítését célzó műveleteket, megfélemlítve a civileket. Putyin nyomatékosan kérte tárgyalópartnereit, vessék latba befolyásukat az ukrán hatóságoknál, hogy „hagyják abba az ilyen bűncselekményeket”. A Kreml sajtószolgálata nem számolt be arról, hogy hogyan értékeli Putyin az orosz-ukrán tárgyalások helyzetét 17 nappal a háború megindítása után. Az orosz elnök pénteken azt mondta, hogy a fehéroroszországi tárgyalásokon „bizonyos pozitív elmozdulások” történtek. (MTI)
