Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-12 / 59. szám

2 I KÖZÉLET 2022. március 12. | www.ujszo.com Lelassítják egyes élelmiszerek drágulását k Samuel Vlőan földművelésügyi miniszter (középen) a legnagyobb üzletláncokat tömörítő szakmai szervezetekkel pénteken írta alá az árstabilitásról szóló elvi nyilatkozatot (TASR-feivétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A földművelésügyi tárca pénteken aláírta az ár­­stabilitásról szóló elvi nyilat­kozatot a legnagyobb szlová­kiai üzletláncokat tömörítő szakmai szervezetekkel. Az elkövetkező időszakban 13 alapvető élelmiszer drágulá­sát próbálják meg legalább részben visszafogni. Az alapvető élelmiszerek árstabi­litásának a fenntartásáról szóló elvi nyilatkozatot Sámuel Vicán földmű­velésügyi miniszter, Nadezda Ma­­chútová, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZO) elnöke és Martin Krajcovic, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke írta alá. A kereskedők szakmai szervezetei ebben vállalták, hogy az elkövetkező időszakban nem növelik majd indokolatlanul az ed­dig alkalmazott árrésüket 13 alap­vető élelmiszer esetében. Vicán sze­rint a listán a párolt sertéssonka, a bontott csirke, a sertésvirsli, a kifli, a gyümölcsjoghurt, a kenyér, a vaj, a csirkemellfiié, a 45 százalékos zsír­­tartalmú edami sajt, az M, vagyis közepes méretű tyúktojás, a sertés­karaj, a félzsíros tartós tej és a bú­zaliszt szerepel. Az eredeti lista 15 tételt tartalmazott, a téliszalámit és a habtejszínt azonban kihúzták róla. Nem állami beavatkozás Valamennyi aláíró fél egyetértett abban, hogy nem állami beavatko­zásról van szó, csupán önszabályo­zásról, vagyis az üzletláncok saját elhatározásukból kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem növelik in­dokolatlanul az árrésüket az emlí­tett élelmiszerek esetében. Ez persze nem azt jelenti, hogy az említett élel­miszerek már egy centtel sem drá­gulnak tovább, csak azt, hogy az üz­letláncok átmenetileg lemondanak a nyereségük további növeléséről. Machútová szerint az önszabá­lyozás még mindig jobb megoldás, mint a mesterséges állami beavatko­zás a piaci folyamatokba. „Jelenleg egyetlen kereskedő sem élhet vissza a helyzetével, indokolatlanul meg­emelve az árait” - mondta Machúto­vá, hozzátéve, biztos abban, hogy a kereskedők teljesítik a most aláírt do­kumentumban vállalt kötelezettsége­iket. Krajcoviö megjegyezte, az ál­lam és a kereskedők érdeke azonos: a lehető legjobban csillapítani az inflá­ciót, hogy az ne nőjön indokolatlanul. Nincs időkorlát A földművelésügyi miniszter is elismerte, hogy a nyilatkozat objek­tív okokból nem zárja ki a további áremelkedést, hiszen a kereskedők számára is nőnek a költségek, pél­dául a drágább energia miatt. „Ezért a kormány továbbra is a szociálisan hátrányos helyzetűekre összponto­sít, akiket szintén segíteni kell, hogy képesek legyenek megküzdeni az áremelések negatív következménye­ivel” -tette hozzá Vicán. A tárcave­zető szerint a most elfogadott intéz­kedés mindaddig érvényben marad, amíg Szlovákia vészhelyzetben van, és amíg a földművelésügyi tárca ezt indokoltnak tartja. Lesz elég élelmiszer A kereskedők szakmai szerveze­teinek a vezetői a fent jelzettek mel­lett pénteken arra is kitértek, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzet nem befo­lyásolja Szlovákia biztonságos élel­miszer-ellátását. Machútová emlé­keztetett arra, hogy az Európai Unió kétszer annyi élelmiszert termel, mint amennyire szüksége van, Szlo­vákia pedig például a búza esetében önellátó. „Nem kell aggódnunk az éhínség miatt, még ha egy árucikk el is fogy, nagyon gyorsan tudjuk pótol­ni” - figyelmeztet Machútová. Sze­rinte Ukrajnából és Oroszországból nem importáltak Szlovákiába olyan élelmiszereket, amelyekre az ország rá lenne utalva. „Szlovákiában ele­gendő élelmiszer van, és a logiszti­ka is úgy működik, ahogy kell, ezért nem kell attól tartani, hogy hiány fe­nyegetne a szlovákiai üzletekben bi­zonyos élelmiszerekből” - tette hoz­zá Krajöoviő. Szlovák állampolgárok is harcolnának, de a törvény gátolja őket ÖSSZEFOGLALÓ A háború kirobbanása óta már több ezer önkéntes jelentke­zett abba a nemzetközi légi­óba, amelynek létrehozását Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hirdette meg. A je­lentkezők között vannak szlo­vákiai állampolgárok is, ám egyáltalán nem biztos, hogy eljutnak az ukrán frontvo­nalra. A szlovák törvények ugyanis büntetik az efféle há­borús részvételt. Pozsony. Zelenszkij még febru­ár végén jelentette be, hogy minden külföldi állampolgár vízummentesen utazhat be Ukrajna területére, ha részt kíván venni az oroszok ellen vívott háborúban. A felhívás óta két hét telt el, és az első légiósok már meg is ér­keztek a háborús övezetbe. Az uk­rán államfő pár nappal ezelőtt még 16 ezer külföldi jelentkezőről beszélt, ám a sajtóban azóta megjelentek olyan in­formációk is, hogy a számuk már 20 ezerre duzzadt. A Magyar Hang sze­rint 52 országból érkeznek önkéntesek a nemzetközi légióba. A jelentkezők között vannak szlo­vákiai állampolgárok is, de az ő rész­vételük korántsem biztos, mivel a tör­vény gátolja a bevetésüket. A szlovák belügyminiszter és a védelmi minisz­ter nyilatkozatai alapján pedig úgy tűnik, hogy nincs is politikai akarat a jogszabály módosítására. Bonyolult adminisztráció Az aktuality.sk hírportál informá­ciói szerint eddig közel 70 szlováki­ai állampolgár mutatott érdeklődést a háborús részvétel iránt. Martin Strizi­nec, a köztársasági elnök szóvivője megerősítette, hogy az utóbbi napok­ban többen is felkeresték az államfő hivatalát a kérvényekkel kapcsolat­ban. Arról, hogy a szlovákiai állam­polgárok részt vehessenek más orszá­gok háborús konfliktusaiban, végső soron valóban Zuzana Caputová dönt, ám az adminisztratív folyamat ennél jóval összetettebb. Az önkénteseknek először is a járási hivatalokban kell benyújtaniuk egy kérvényt, ám ezt legalább 90 nappal a bevonulás előtt már be kell adni. A kérvény innen a belügy- és a külügyminisztériumhoz kerül elbírálásra, és csak ezt követő­en kapja kézhez a köztársasági elnök, aki elfogadhatja, de akár el is utasít­hatja a háborús részvételt. Az aktua­­lity.sk szerint a belügyminisztérium sajtóosztálya eddig két hivatalos kér­vényt regisztrált a járási hivatalokban. Az adminisztrációs folyamat bo­nyolultsága és hossza miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy a jelent­kezők valóban el is jutnak a frontra. Roman Mikulec (OEaNO) belügymi­niszter a Importálnak adott interjújá­ban elmondta, nem tartja jó ötletnek a szlovákiai önkéntesek bevonulását. „Annak ellenére, hogy megértem a döntések hátterében rejlő embersé­gességet, személyesen mégis ellen­zem. Tekintettel arra, hogy nekem is vannak katonai tapasztalataim, tu­dom, hogy ez néha inkább kárt okoz, mintsem hasznot. Az oda érkező em­berek különböző kiképzést kaptak, valamint különböző elképzelésekkel és elvárásokkal vonulnak harcba, és miután ezek nem valósulnak meg, akár még többet is zavarhatnak, mint amennyit segítenek” - magyarázta a belügyminiszter. Az önkéntesek bevonulását Jaros­­lav Nad’ (OEaNO) védelmi minisz­ter sem támogatja. „Nem gondolnám, hogy ez a helyes út. Természetesen egy rendkívül veszélyes feladatról van szó, és nem is javasoljuk a szlo­vák állampolgároknak, hogy belépje­nek a háborúba” - jelentette ki a tár­cavezető az RTVS-nek. Bűncselekmény Az önkéntesek akár meg is kerül­hetik a hivatalos eljárást, és engedély nélkül is elmehetnek a háborúba. Ilyen esetben viszont a börtönbün­tetést kockáztatják, mivel a szlovák törvények tiltják, hogy a szlovák ál­lampolgárok egy másik hadsereg ol­dalán harcoljanak, figyelmeztetett a védelmi miniszter. Erre Maros Zilinka főügyész is felhívta a figyelmet a közösségi olda­lán. „A Szlovák Köztársaság azon ál­lampolgára, aki engedély nélkül tel­jesít szolgálatot idegen hadseregben, kettőtől nyolc évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethető” - idézte a büntető törvénykönyvet a főügyész, hozzátéve, hogy ha esetleg Szlováki­ában is háborús helyzetet hirdetné­nek, akkor a börtönbüntetés hossza akár 10 évre is nőhetne. Eduard Burda, a Comenius Egye­tem Jogi Karának dékánja az RTVS- nek elmondta, azok a személyek kap­hatnak kivételt, akik kettős állam­­polgársággal rendelkeznek, ebben az esetben értelemszerűen szlovák és ukrán állampolgársággal. „Ha az államfő ezt engedélyezné, akkor a szlovák jogszabályok értelmében egy ilyen személy legálisan mehetne Uk­rajnába harcolni” - jegyezte meg a szakember. A cseh törvények a szlovákhoz ha­sonlóan szintén tiltják az önkéntesek bevonulását más hadseregek háború­jába. Petr Fiala cseh miniszterelnök és Milos Zeman cseh államfő azon­ban megegyeztek, hogy garantálják a harcra jelentkező cseh állampolgárok büntetlenségét. Roman Mikulec ez­zel kapcsolatban elmondta, a szlovák kormány részéről egyelőre nincs szó hasonló intézkedésről. (nar, aktuality.sk, RTVS, Magyar Hang) A védelmi miniszter sem javasolja a szlovákiai állampolgároknak, hogy belépjenek az ukrán-orosz háborúba. Ha ezt engedély nélkül mégis megteszik, akkor akár börtönbüntetést is kaphatnak. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents