Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-02 / 50. szám
8 HÁBORÚ 2022. március 2. | www.ujszo.com Brutális orosz sereg indult Kijev bevételére ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz hadsereg még durvábban folytatta a főváros, Kijev ás a keleti Harkiv ostromát. Az ukrán államfő aláírta országa uniás csatlakozási kárelmát, számos uniás tag támogatja a gyorsított eljárást. Kijav engedályezi, hogy idegenlágiások harcoljanak az oldalán az orosz betolakodák ellen. A Nyugat totális gazdasági háborút hirdethet Oroszország ellen. Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésének az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitáján. Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülésen. Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a szó szerint a túlélésért küzdő Ukrajnára vár - mondta Olaf Scholz német kancellár, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt „nagyon-nagyon drámai” helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország. Nagyvárosok ostroma Az ukrán állami média jelentette, a déli Herszon város ostroma is elkezdődött. Igor Kolihajev polgármester jelentette, Herszon még mindig Ukrajna része, viszont az oroszok teljesen körbezártak, és ellenőrző pontokat állítottak fel az utakon. A Dnyeper-parti dél-ukrajnai megyei székhelyen 290 ezren laknak. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is folyamatosan lövik, a bekerített várost a rettegett Azov-zászlóalj is védi. Fegyvertelen ukránok állták el egy orosz konvoj útját az azovi Melitopolban. Ukrán tisztviselők megerősítették, hogy legalább 70 halálos áldozata van annak az orosz támadásnak, ami egy katonai bázist talált el. A támadás a Szúrni területen fekvő Ohtirka városában történt vasárnap. Az ukrán parlament is megemlékezett az áldozatokról, akiket Ukrajna hőseinek neveztek. A parlament posztja szerint a katonai bázist Grad rakéta-sorozatvetővel lőtték. A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese - jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Úgy tűnik, elkezdték az ukránok szolgálatukba állítani azokat a hibátlan állapotú orosz páncélosokat, Szétlőtt járművek szegélyezik a Kijevbe vezető utakat. Műholdfelvételek szerint az eddigi legnagyobb orosz konvoj halad az ukrán főváros felé. (TASR/AP) A Maxar Technologies által közzétett műholdfelvételek szerint riasztóan hosszú orosz katonai konvoj tartott hétfő este óta Kijev felé. Olyan sok tankot halmoztak fel egymás után, hogy 64 km-es sort alkotnak az Antonov reptértől az ország északi részén található Pribirszkig. Egyes utak annyira megtelítődtek tankokkal, hogy az valóságos forgalmi dugót eredményezett. Támadás érte Kijev fő műsorszóró tornyát, legalább 5-en meghaltak. Harkivban az orosz katonák felrobbantottak több transzformátort, emiatt áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban — közölte Ihor Terehov polgármester. Hétfőn orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a várost, legalább 10 civil meghalt és több száz megsebesült. Harkivban egy rakéta csapódott a regionális önkormányzat épületébe a város főterén. A támadással az oroszok a harkivi kormányzót, illetve csapatát próbálhatták megölni. A Szabadság teret ért támadás során legalább 10 ember meghalt, köztük egy indiai diák, a sebesültek száma pedig 40 körül mozog. Az ukrán elnök szerint a Harkiv főterére kilőtt szárnyas rakéta nem más, mint nyílt terrorizmus. melyeket kezelőik hátrahagytak. Tucatjával hagyják ott a műveleti területeken a páncélozott harcjárműveket orosz kezelőik. Részben ennek műszaki, logisztikai okai vannak - például kifogynak a járművek az üzemanyagból -, részben viszont a demoralizált személyzet egyszerűen úgy dönt, hogy nem harcol tovább. Nem áll le az orosz haderő Elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba. Azzal vádolta Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik. Mint mondta: Moszkva nem tud nem reagálni erre a valós veszélyre, és lépéseket tesz a megakadályozására. Az ukrajnai orosz „különleges művelet” számára a legfontosabb Oroszország megvédése a Nyugat katonai fenyegetésétől - közölte Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője. „A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez” - mondta. Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborút, amíg el nem éri céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében, valamint Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában” nevezte meg. Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása - jelentette ki az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője. Oroszország haderejének jelenléte 40%-ról 75%-ra nőtt Ukrajnában. A 75%-os adatot egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő is megemlítette korábban - írja a BBC. Fehéroroszország szerint csapatai nem vesznek részt az invázióban, Kijev szerint viszont északról betörtek Ukrajna területére. Orosz rakétatámadás Harkiv központjában, ennyi maradt egy kormányépületből. A világ egyik legnagyobb városi tere, a másfél milliós nagyváros Szabadság tere, ahol nincsenek katonai célpontok, tegnaptól romokban hever. (TASR/AP) Cseh idegenlégiósok Tegnaptól hatályos az az elnöki rendelet, ami szerint minden olyan külföldi állampolgár vízummentesen beutazhat Ukrajnába, aki harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen. A rendelet a hadiállapot végéig érvényben marad. A külföldi harcosok a vasárnap életre hívott Nemzetközi Védelmi Légióhoz csatlakozhatnak - az idegenlégiót támogatja az Egyesült Királyság is. A Sky News már be is számolt britek egy csoportjáról, akik a londoni ukrán nagykövetségnél érdeklődtek arról, hogyan csatlakozhatnak az ukrajnai harcokhoz. Szintén támogatná az idegenlégióhoz csatlakozó cseh katonákat Milos Zeman cseh államfő, erről a cseh közrádió számolt be. Bár a cseh törvények szerint az ország állampolgárai nem csatlakozhatnának idegen ország hadseregéhez, a köztársasági elnök kivételes esetben engedélyt adhat erre. Jakub Janda, az Európai Értékek nevű agytröszt igazgatója szerint már több száz cseh állampolgárjelezte, hogy szeretne Ukrajnába menni és ott az oroszok ellen harcolni. Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen. Horvátországból és Grúziából is indulnának önkéntes harcosok Ukrajnába. Jön a nyugati segítség Finnország fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának, jelentette be Sanna Marin finn miniszterelnök. A finnek ezzel változtattak az észak-európai ország semlegességi politikáján. A fegyverszállítmány 2500 gépkarabélyt, 150 ezer lőszert, 1500 páncéltörő fegyvert és 70 ezer adagnyi élelmiszercsomagot tartalmaz. Emellett engedélyezte Észtországnak, hogy átadja Ukrajna részére a Finnországtól vásárolt tábori tarackokat. Norvégia is közölte, hogy mintegy kétezer M72 típusú páncéltörő eszközt adományoz Ukrajnának, szakítva eddigi politikájával, miszerint nem küld fegyvereket olyan nem NATO-tagállamoknak, amelyek háborúban állnak vagy konfliktuszónában vannak. „Norvégiának a katonai felszerelés exportjára vonatkozóan szigorú szabályai vannak, de Ukrajna most rendkívüli helyzettel kénytelen megbirkózni” - közölte Jonas Gahr Stoere miniszterelnök. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök Oroszország teljes elszigetelésére szólította fel a nemzetközi közösséget, miközben Ausztrália 70 millió dollár értékű fegyvert és lőszert ajánlott fel Ukrajnának. Morrison közölte, Oroszországot diplomáciailag el kell szigetelni, és meg kéne fontolni, hogy kizárják az országot a G20-as együttműködésből. Lezárták a Boszporuszt! Törökország minden ország hadihajója számára megtiltja az áthaladást a Fekete-tengeren a két tengerszoroson, a Boszporuszon és a Dardanellákon - jelentette be Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Törökország egy 1936-os montreux-i egyezményre hivatkozva zárta le tengerszorosait. A törököknek háborús időkben joguk van lezárni az általuk ellenőrzött tengerszorosokat a hadihajók előtt. Cavusoglu figyelmeztetett minden fekete-tengeri és azon kívüli flottát, hogy hajóik kerüljék el a török szorosokat. Jelenleg legalább 4 orosz hadihajó várakozik a Földközi-tengeren arra, hogy a törökök áthaladást biztosítsanak a szorosokon. A NATO-tag Ankara az ukrajnai orosz agressziót elfogadhatatlannak minősítette. Totális gazdasági háború Az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók célja az, hogy összeomoljon az orosz gazdaság - jelentette ki Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter. „A gazdasági és pénzügyi erőviszonyok teljesen az Európai Unió oldalára dőlnek el, amely most fedezi fel, hogy mekkora gazdasági hatalom” - hangsúlyozta a tárcavezető. Az orosz vagyonok befagyasztása a miniszter szerint csaknem 1000 milliárd dolláros összeget jelent. „Teljes gazdasági és pénzügyi háborút indítunk Oroszország ellen” - mondta, jelezve azt is, hogy a nyugatiak készek újabb szankciók bevezetésére is. „Sürgős, hogy megemeljük a háború költségeit Vlagyimir Putyin számára” - tudatta a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese azt üzente a Nyugatnak, hogy a gazdasági háborúk könnyen valódi háborúkká változhatnak. Hozzátette: „Vigyázzanak a nyelvükre, uraim! Nem szabad elfelejteni, hogy az emberi történelem során a gazdasági háborúk gyakran igazi háborúkká alakultak át.” Kína jelezte, hogy kész szerepet vállalni az ukrajnai tűzszünet megvalósításában, és kijelentette, hogy „rendkívül aggódik a civileket ért atrocitások miatt”. Állítólag ma újabb orosz-ukrán tapogatózó tárgyalás lesz. Az USÁ kiutasít 12 orosz diplomatát biztonsági megfontolásból. A diplomatáknak március 7-ig kell távozniuk. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete kijelentette, Oroszország válaszol a lépésre, mert ez a diplomáciai gyakorlat. Nyebenzja az ügyet felvetette a világszervezet Biztonsági Tanácsában az ukrán humanitárius helyzetre tekintettel összehívott tanácskozáson is. Az orosz diplomata az USA ellenséges intézkedésének minősítette a történteket. (MTI, Portf., Tx, 444) Monaco bünteti az oligarchákat A Kreml oligarchái többé nem játszhatnak a legjobb európai kaszinókban, ugyanis Monaco is csatlakozik a szankciókhoz - derül ki a belarusz Nexta Twitter híréből. S ha ez nem volna elég, a dúsgazdagok adóparadicsomának számító Monacói Hercegség néhány orosz oligarcha vagyonát befagyasztja. Legalább négy hatalmas luxushajó tart Montenegró és a Maldív-szigetekfelé. A Putyin elnökhöz közel álló oligarchák elkezdték biztonságos helyre menekíteni vagyontárgyaikat a nyugati szankciók miatt. Az amerikai adminisztráció már jelezte, létrehoznak egy munkacsoportot, amely az orosz milliárdosok nagy értékű vagyontárgyait, pl. a jachtokat és lakóingatlanokat veszi célba. Franciaországban szintén elkezdődött a vagyontárgyak listába vétele, amelyeket lefoglalhatnak a uniós szankciók keretében. Az orosz oligarchák szankciók okozta veszteségei máris több 10 milliárd dollárra rúgnak. (VG,ct24,DN)
