Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-12 / 59. szám

www.ujszo.coml 2022. március 12. KÖZÉLET I 3 EU-csúcs: támogatjuk Ukrajnát, de a gyors csatlakozás elmarad ÖSSZEFOGLALÓ Versailles Az uniós tagállamok vezetői ismételten elítólték az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. Brüsszel az Ukraj­nának szánt fegyverekre jó­váhagyott összeg megduplá­zását javasolja, a gyors csat­lakozási folyamat azonban továbbra sincs terítéken. A kétnapos informális találkozó­ra a franciaországi Versailles-ban került sor, Szlovákiát Eduard Heger (OEaNO) kormányfő képviselte. A tárgyalás fő témája az orosz-uk­rán háború volt, az állam- és kor­mányfők megvitatták az agresszió következményeit, valamint az EU közös reakcióját. Heger pénteken kijelentette, az Európai Bizottság elnökének átadott egy dokumen­tumot, mely konkrét javaslatokat tartalmaz az Oroszország ellen el­fogadott szankciók kibővítésére. A kormányfő hangsúlyozta, Szlovákia érdeke, hogy a szomszédja egy sta­bil, biztonságos és prosperáló or­szág legyen. Ennek érdekében hazai és külföldi szakértők segítségévéi egy akciótervet dolgozott ki, mely két fő részből áll: az első rész arra összpontosít, miként lehetne támo­gatni a reformokat Ukrajnában, a tervezet másik felé pedig egyfajta menetrendet tartalmaz, amely sze­rint keleti szomszédunk fokozato­san csatlakozna az egyes uniós in­tézményekhez. Heger elmondta, az uniós felvétel menetéről szóló váz­lattal az Európai Bizottság foglal­kozik majd. Szankciók sora Szlovákia további szigorú szank­ciókat szorgalmaz Oroszország el­len - minden rubelben történő nem­zetközi tranzakció betiltását és az összes orosz, illetve fehérorosz bank kitiltását tanácsolja a SWIFT nem­zetközi fizetési rendszerből. Ezen felül korlátozások kivetését sürge­ti a legnagyobb és legfontosabb ál­lami orosz vállalatokra, amelyek Oroszország arany-, gyémánt-, ti­tán-, illetve alumíniumkereskedel­mében töltenek be kulcsszerepet. A hazai álláspont szerint Brüsszel­nek a kőolajra és földgázra kivetett embargóval kellene megfenyeget­nie Moszkvát, valamint határozott lépéseket kell tenni az orosz ener­giahordozóktól való függetlenedés érdekében. Mindemellett komoly korlátozásokkal sújtanák az orosz elit tagjait. A javaslat szerint az oli­garchák gyerekeinek megtiltanák, hogy európai egyetemeken tanul­janak, az orosz sportolókat pedig minden nemzetközi versenyből ki­tiltanák. A dokumentum alapján az orosz politikai, gazdasági és katonai elit tagjait, valamint azok családjait megfosztanák az európai vízumtól. Az utolsó pontban megtiltanák, hogy uniós kulturális, illetve akadé­miai intézmények pénzt vagy ado­mányt fogadjanak el orosz állam­polgároktól. Pénz fegyverre Josep Borrell, az Európai Unió külügyi képviselője szintén konk­rét javaslattal érkezett a nem hi­vatalos találkozóra. Tegnap a sajtó képviselőinek elmondta: „Javasla­tot tett az 500 millió eurós, fegy­verbeszerzést támogató uniós hoz­zájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára”. Az Európai Bé­ke Eszköz (EPF) javára így további anyagi források állnának rendelke­zésre, amelyből a fegyverszállítást és egyéb felszerelés finanszírozását fedezné. Támogatás tagság nélkül A csütörtöki éjszakába nyúló tár­gyalás eredménye egy öt pontból ál­ló zárónyilatkozat, amelyben egy­hangúan elítélik az orosz támadást. „Oroszország Ukrajna elleni, provo­káció nélkül indított és indokolatlan katonai agressziója durván sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alap­okmányában foglalt elveket, vala­mint aláássa az európai és a globá­lis biztonságot és stabilitást” - áll a nyilatkozatban. A pénteken hajnali 3 órakor nyilvánosságra hozott do­kumentumban az uniós vezetők tá­mogatásukról biztosítják Ukrajnát. „Elismerésünket fejezzük ki Uk­rajna népének az országuk védel­me, valamint a közös értéket jelentő szabadság és demokrácia megóvása terén tanúsított bátorságukért. Nem fogjuk magukra hagyni őket. Az EU és tagállamai továbbra is össze­hangolt politikai, pénzügyi, anyagi és humanitárius támogatást fognak nyújtani” - olvasható a második pontban, mely utolsó mondatában hangsúlyozzák, eddig is jelentős szankciókkal sújtották Oroszorszá­got, de készen állnak további lépe­seket tenni ez irányba. A gyors uniós csatlakozásra azonban ezúttal sem született ígé­ret, helyette a már megszokott „a Bizottság véleményezi a kérelmet” - alternatíva mellett döntöttek a kor­mányfők. A folyamat felgyorsítá­sát elsősorban a balti országok és az Ukrajnával határos tagállamok támogatják, a régebbi tagok és nyu­gati országok képviselői emlékeztet­­tettek, a csatlakozási folyamat akár évekig is eltarthat. „Addig is, ké­sedelem nélkül tovább fogjuk erő­síteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnersé­günket, így támogatva Ukrajnát az európai úton való előrehaladásában. Ukrajna európai családunkhoz tar­tozik” - szögezik le. Ez azt jelenti, nem vázoltak fel semmilyen időho­rizontot, illetve nem tettek konkrét vállalást arra, hogy Ukrajna rövid időn belül felvételt nyer az Európai Unióba. A politikusok hangsúlyoz­ták, fontos lépés Ukrajna európai törekvéseinek elismerése. A lett miniszterelnök szerint a csütörtöki egyeztetések nagyon nehezek vol­tak, de az uniós vezetők egysége­sen kiálltak Ukrajna megsegítése mellett. „Nem létezik olyan, hogy gyors út” - hangsúlyozta Mark Rut­­te holland kormányfő, majd kiemel­te: „Arra szeretnének koncentrálni, hogy mit tehetünk Volodimir Ze­­lenszkijért ma este vagy holnap. Ukrajna EU-csatlakozása hosszú távú dolog, ha egyáltalán megvaló­sul”. Az AFP francia hírügynökség tájékoztatásából kiderült, Zelenszkij pénteki beszédében kritikával illet­te az Európai Uniót, mivel úgy vé­li, a közösség többet is tehetne Uk­rajnáért. „Az európaiak túlnyomó többsége támogatja, hogy Ukrajna Európa részéve váljon. Az Európai Uniónak többet kell tennie a konkrét eljárások, Ukrajna és önmaga érde­kében. Elvárjuk tőle” - jelentette ki Ukrajna első embere. A nyilatkozat utolsó bekezdésé­ben az Európai Tanács felkérte a Bi­zottságot, hogy vizsgálja meg Mol­dova és Georgia (Grúzia) csatlako­zási kérelmét is. A pénteki tárgyalás során az uni­ós vezetők megvitatták, miként erő­síthető Európa szuverenitása, illetve hogyan lehet csökkenteni az ener­giafüggőséget elsősorban az orosz földgáz, kőolaj és szén esetében. Heger a pénteki tárgyalást követő­en elmondta, Szlovákia támogatja a gyors átállást más üzemanyagra. Kiemelte, figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai finomítók jelenleg az orosz kőolajra vannak beállítva, ezért más típusú kőolaj esetén tech­nológiai befektetésekre lesz szük­ség. Uniós kollégáit emlékeztette, hogy Szlovákiából mindig problé­ma nélkül áramlott a gáz a nyugati országokba, ezért, ha megfordulna a helyzet, elvárja, hogy Szlovákia gázellátása mindig probléma nélkül biztosítva legyen. Az Európai Unió 5 évet adott magának az orosz energiahordo­zóktól való függetlenedésre - Ur­sula von der Leyen, az Európai Bi­zottság elnöke bejelentette, az EU 2027-ben válhat le az orosz gázról és kőolajról. A következő két hó­napban kidolgoznak egy tervezetet, amely célja, hogy 2027-re lényege­sen lecsökkenjen az EU függősége az Oroszországból importált energi­át illetően. „Május közepén egy ja­vaslattal állunk elő az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségünk fokozatos megszüntetésére 2027-ig, a szükséges nemzeti és európai for­rások támogatásával” - tette hozzá a bizottság elnöke, (ba, TASR, AFP, MTI) RÖVIDEN Őaputová lecserélné az orosz gázt Pozsony. „Szlovákia érdekei ellen dolgoznak, és közvetlenül veszélyeztetik az ország polgá­rainak a biztonságát azok, akik még mindig arról beszélnek, hogy Szlovákiának fenn kellene tartania a függőségét az orosz gázszállításoktól” - mondta el a közösségi hálón tett pénteki bejegyzésében Zuzana Caputo­­vá köztársasági elnök. Szerin­te az Európai Unió (EU) orosz gáz- és olaj függőségét a lehető leghamarabb csökkenteni kell, amit a jelenlegi biztonsági és geopolitikai helyzettel indo­kolt. „Összességében az EU fogyasztásának akár a 45%-át is az Oroszországból származó gáz teszi ki” — jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy az orosz fél az utóbbi időben olyan lépé­seket tett, amelyek közvetlenül veszélyeztetik ezen szállítások stabilitását. „Épp ezért csökken­­tenünk kell az orosz gáztól való függőségünket, és más, meg­­hízhatóbb partnereket kell talál­nunk, mert a mai orosz politikai vezetés retorikája nem garan­tálja, hogy a gázszállítást nem zárják el vagy nem korlátozzák a háború következtében” — tette hozzá az elnök. Caputová úgy gondolja, hogy ha minden uni­ós ország együtt vásárolna gázt, megfizethető árakat érhetnénk el. „Az orosz gázszállítások csökkentésével korlátozhatjuk Oroszország azon képességét is, hogy finanszírozza az ukrajnai háborút, és erőszakkal kénysze­rítse rá a politikai és területi kö­veteléseit más államokra” - fi­gyelmeztet az államfő. (mi, TASR) Negyedik oltás az immunhiányosoknak Pozsony. Az immunhiányos betegségben szenvedők már je­lentkezhetnek a koronavírus elleni vakcinák negyedik dózi­sáért - tájékoztatott az Egész­ségügyi Információk Nemze­ti Központja (NCZI). Alzbeta Sivá, az intézmény szóvivője elmondta, az érdeklődők akkor regisztrálhatnak az újabb ada­gért, ha már betöltötték a 18. életévüket, illetve ha a harma­dik oltás beadása óta legalább három hónap telt el. A regisztrá­ció a megszokott módon, vagyis a korona.gov.sk honlapon zajlik, a jelentkezők maguk választ­hatják ki, hogy melyik járásban szeretnék beoltatni magukat. A negyedik dózisként a Pfizer, a Modema, a Johnson & Joh­nson, valamint a Novavax új készítményét is beadják. Sivá megjegyezte, akkor is érde­mes kérni a negyedik dózist, ha valaki nemrégiben esett át a fertőzésen, viszont előtte min­denképpen ajánlott egyeztetni a háziorvossal. Arról, hogy az egészséges személyek is felve­­hetik-e a negyedik dózist, egye­lőre nincsen döntés, (nar, TASR) Eduard Heger (OLaNO) kormányfő a franciaországi Versailles-ban tartott informális uniós csúcson elmondta, elvár­ja, hogy Szlovákia gázellátása mindig probléma nélkül biztosítva legyen (TASR-felvétel) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents