Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-02 / 50. szám

www.ujszo.coml 2022. március 2. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Az oroszok elleni szankciók nekünk is fájnak majd ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg a kormánypár­ti politikusok egy része azzal hitegeti a lakosságot, hogy az Oroszország ellen bevetett gazdasági szankcióknak csak korlátozott hatása lesz a szlo­vákiai családokra, a gazda­sági elemzők már korántsem ilyen derűlátók. Az ukrajnai háborúnak mi is megfizetjük az árát. Oroszország Ukrajna elleni táma­dása óta a nyugati országok egyre szigorúbb gazdasági szankciókkal próbálják meg észhez téríteni az orosz vezetést, és ezzel kapcsolat­ban egyre többen teszik fel a kér­dést, hogy az oroszok ellen beveze­tett büntetőintézkedéseknek milyen hatásuk lesz az ezeket bevezető or­szágok, közöttük Szlovákia gazda­ságára. Az elmúlt napokban több szlovákiai kormánypárti politikus is igyekezett megnyugtatni a lakossá­got. Richard Sulik gazdasági minisz­ter szerint például az országnak ele­gendő gáz-, olaj- és az atomerőmü­vekben használt fűtőanyag-tartaléka van arra az esetre, ha a konfliktus kiéleződése miatt leállnának az. orosz szállítások. Ivan Korcok kül­ügyminiszter is higgadtságra intett, amikor kijelentette, hogy Szlovákia energiaellátását nem sodorja veszély­be a nyugati országok és az Euró­pai Unió azon kötelezettségvállalása sem, amely alapján egyes orosz ban­kokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranz­akciós hálózatból. Lejtőn az életszínvonal A szlovákiai gazdasági elemzők azonban már korántsem ilyen derű­látók. Szerintük az oroszok ellen be­vetett szankciók példátlan mértékű­ek, a gazdasági háborúnak pedig nincsenek határai, mind az orosz, mind az európai oldalon lesznek „ál­dozatok” az árak emelkedése vagy recesszió formájában. „Fel kell ké­szülnünk arra, hogy az Ukrajnával való szolidaritásunkat azáltal is ki­fejezhetjük majd, hogy képesek le­szünk megbirkózni az ezzel járó gazdasági kellemetlenségekkel és az életszínvonalunk várható csökkené­sével” - figyelmeztet Martin Vla­­chynsky, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Átmeneti hatások? A szankciók természetesen Orosz­országra mérik majd a legnagyobb csapást. Frantisek Burda, a FinGO. sk pénzügyi tanácsadó társaság be­fektetési elemzője szerint a katonai konfliktus kezdete óta globális kon­szenzus alakult ki Oroszország gaz­dasági kiütésére. „Az első szankciók langyosak voltak, de az orosz bankok SWIFT-ből való kizárása és különö­sen az orosz központi bank deviza­­tartalékainak a befagyasztása hatal­mas csapás az orosz rezsimre” - véli az elemző. Az első következmények azonnal megmutatkoztak. Az orosz rubel hatalmas esést produkált az eu­­róval szemben, az orosz tőzsde hétfőn reggel már kis sem nyitott, az orosz központi bank pedig 20%-ra emelte a kamatokat. „Az orosz bankoknak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszer­ből való kitiltása azonban nemcsak Oroszország, hanem Európa számára is problémákat okozhat, hiszen nem zárható ki, hogy az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítások kifi­zetése is akadozhat emiatt, ami azt eredményezheti, hogy ezeket a szál­lításokat korlátozzák vagy teljesen le­állítják” - állítja Jana Glasová, a 365. bank elemzője. „Az elfogadott szankciók termé­szetesen az európai államokra is negatív hatással lesznek. Az orosz nyersanyagoktól való nagyfokú függés miatt a szállítások esetleges megszakadása a gáz- és olajárak to­vábbi emelkedéséhez vezet majd, ami visszafogja a beruházási ked­vet, a háztartások fogyasztását és végső soron a gazdasági növekedést is. Az átmeneti negatív gazdasági hatásoknál azonban most fontosabb a szabadság és a demokrácia értékei melletti egyértelmű kiállás” - tette hozzá Matej Hornák, a Szlovák Ta­karékpénztár elemzője. Fájdalmas lesz A szankciókkal kapcsolatos ne­gatív hatásokra időközben azonban már az Európai Bizottság (EB) is felhívta a figyelmet. „Oroszország ukrajnai inváziója és az Európai Unió (EU) Moszkva elleni szankci­ói fájdalmasak lesznek a gazdák, a fogyasztók, a műtrágyagyártók és a mezőgazdasági termékek exportőrei számára” - figyelmeztetett az Euró­pai Bizottság. „A gabonavásárlók­nak fel kell készülniük az áremel­kedésre, mivel Oroszország és Uk­rajna a világ búzakereskedelmének több mint 30%-át, az árpa 32%-át, a kukorica 17%-át, valamint a nap­raforgóolaj, magvak és élelmiszerek kereskedelmének több mint 50%-át adja” - mondta el Michael Scannell, az Európai Bizottság agrárügyi fő­­igazgatóságának a helyettes vezető­je. Az EU szerinte nagy mennyiségű takarmányt és műtrágyát importál az említett régióból, és az európai műtrágyagyártók függnek az orosz gáztól is. „Az orosz agresszió kö­vetkezményei nagy hatással lesznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatunkra, ez fájdalmas lesz” - mondta Scannell. (mi,tasrj Még drágább élelmiszer? Az Európai Bizottság agrárügyi főigazgatósága szerint a Moszkva elleni szankciók a vásárlókat is fájdalmasan érinthetik. (TASR-feivétei) Orosz és ukrán vállalkozók ezreinek van cége Szlovákiában Az orosz és ukrán vállalkozók a szlovákiai cégek 15 leggya­koribb külföldi tulajdonosai közé tartoznak: Szlovákiában együttesen 3284 társaság van a tulajdonukban - derül ki a Dun&Bradstreet tanács­adó társaság legfrissebb fel­méréséből. Pozsony. „Az ukránok az aktí­vabbak, 2174 társasággal, több mint 40 millió eurós jegyzett tőkével. Az oroszországi vállalkozók 1110 céget irányítanak Szlovákiában, amelyek összesített tőkéje meghaladja a 70 millió eurót” - mondta el lapunknak Petra Stépánová, a Dun&Bradstreet elemzője. Ukrajna jelenleg így az 5. a külföldi tulajdonosok rangsorában, míg Oroszország all. helyen áll. Az elemzés szerint az ezen orszá­gokból származó vállalkozók leg­gyakrabban olyan társaságokat irá­nyítanak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 1 millió eurót. Oroszország esetében 156 olyan tár­saság van, amelyek legfeljebb két alkalmazottat foglalkoztatnak, míg 898 cég esetében a hivatalos adatok­ból nem lehet meghatározni a fog­lalkoztatottak számát. Ukrajna ese­tében 334 cégnél regisztráltak leg­feljebb 2 alkalmazottat, 1714 cég esetében a foglalkoztatottak száma pedig nem nyilvános. Az elemzésből az is kiderül, hogy a legtöbb orosz és ukrán vállalkozó Pozsony megyé­ben van jelen, ahol az oroszok 691, az ukránok 1026 céget irányítanak. Az ágazatok közül a nagykereske­delem, a-kiskereskedelem, a javítás és karbantartás van az elő helyeken, ezekben 276 orosz és 428 ukrán cég tevékenykedik. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lesz elég nukleáris fűtőanyag Pozsony. A pozsonyi repülőté­ren kedden leszállt az az orosz repülőgép, amely a szlovákiai atomerőművek számára szállí­tott fűtőanyagot - adta hírül a gazdasági tárca. „A gáz és az olaj után a szlovák gazdaság­nak egy másik energiahordozója is biztosított. Örülök, hogy ezt végre sikerült megoldanunk” - mondta Richard Sulik gazdasági miniszter. Bár Szlovákia lezárta légterét az orosz járatok előtt, ebben az esetben kivételt tettek, amely a humanitárius segélyek és a nukleáris üzemanyag esetében alkalmazható. Sulik elmondta: a szlovákiai atomerőműveknek jelenleg elegendő mennyiségű nukleáris fűtőanyag áll a rendel­kezésükre. (TASR) Teljesen elszállt a forint árfolyama Budapest. A hétfői történelmi mélypontot követően kedden sem tudott visszaerősödni a forint a 370-es szint alá az euróval szem­ben. A tavaly novemberi 372,02 forint/euró történelmi mélypont után hétfőn 372,36-ig emelkedett a magyar fizetőeszköz árfolyama. A rossz hangulatban azonban már kedd délelőtt megszületett az új mélypont, 372,89 forint/euró, igaz, ehhez nem kellett már nagy gyengülésnek bekövetkeznie. A lejtmenet pedig délután is folytatódott, amikor már 380 forint/euró körül mozgott az ár­folyam. A magyar deviza gyen­gélkedése mögött az elsődleges ok az orosz-ukrán háború, a konfliktus ugyanis általános kockázatkerülést váltott ki a pia­con, amikor igyekeznek minden, kicsit is kockázatos eszköztől szabadulni a befektetők. Ez pedig minden feltörekvő devizára, így a forintra is hatással van. A piaci szereplők szerint ameddig a geo­politikai feszültség nem enyhül, a régiós devizák gyengülésre van­nak ítélve. (portfolio.hu) Deficitbe fordult a költségvetésünk Pozsony. A januári 123 millió eurós többlet után februárt már 680,4 millió eurós hiánnyal zárta az állami költségvetés. Mind­azonáltal a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor a hiány csaknem 1,2 milliárd eu­rót tett ki, ez közel félmilliárd eurós javulást jelent - derül ki a pénzügyminisztérium tájékozta­tójából. Az állami költségvetés bevételei 537,1 millió euróval haladták meg az előző év azonos időszakában mértet, míg a ki­adások ugyanekkor 38,2 millió euróval nőttek. A bevételek növe­kedése elsősorban az 522 millió euróval nagyobb adóbevételek­nek köszönhető. (mi) Korlátozza gyártását a Skoda Prága. Nagymértékű alkatrész­­hiány miatt korlátozni kény­szerült a hét elejétől az új sze­mélygépkocsik gyártását a cseh Skoda Auto autógyár. A hiányzó alkatrészeket néhány ukrajnai üzemben gyártották, amelyek az orosz hadművelet következtében most leálltak - közölte a vállalat, amely szerint egyebek között korlátozni kellett az Enyaq iV elektromos autó gyártását. Az oroszországi piac tavaly a má­sodik legnagyobb volt a Skoda számára, összesen 90 400 autót értékesítettek ott. Épp ezért vár­ható, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedéseknek negatív hatásuk lesz a legnagyobb cseh autógyár gazdálkodására is. Ukrajnában 2002 óta van ösz­­szeszerelő üzeme a Skodának, ahol eddig mintegy 190 ezer autó készült. Ukrajnában az utóbbi időben évente mintegy 6 ezer Skodát adtak el. (MTI. tasr) Bajban a cseh és a magyar Sberbank Prága/Buda pest. Az orosz ban­kok ellen bevezetett szankciók miatt bajban az orosz Sberbank csehországi és magyarországi leánybankja is. A cseh jegybank már hétfőn bejelentette, hogy visszavonja az orosz Sberbank cseh leányvállalatának az en­gedélyét, mivel a pénzintézet jelentős forráskiáramlással szem­besült a geopolitikai események hatására. Kedden pedig a magyar jegybank is bejelentette, hogy „a hitelintézet biztonságos műkö­désének fenntartása érdekében március 2-től harminc napra ügyfelenként hétmillió forint­ban maximálja a magyarországi Sberbank Zrt.-től felvehető forint és ennek megfelelő összegű devi­za betétek, illetve egyéb források összegét”. Február 28-tól a ma­gyarjegybank felügyeleti biztost is kiküldött a hitelintézethez. A Sberbank február 24-én került fel az Egyesült Államok szank­ciós listájára az Ukrajna elleni orosz támadás miatt. (mti, tasr) Angol font 0,8329 KM Lengyel zloty 4,7947 Cseh korona 25,465 KM Magyar forint 379,60 Horvát kuna 7,5670 KM Román lej 4,9490 Japán jen 128,15 Svájci frank 1,0247 Kanadai dollár 1,4158 Qj USA-dollár 1,1162 Privatbank« 1,15-1,09 25,62-24,37 Postabank 1,16-1,09 25,98-23,98 386,26-356,55 Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 26,17-24,71 396,18-362,06 Tatra banka 1,16-1,08 25,82-24,08 389,77-352,65 CSOB 1,14-1,09 26,04-24,75 Általános Hitelbank 1,15-1,08 26,28-24,65 395,97-361,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Thumbnails
Contents